Pfv.20201/2009/18 – Kúria

Pfv.V.20.201/2009/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által képviselt felperesnek által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság (5001 Szolnok, Kossuth Lajos utca 1.) alperes ellen kártérítés iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság előtt 4.P.20.002/
2. szám alatt megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.267/2008/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által
4. és Pfv.
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
6. szeptember hó
7. napján tartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. A felperes részére a felülvizsgálati eljárásban kirendelt ügyvéd díját az állam viseli. pártfogó A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes 400.000 forint vagyoni és 15.000.000 forint nem vagyoni kár megtérítésére irányuló keresetének részben helytadva, az alperest 32.000 forint és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet tényállása szerint jogerős közbenső ítélet az alperes kártérítési felelősségének fennállását megállapította a vele szolgálati viszonyban álló megyei bírósági végrehajtó jogellenes és felróható magatartásáért. A végrehajtó a felperes és volt házastársa ellen indított bírósági végrehajtás során a hatályos jogszabály megsértésével az ismeretlen helyen tartózkodó felperes részére ügygondnokot nem rendelt ki, a foglalási jegyzőkönyvet nem kézbesítette, továbbá a végrehajtás alól mentes ingóságokat is lefoglalt. A kereseti követelés összegszerűségének bizonyítása keretében a bíróság tanúkat hallgatott meg és tárgyszakértői véleményt szerzett be. A bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra következtetett, hogy a végrehajtás alól mentes ingóságok értéke 32.000 forint volt, a felperes ilyen további tárgyak meglétét, elszállítását, illetve azok értékét nem bizonyította. Alaptalannak ítélte a felperesnek az egészsége megromlására alapított nem vagyoni kártérítési igényét. Ebben a vonatkozásban a döntését azzal indokolta, hogy a perben beszerzett orvosszakértői vélemény szerint a felperes betegségei nem állnak okozati összefüggésben a jogsértő végrehajtási eljárással, a kártérítési igénye tehát nem bizonyított. A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - az alperest részben marasztaló nem fellebbezett részében - helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott. A közbenső ítéletben adott iránymutatásnak megfelelően részletesen nyilatkoztatta a felperest vagyoni káráról és nem vagyoni kárigényének ténybeli alapjáról. A bizonyítási indítványnak megfelelően a bizonyítást lefolytatta, és a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét és értékét. A perben ellentmondó bizonyítékok merültek fel arra nézve, hogy a foglalás időpontjában a lakásban milyen tárgyak voltak. A foglalási jegyzőkönyv a lefoglalt ingóságokat megjelölte, és csak annyiban volt hiányos, hogy nem sorolta fel külön a végrehajtás alól mentes tárgyakat. A felperes közel két évig tartó külföldi távollétének ideje alatt más személyek is rendelkeztek lakáskulccsal. A becsatolt fényképfelvételek a végrehajtás időpontjára bizonyító erővel nem rendelkeznek, utólag nem állapítható meg, hogy a felperes által felsorolt további ingóságokat is végrehajtás alá vontak. További bizonyításra tehát nincs mód, a rendelkezésre álló bizonyítékok viszont nem adnak alapot a vagyoni kár összegének felemelésére. Az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés tekintetében is lefolytatta a szükséges bizonyítást. Az orvosszakértői vélemény teljes, határozott választ adott az okozati összefüggés kérdésében. A jogerős ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatásának elrendelése érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tényállása megalapozatlan, sérti a Pp.
8. és
9. §-ában foglaltakat. A bíróságok a vagyoni kárkövetelés körében a felajánlott és szükséges bizonyítást csak részben folytatták le, a nem vagyoni kár vizsgálata során pedig megalapozatlan szakértői véleményt fogadtak el, illetve indokolatlanul mellőzték pszichológiai szakértői vélemény beszerzését. Nem vették figyelembe, hogy a jelen kártérítési per hosszú időtartama felperes egészségi állapotában további romlást idézett elő. Az alperes irányult. ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban a tartására A Pp.
10. §-ának