Nógrád Megyei Bíróság
- Mf. 21.287/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság … (…. szám alatti lakos) felperesnek - dr. Takács Kinga Éva hivatalvezető által képviselt … Gazdasági Főiskola (… szám alatti) alperes ellen határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony megállapítása iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon indult perében
- február 27-én kelt 3.M.585/2006/
- számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
- sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes
- március 1-től
- június 30-ig tartó határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűvé vált. Az ítélet indokolása szerint a felperes
- március 1-től volt kinevezve 4 évre határozott időre adjunktusi munkakörbe az alperesi Főiskola …-i Intézetébe. A határozott idejű jogviszony
- június 30-ig történő meghosszabbításáról szóló okiratot, amely
- június 29-én kelt, a felperes
- július 13-án vette át. A bíróság álláspontja szerint az új
- évi CXXXIX. törvény
- augusztus 31-ig biztosított lehetőséget a korábbi jogszabály alkalmazására, de a felperes
- július 1-ig tartó határozott idejű jogviszony megszűnése után több napot tovább dolgozott az alperes tudtával, így közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűvé alakult át. A munkaügyi bíróság hivatkozott arra, hogy ezzel kapcsolatos jogszabály, az Mt.
- §
(6)bekezdésének az alkalmazására sem a felsőoktatási törvény, sem a Kjt. nem tartalmaz kizáró rendelkezést, ezért adott helyt a keresetnek és állapította meg a jogviszony határozatlan idejűvé válását. Az alperes érdemi ellenkérelmében foglalt jogi érvelés, amely szerint az Mt. 79. §
(6)bekezdés általános szabálya a speciális Kjt., illetve felsőoktatási törvényhez viszonyítva nem alkalmazható, a munkaügyi bíróság szerint téves jogi hivatkozás, mert nem jelölt meg az alperes olyan jogszabályt, ami kizárná az Mt. 79. §
(6)bekezdésének az alkalmazását, így a bíróság „azt elfogadni nem tudta". Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi álláspontjának megfelelően hivatkozott arra, hogy a korábbi felsőoktatási törvény az 1993. évi LXXX. törvény 14. §
(2)bekezdése szerint főiskolai adjunktusi kinevezés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre szól, és a kinevezés két alkalommal ismételhető meg. Az új felsőoktatási törvény 87. §
(1)bekezdése szerint, ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz, adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése. A felperes ennek a feltételnek nem felelt meg, így a hatályos felsőoktatási törvény szerint határozatlan időre szóló adjunktusi kinevezés számára nem adható. A fellebbezésben az alperes arra is hivatkozik, hogy az ítélet nem is tartalmaz munkakör megnevezést, a hatályos felsőoktatási törvény szerint pedig adjunktusi munkakörben nem lehetne a felperest foglalkoztatni, az ítélet ezért is törvénysértő és végrehajthatatlan. Az elsőfokú ítéletben megjelölt, a felperes által kért Mt. 79. §
(6)bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség, mivel az általános rendelkezéssel szemben van alkalmazható speciális törvény. A felperes a munkaügyi bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, hivatkozva arra, hogy álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályok nem zárják ki a határozatlan idejű alkalmazását. A felek kérelmére a per szünetelt a régi oktatási törvény alapján még egyszer lehetséges határozott időre szóló esetleges egyezség érdekében. Mivel ilyen egyezség nem jött létre, az alperes kérte az eljárás folytatását. A felperes Pf/4-
- számú beadványaiban lényegében azt az álláspontját kívánta megerősíteni, hogy a régi jogszabály alapján is lehetne őt 2014-ig alkalmazni, illetve a „jogviszony átalakulásáról" nem tartalmaz semmilyen előírást a törvény. Az alperes sem jelölt meg olyan jogszabályt, ami kizárná a jogviszonya határozatlan időjűvé alakulását. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés alapos. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes kinevezése nem alakulhat át határozatlan idejűvé, mert ez mind a korábban hatályos felsőoktatási törvény, mind a jelenleg hatályos törvény rendelkezéseibe ütközne. A törvény rendelkezése ellenére a bírósági ítélet sem alapíthat határozatlan idejű jogviszonyt a felperes javára. Maga a felperes sem vitatta a felsőoktatási törvény irányadó rendelkezéseit, amelynek megfelelően a korábban hatályos törvény alapján csak határozott időre lehet a felperest adjunktusnak kinevezni, az újabb hatályos törvény szerint pedig az adjunktusi munkakörbe történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti viszony létesítése. Ez nem csak azért irányadó, mert a felsőoktatási törvény szerint a Munka Törvénykönyvéhez képest speciális jogszabály, speciális munkajogi szabályokat tartalmaz, ezért az általánossal szemben ezt kell alkalmaznia, amire helyesen hivatkozott az alperes, hanem azért is, mert mind a korábban hatályos, mind a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény tételes rendelkezést tartalmaz arról, hogy mind a Munka Törvénykönyvét, mind a közalkalmazotti törvényt a felsőoktatási törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az
- évi LXXX. törvény
- §
(1)bekezdése és a
- évi CXXXIX. törvény
- §-a tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezéseket. Törvénysértő tehát az az ítélet, amely szerint a felsőoktatási törvény rendelkezései ellenére a Munka Törvénykönyvét alkalmazza olyan kérdésben, amit konkrétan szabályoz a felsőoktatási törvény és amely a vitatott rendelkezések tekintetében eltér az általános munkajogi szabályoktól. Az
- évi LXXX. törvény
- §
(2)bekezdése sem szabályozott a
- augusztus 1-től hatályos szövege szerint kötelezően 4 éves időszakot az adjunktusi munkakörben, mivel a törvény szövege szerint „legfeljebb négy évvel" adjunktus esetében két alkalommal meghosszabbítható. A négy éves időtartam nem kötelező előírás, az csak a maximális határozott idejű kinevezés tartalmát jelenti. A felperes jogviszonya tehát nem válhatott határozatlan idejűvé, a felperes ezzel ellentétes álláspontjának nincs jogi alapja. Az a hivatkozása, hogy a jogviszony „átalakulását" kizáró szabály nincs az ő esetében még alkalmazandó régi oktatási törvényben, azért nem helytálló, mert nem is kell, hogy legyen ilyen a jogszabály helyes értelmezése szerint. A fentebb már jelzett jogszabályi rendelkezések pontosan szabályozzák az adjunktusi munkakörben létrehozható vagy meghosszabbítható jogviszonyt, ami ezek alapján csak határozott idejű lehetett, ezért nem tartalmaz határozatlan időre utalást a jogszabály. Mivel pedig a felsőoktatási törvény e kérdésben pontos - és az általános munkajogi szabályoktól eltérő - szabályozást tartalmazott, ezért nem lehetett a speciális rendelkezéssel szemben az elsőfokú bíróság és a felperes által megjelölt, a határozatlan idejű jogviszonyra vonatkozó általános munkajogi szabályokat alkalmazni. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes fellebbezésnek megfelelően a keresetet elutasította. Tekintve, hogy a per tárgyi költségmentes, így a le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes helyett pervesztessége esetén is a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- §a alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
- január
- Dr. Pappné dr. Makka Éva sk. a tanács elnöke Dr. Barsi József sk. előadó bíró Dr. Nagy Andrea sk. bíró