Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.182/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Papp Géza ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű és III. rendű felpereseknek, a dr. Kertész Gusztáv ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- október
- napján meghozott, 6.P.24.734/2006/
- számú ítélete ellen, az I-III. rendű felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi az I-III. rendű felpereseket, hogy az államnak külön felhívásra fizessenek meg 63.000 (hatvanháromezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű felperes és az alperesek között létrejött letéti szerződések színlelt voltuk miatt semmisek. Kérték az eredeti állapot helyreállítását is. Az alperesek először a kereset elutasítását kérték, utóbb azonban a felperesek tényállításait nem vitatták és a keresetet elismerték. Az elsőfokú bíróság a szerződés érvénytelenségét megállapította, egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy az eredeti állapot helyreállítása címén fizessenek meg az alpereseknek 39.000.000 forintot és annak
- december 21-től járó kamatait, valamint 900.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperesek nem pénzletétet helyeztek el az I. rendű felperesnél, hanem kölcsönt adtak a felpereseknek. A kölcsönadás
- december 21-én történt, és a kölcsönösszeg 41.000.000 forint volt. A felek a letéttel a kölcsönszerződést leplezték, ezért a jogviszonyukat a kölcsön szabályai szerint kell elbírálniuk. A kölcsönadást követően kiállított okiratokban feltüntetett különböző összegek nem újabb kölcsönösszegek voltak, hanem a kölcsönösszeg időközi tőkésített kamatai. A felperesek részteljesítésének elszámolása folytán a felperesek fennálló tartozása 39.000.000 forint és annak
- december 21-től járó kamatai, amit a felperesek a Ptk.
- §-a alapján az eredeti állapot helyreállítása címén kötelesek megfizetni. A felperesek teljes mértékben pervesztesek lettek, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelesek az alperesek perköltségeit is megfizetni. A felperesek fellebbezésükben az első fokú ítéletnek a perköltségviselésre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérték akként, hogy az ő perköltségben való marasztalásuk mellőzését és az alperesek perköltségfizetésre való kötelezését kérték. Azzal érveltek, hogy az elsőfokú bíróság lényegében a keresetüknek megfelelő döntést hozott, ezért ők lettek pernyertesek. Az alperesek a perre okot adtak és a keresetet az első tárgyaláson nem ismerték el nyomban, hanem annak elutasítását kérték. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Fővárosi ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A Pp. 75. §
(1)bekezdése szerint perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár bíróság előtt, akár bíróságon kívül merül fel. A Pp. 8. §
(5)bekezdésének értelmében azt a felet, aki felesleges költségeket okoz, pernyertességre, pervesztességre tekintet nélkül, a költségek megtérítésére kell kötelezni. A Pp.
- §-a szerint számadási kötelezettség, illetve számadás helyességének megállapítása iránti perek kivételével megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a két megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Megállapítási keresetnek nincs helye, a megállapítani kért jogára a fél az ellene indított perben védekezésként hivatkozhat. Mivel az alaptalan igény érvényesítése az alaptalan vagy jogszerűtlen igényt érvényesítő fél által indított perben kifogással meggátolható, a felperesnek az alperessel szembeni jogai megóvása érdekében megállapítási keresetre nincs szüksége. A felperesek arra, hogy a letéti szerződéssel kölcsönt lepleztek és, hogy a kölcsönösszeg nem az utóbb kiállított okiratokban feltüntetett összeg volt, hanem az már kamatokat is tartalmazott, az alperesek által esetleg ellenük indított perben védekezésként is hivatkozhattak volna. A megállapítási keresetnek tehát adott esetben nem voltak meg a Pp.
- §-ában megszabott feltételei. Az elsőfokú bíróság a megállapítási keresetnek ennek ellenére helyt adott és az ítélőtábla a fellebbezés hiányában az ítélet e rendelkezését nem érinthette. A perköltség vonatkozásában azonban a felesleges megállapítási kereset indításának jogkövetkezményeit levonhatta. A felperesek a felesleges perléssel kapcsolatos költségeik megtérítését nem követelhetik, mert azok a célszerű pervitellel kapcsolatos költségnek nem tekinthetők. Az alpereseknek pedig felesleges költségeket okoztak, amit megtéríteni kötelesek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az első fokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alpereseknek a fellebbezési eljárásban megtérítendő költsége nem keletkezett, ezért a perköltségviselésről nem kellett határozni. Mivel a fellebbezési eljárásnak a perköltség önálló tárgya volt, a felperesek a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az első fokú perköltség után számított le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket kötelesek az államnak megfizetni. Budapest,
- március
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró