Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.54/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- szeptember
- napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A jelentési kötelezettség megszegésének vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- május
- napján kihirdetett KB.IV.9/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- május
- napján kihirdetett KB.IV.9/2009/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki jelentési kötelezettség megszegésének vétségében és ezért megrovásban részesítette. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője szintén 3 napot tartottak fenn és a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentettek be felmentés érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.57/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott terhére értékelje súlyosító körülményként a bűncselekmény elszaporodottságát, és vele szemben súlyosításul a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szabjon ki. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője az ügyészi fellebbezésben, valamint a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn, indítványait megismételte. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését fenntartotta és elsődlegesen védence felmentésére, másodsorban az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védői érvelés szerint védence azért nem követett el bűncselekményt, mert a tudomásszerzést követően maga intézkedett a raktárból felvételezett anyagok visszaszállítására és azonnal fegyelmi eljárást is kezdeményezett beosztottjával szemben. A cselekmény késedelmes jelentésére azért került sor, mert nem érte el elöljáróját. A vádlott az utolsó szó jogán a fellebbezését fenntartotta és csatlakozott a védője által előadottakhoz. A bejelentett katonai ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentés végett előterjesztett vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson a cselekmény lényegét illetően ténybeli beismerő vallomást tett, azonban vitatta, hogy a magatartásával bűncselekményt követett volna el. Ezen vallomást a releváns tények tekintetében alátámasztották a kihallgatott tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló iratok. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlotti védekezéssel szemben tanú1 és tanú2 érdektelen tanúk vallomását fogadta el. Ítélete 3. oldal 5 bekezdésében megfelelő, logikus magyarázatát adta annak, hogy miért alapította határozatát a hivatkozott tanúk nyilatkozataira. A Be. 351.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak, illetve valamely konkrét megalapozatlansági okot sem jelöltek meg. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, minden vonatkozásban mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság,a mikor a vádlott bűnösségét a Btk.350.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő jelentési kötelezettség megszegésének vétségében állapította meg. Egységes a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy az alárendelt részéről a honvédségi vagyon terhére megvalósított vagyon elleni bűncselekmény gyanúja minden esetben fontos szolgálati ügynek minősül. Helyesen hivatkozott arra az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a cselekmény körülményei még kívülállók számára is súlyos visszaélésre, illetve vagyon elleni bűncselekmény gyanújára engednek következtetni. Az is nyilvánvaló, hogy a vádlott csupán jelentős késéssel tett eleget jelentési kötelezettségének. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a joghátrány meghatározása során figyelembe vehető körülményeket. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége - az ügyforgalmi adatok alapján elszaporodottnak nem tekinthető, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a számos dicsérettel, pozitív parancsnoki jellemzéssel rendelkező, katonai szolgálatát kifogástalanul teljesítő vádlott esetében arra a következtetésre jutott, hogy a cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen és őt megrovásban részesítette. Ezért a súlyosításra irányuló katonai ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. Helyes indokainál fogva a másodfokú bíróság a katonai tanács ítéletét helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő