Pfv.I.20.012/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Fekets Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek Horváth Istvánné dr. Kovács Magdolna ügyvéd által képviselt alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Veszprémi Városi Bíróság 1.P.20.364/
- szám alatt folytatott és másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság 1.Pf.21.143/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 5.000 (Ötezer) forint felülvizsgálati költséget. Indokolás: Az a-i ingatlan a felperes tulajdona. Ennek ¼ eszmei hányadát 1967ben öröklés jogcímén szerezte meg, míg további 3/4 eszmei hányada csere jogcímén 1994-ben került a tulajdonába. Az ingatlan saroktelek, az R út és az ... helyrajzi számú ingatlan között helyezkedik el. 1985-ben az 1978-tól a felperes ingatlanát is ellátó áramvezetéket nagyobb teljesítményű villamosvezetékre cserélték úgy, hogy ez az új vezeték a felperes ingatlanát átlós irányban átszeli és továbbhalad az a-i ... helyrajzi számú ingatlanon található É. üdülőhöz. Ezen az üdülőingatlanon helyezték el az előzőekben jelzett vezetékszakasz transzformátor állomását és ez a transzformátor látja el A. község keleti területét a H. úttól a 71 számú országos főútvonalig villamos árammal. A vezetékrendszer 1978-as átalakításakor, majd 1985-ben az É. üdülő környezetében lévő kisfeszültségű hálózat új támpontjainak kiépítésével és a transzformátor körzetek átcsoportosításával a vezetékrendszert nagyfeszültségű hálózattá alakítása során az akkor már ¼ részben tulajdonos felperes ingatlanának a keleti oldalán két tartóoszlopot helyeztek el, egy betongyámos ikeroszlopot a telek északi sarkán, míg egy árbóc-kapcsolós oszlopot a keleti oldal alsó harmadában. 1984-től az üdülői középfeszültségű hálózat létesítésekor a telek középvonalában egy új leágazó vasbetonoszlopot állítottak fel, az árbóc-kapcsolós oszlopot pedig áthelyezték a telek délkeleti sarkára. Így alakult ki az a helyzet, amelynek következtében a felperes ingatlanának délkeleti alsó harmadában halad át a légtérben légvezeték a tartóoszlopok között. A Körzeti Energiai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet
- december
- napján kelt VGY-3691/
- számú határozatával vezetékjogot engedélyezett az ily módon kialakított a-i állomás érintett nagyfeszültségű vezetékére az alperes jogelődje, a beruházó és üzembentartó számára. A vezetékjogot megállapító közzétett - határozattal szemben a felperes jogorvoslattal nem élt. Akkor a jogerőssé vált határozat alapján az alperes jogelődje nem gondoskodott annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. Ez 2004ben a B. Körzeti Földhivatal 39037/2004.08.
- számú határozatát helybenhagyó, a V. Megyei Földhivatal 30.908/2/
- számú határozatával történt meg. A felperes keresetében arra kérte az alperes kötelezését, hogy a megépített légvezetéket szüntesse meg, az ingatlanán elhelyezkedő tartóoszlopokat és azok tartozékait onnan helyezze át. A kereset jogalapjaként a Ptk. 115.§-át jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a másodfokon helybenhagyott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes jogelődje az jogszerűen szerzett tulajdonjogot korlátozó közérdekű használati jogot, azaz jogszerűen helyezte el az érintett a-i 20/400 OTR állomást 20 kV-os, a 15032400-85 nyomvonalrajz szerinti hálózat vezetékét és annak tartószerkezetét az eljárási szabályoknak megfelelő jogorvoslattal meg nem támadott vezetékjogi határozat alapján. Utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Ptk. 98.§-a értelmében a felperest, mint az ingatlan tulajdonosát megilleti a birtoklás és használat joga. A Ptk. 171.§-a és a vezetékek és tartószerkezetek elhelyezése idején hatályos, a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló
- évi IV.tv. (a továbbiakban: Vet.) 9.§-a alapján idegen ingatlanon államigazgatási szerv határozatával közérdekből szolgalmat vagy más használati jogot, így vezetékjogot lehet alapítani, ilyen esetekben a tulajdonos köteles tűrni, hogy ennyiben a tulajdonjoga korlátozott legyen. Az elhelyezési jogot nem a vezetékjog ingatlan- nyilvántartási bejegyzése, határozat hozta létre. hanem az azt alapító államigazgatási A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt. Kérelmében a peres előadását ismételte meg, állítva, hogy az 1978-as átalakítás nem közérdeket, hanem az É. üdülő beutaltjainak érdekét szolgálta elsődlegesen és azt csak később fejlesztették ki és alakították át a körzetet ellátó, az É. területén elhelyezett transzformátorra kapcsolt nagyfeszültségű körzetté. Mindezt anélkül azonban, hogy az engedélyét kikérték volna ahhoz, hogy az ingatlanán elhelyezett tartóoszlopok számát, helyzetét megváltoztassák és az ingatlan fölött lengővezetéket alakítsanak ki. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. Jogszabályt sért a megalapozatlan határozat is, így ha az ítélet a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapul, a bíróság ténymegállapításai a bizonyítási eljárás és a per egyéb adataival ellentétesek, vagy a bíróságnak azokból levont következtetései nem helytállóak. A beszerzett periratokból megállapíthatóan a helyes tényállás megállapítása érdekében a bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat, a per egyéb adatait és a felek magatartását a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott módon összességükben értékelte. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés - a megalapozatlanság esetét kivéve - nem vizsgálható, és nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak egymással szembeállítására, újabb összehasonlítására, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben megállapított tényállást a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak tekintette, és az általa is elfogadott tényállás alapján helyesnek találta a bíróságnak az ítéletben felhívott jogszabályra alapított érdemi döntését is. Csupán a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel emeli ki a Legfelsőbb Bíróság a helyes jogi indokolásból a következőket. A felperes által sérelmezett vezeték elhelyezése idején hatályos Vet. 9.§-ának
(1)bekezdése értelmében a magasabb feszültségű közcélú vezetékek létesítéséhez az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulására nem volt szükség, közérdekből az arra jogosult által kiadott engedély alapján történt meg az elhelyezés. Az engedély bizonyítja az alperes, illetve jogelődje vezetékjoggal kapcsolatos eljárásának jogszerűségét, jogellenesség hiányában a Ptk. 115.§
(3)bekezdése alapján nincs helye a felperes követelésének, mert a felperes a használati korlátozást tűrni köteles. Az alperes a korabeli határozattal és engedéllyel bizonyította, hogy az alperes jogelődje számára vezetékjog alapításra került sor és azt is, hogy a vezeték és az oszlopok akkor az engedélyezési eljárásnak megfelelően létesültek és részei voltak A. község kiépülő energiaellátásának. Helyesen utalt a másodfokú ítélet arra is, hogy a vezetékjogot nem az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés hozza létre - jóllehet, ez időközben bejegyzésre is került -, a vezeték közcélú, közérdekű voltát az alperes rendelkezésére álló határozat bizonyítja és legitimálja. Ez az
- december
- napján kelt VGY-3691/
- számú vezetékjogi engedély olyan államigazgatási határozat, amely ellen az érdekeltek annak idején nem éltek jogorvoslattal, így annak jogszerűsége utóbb - különösen a döntő részben a kialakított vezeték ismeretében jogot szerző által - nem vitatható. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a jog dologi hatályúvá válását eredményezte. Szükségtelen annak tisztázása, hogy az esetleges határeltolódás következtében a tartóoszlopok mennyiben helyezkednek el a felperes saját tulajdonú ingatlanának területén és mennyiben a közterületen, mert a már hivatkozott magasabb feszültségű vezetékek létesítéséhez és az ehhez szükséges tartóoszlopok elhelyezéséhez az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására nem volt szükség. Mivel helyesen utalt arra a bíróság, hogy a jogvita eldöntésénél irányadó, a Vet. 9.§-ának
(1)és
(2)bekezdése szerint, a vezetékjogot alapító államigazgatási határozattal engedélyezett nagyfeszültségű vezetéket és tartozékait magánterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül is el lehet helyezni az erre vonatkozó államigazgatási határozat meghozatala alapján, így az elhelyezés jogszerűsége több mint húsz év távlatából nem vitatható. (Az esetleges kártalanítás, illetve a vezeték föld alá helyezése nem volt tárgya a pernek így, az a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható.) A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kötelezte az alperes felmerült felülvizsgálati költségének megfizetésére (Pp.78.§
(1)bekezdése). Budapest,
- június
- . Kazay László s.k. a tanács elnöke, Dr. Pilishegyi Mária s.k. előadó bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró