DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.095/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Magyari Ákos pártfogó ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent István u.
- B. épület I/1.) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Dr. Moskovits Károly ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 17.) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.P.21.552/2006/
- sorszámú ítélete ellen
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12 500 (Tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes a "egyesület neve" képviseletében
- májusától folyamatosan több beadványt nyújtott be a Ny. Megyei Jogú Város Közgyűlése tagjaihoz, a Ny. Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez és a Ny. Megyei Jogú Város Polgármesteréhez, azaz az alpereshez. Beadványaiban az önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban hozott döntésekre reagált. A beadványokat sajátos stílusban fogalmazta meg. A felperes nevével fémjelzett "egyesület neve" párttá alakult.
- szeptemberében az önkormányzati képviselő-testület tagjainak fakkjába három darab levelet helyeztek el kísérőlevél nélkül. A levelek az MSZP Elnökétől, az Állami Számvevőszék Elnökétől származtak. A harmadik levél a Legfőbb Ügyészségtől származó határozat volt, melyben feljelentőként a felperes neve szerepelt. A
- szeptember 13-i képviselő-testületi nyilvános ülésről a városi televízió élő közvetítést adott. A 4./ napirendi pont után az alperes, mint polgármester a képviselőkhöz eljuttatott levelekről és határozatról az alábbiakat mondta: „Szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy valaki névtelenül ír ilyen leveleket, küldözget a képviselő-testület tagjainak, ez semmi más, csak "felperes neve"-nek az újabb akciója. Tessenek szíves ezt a dolgot, ezt így kezelni. Hát csak idő kérdése, bizonyára bent van a fiókjában a képviselőúrnak, ez csak idő kérdése. Nagyon csodálkozok, ha bárki ezzel kampányolna, mert úgy gondolom, hogy ez fölösleges. Tisztelt képviselők, törvényi kötelesség, hogy be kell számolni." A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes becsületét és jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát sértette meg az idézett kitételekkel, ezért 15 000 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Nevesítetten azt sérelmezte, hogy az alperes „felperes neve magánakciója", valamint a „nem kell figyelembe venni" kitételeket használta. A sérelmezett kitételek a ny.-i televízió élő adásában hangzottak el, többen felhívták a figyelmét, hogy ezt ne hagyja annyiban. Sérelmesnek találta azt az állítást, hogy névtelen levelet írt volna, magyarázkodásra kényszerült. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes költségekben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a
- szeptember 13-i közgyűlésen három levél került ismertetésre, melyet kísérőlevél nélkül helyeztek el a képviselők fakkjában, a Legfőbb Ügyészség határozatában a felperes volt feljelentőként megnevezve, ezért feltételezte, hogy azokat a felperes juttatta el a képviselőkhöz. Hivatkozott arra is, hogy nem a televízió felé nyilatkozott, hanem a közgyűlésnek számolt be. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20 000 forint perköltséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes nem vitatta azt, hogy az általa képviselt szervezet a
- szeptember 13-i közgyűlés előtt a képviselők fakkjába három levelet helyezett el kísérőlevél nélkül. A Legfőbb Ügyészségi határozatból megállapítható volt, hogy a feljelentést a felperes tette, mint a "egyesület neve" Elnöke, ezért az alperes okkal következtetett arra, hogy a levelek elhelyezése is „felperes neve újabb akciója". A felperes az iratokhoz másolatban becsatolt számtalan levelet juttatott már el korábban is a képviselő-testülethez, a tagoknak erről tudomása volt, tehát „újabb akció" kifejezés is megfelel a valóságnak és sértő tartalommal nem rendelkezik. A felperest közszereplőnek minősítette és összességében az volt az álláspontja, hogy az alperes nem tanúsított olyan magatartást, amely a felperes személyiségvédelmét megalapozná. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy személyiségi jogait az alperes megsértette, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte azzal, hogy a megismételt eljárás során lehetősége nyílhatna az őt ért kár összegszerűségének bizonyítására. Fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban egyértelműen megállapítást nyert az, hogy jó hírnevét az alperes megsértette amikor valótlan tényt állított a nagy nyilvánosság előtt, illetve részben valós tényeket vele összefüggésben hamis színben tüntetett fel. Fellebbezésében az alábbiak szerint idézte az alperestől elhangzottakat: „Szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy valaki névtelenül ír ilyen leveleket, küldözget a képviselő-testület tagjainak, ez semmi más, csak "felperes neve"-nek az újabb magánakciója." Az alperes névtelen levelek megírásával hozta párhuzamba az „újabb" kitétel pedig arra enged következtetni, hogy korábban is névtelenül írt leveleket és küldözgette azokat. Az elsőfokú eljárás során őt közszereplőnek minősítették, azonban az alperes róla, mint magánszemélyről és mint az ő magánakciójáról nyilatkozott, ami kizárja a közszereplőkénti értékelés lehetőségét. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletben az őt ért kár összegszerűségéről nem tett említést. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai szerinti helybenhagyását, javára másodfokú perköltség megállapítását kérte. Előadta, hogy az összegszerűség kérdésében a felperes nem tudta megjelölni azt, hogy a nem vagyoni kára miben jelentkezett, továbbá kiemelte, hogy a fellebbezés pontatlanul idézte a per tárgyát képező alperesi kijelentést, mert a felperes fellebbezésében írt „ír" ige, valamint a „magánakciója" szó nem hangzott el, így az abból levont bármilyen jogi következtetés alaptalan. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt az alábbiak szerint alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helytállóan állapította meg a tényállást, amelyre alapított érdemi döntése is helyes volt. A Ptk. 75. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
- §-a biztosítja a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a becsület és az emberi méltóság megsértése miatti védelmet. A becsület a személy társadalmi megítélését jelenti, amelynek alakulásában jelentős szerepe van az egyes polgárok egyénről alkotott véleményének. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A
(2)bekezdés értelmében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tűntet fel. E rendelkezések figyelembevételével a személyiségvédelmet egy meghatározott személlyel összefüggésbe hozható olyan közlés alapozza meg, amely nyíltan vagy burkoltan valótlan és sértő tényt állít, vagy híresztel, illetve való tényt hamis színben tüntet fel. A vélemény, a bírálat akkor ad alapot a személyiségvédelemre, ha közvetve vagy közvetlenül valótlan tényállítást tartalmaz, illetve, ha kifejezésmódjában túlzóan sértő, bántó vagy lealázó. A felperes fellebbezésében továbbra is alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperestől a „magánakció" kifejezés elhangzott. A fellebbezési ellenkérelemben az alperes pedig helytelenül állította azt, hogy az „ír" ige nem hangzott el. A
- szeptember 13-i közgyűlés
- számú magnószalagról leírt - az élő beszéd fésületlenségét is tartalmazó - szó szerinti jegyzőkönyv szerint a következő hangzott el: „Szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy valaki névtelenül ír ilyen leveleket, küldözget a képviselő-testület tagjainak, ez semmi más, csak "felperes neve"-nek az újabb akciója". A fentiek szerint tehát a „magánakció" kifejezés nem szerepel a szövegrészletben, az „ír" ige szerepel. A jó hírnév sérelmének megállapításánál általában az egyes, az érintett személyek által kifogásolt tényállításokat kell vizsgálni, azonban soha nem önmagukban, szövegkörnyezetükből kiragadva, hanem mindig annak van jelentősége, hogy az egyes sérelmezett kijelentések önmagukban vagy összességükben sértik-e a jó hírnevet, azaz a közlés összessége nyíltan vagy burkoltan milyen valótlan tényt közöl az érintett személyre vonatkozóan. A felperes a
- sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben a következőket nyilatkozta: „… állítom, hogy nem mint magánszemély, hanem mint közösségnek a tagja vagy funkcionáriusa küldtem levelet." Fentiek szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a három levelet (amelyek közül egy a Legfőbb Ügyészség határozata) a felperes, illetve a nevével fémjelzett szervezet juttatta el a közgyűlési képviselőkhöz. Az alperes, mint polgármester a közgyűlés tagjainak számolt be, a képviselő-testület tagjai rendelkeztek a három levéllel, nyilvánvaló, hogy a névtelenül ír ilyen leveleket, küldözget kifejezések arra vonatkoztak, hogy a három levelet kísérőlevél nélkül, anonim módon tették a képviselők fakkjába. Ez pedig a valóságnak megfelel. Az a sérelmezett kitétel, hogy az alperes mindezt a felperes újabb akciójának minősítette, az előzmények ismeretében ugyancsak nem személyiségi jogot sértő, - a felperes az egyesület, illetve később párt nevében számtalan beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, a jegyzőhöz, illetve a polgármesterhez - a megfogalmazás nem jelent többet, minthogy az eddigiekhez többletként járuló, további valamely cél elérésére szervezett vállalkozásról van szó. A fenti kiegészítéssel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A nem vagyoni kártérítésre irányuló fellebbezéssel kapcsolatban fejti ki az ítélőtábla, hogy a személyhez fűződő jog megsértése miatt a jogsértővel szemben igényelt kártérítés polgári jogi felelősségre alapított követelés. E polgári jogi felelősség anyagi jogi szabályai a Ptk. 84. §
(1)bekezdésének e) pontja révén alkalmazandó Ptk. 339. §
(1)bekezdése, illetve - ha a jogsértés elkövetése a munkaviszonnyal összefüggésben történt - a 348. §ának
(1)bekezdése tartalmazza. Az alperes, mint polgármester szolgálati viszonyával összefüggésben járt el, amikor a felperes előadása szerint személyiségi jogait megsértette. Ennek alapján pedig, ha a bíróság az alperest a felperes keresete szerint a jogsértés elkövetésében marasztalta volna, a nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetet a munkáltatójával szemben kellett volna előterjeszteni. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért az ítélőtábla a Pp. 217. §
(1)bekezdése szerinti teljesítési határidővel kötelezte az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére, melynek összege meghatározásánál figyelemmel volt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjára, az
(5)bekezdésében és a
(6)bekezdésében írtakra, valamint a 4/A. §
(1)bekezdésében foglaltakra. A felperes személyes költségmentesség kedvezményében részesült, így a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében az ítélőtábla megállapította, hogy a pártfogó ügyvédi díjat az állam viseli. D e b r e c e n,
- szeptember
- napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -