Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.076/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Fóris-Schneider-Szép-Zaccomer Ügyédi Iroda (dr. Zaccomer János ügyvéd 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bolevácz Éva ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út
- II/3.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2.G.40.019/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.000.000 (egymillió) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetének túlnyomó részben helyt adva, az alperest 38.479.243 forint és ennek kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperest az alperessel megkötött vállalkozási szerződése alapján, vállalkozói díjként 43.586.183 forint illetné meg, e felperesi követelésbe azonban - eredményes beszámítási kifogása folytán - az alperes beszámíthatja 3.240.000 forint kötbér, 308.380 forint árleszállítás, és 1.558.560 forint kijavítási költség követelését. Megállapította azt is, hogy a felperes a vállalkozási szerződést - 54 nap felróható késedelemmel -
- július
- napján teljesítette, erre az időpontra a szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósult, a felperes ezt követően már csak a SPAR Áruháznál lévő rámpával kapcsolatban végzett munkát, e munka azonban nem volt a felek közti alapszerződés része, így annak
- július 13-a utáni elkészülte a vállalkozási szerződés teljesítését, a teljesítés időpontját nem érinti. A felperes hibás teljesítése folytán az alperest árleszállítás, illetőleg kijavítási költség címén megillető követelés összegét a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján határozta meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte, fenntartva beszámítási kifogását 38.500.000 forint összegben. Az elsőfokú eljárásban már előadottakkal egyezően állította, hogy a felperes a vállalkozási szerződést
- október
- napján teljesítette, mert csak ekkor történt meg a felperes részéről a munka - szerződés IV/
- pontja szerinti - készre jelentése. Állította hogy a felperes teljesítése még ebben az időpontban sem volt szerződésszerű, és hogy e tényt a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény is alátámasztotta. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság a másodfokú eljárásban bekövetkezett változásokra tekintettel kiegészíti azzal, hogy alperes a Heves Megyei Bíróság 3.Fpk.10-09-000027/
- számú jogerős végzése alapján felszámolás alatt áll, a V. Kft. felperes helyébe pedig a másodfokú eljárás folyamatban léte alatt kiválás folytán létrejött jogutóda, az L. Kft. lépett. Kiegészíti az érdemi döntés alapjául szolgáló tényállást a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás iratai alapján azzal, hogy
- július 13-án - a becsatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint - K. Megyei Jogú Város Önkormányzat Városgondnokság Vagyongazdálkodási és Műszaki Irodája, mint tulajdonos a perbeli létesítményt hiánymentesen használatba vette. A használatba vételi engedélyezési eljárásnál jelenlévő felek, akik közt ott volt a felperesi jogelőd, és az alperes is, kijelentették, hogy a K., P. .... szám alatti üzlet és irodaház műszaki átadás-átvételi eljárását hiánymentesen befejezettnek tekintik.
- november
- napjáig a felperes a SPAR kamionrámpájának felmarásán kívül egyéb munkálatokat nem végzett, a
- november 2.-i jegyzőkönyvben az alperes úgy nyilatkozott, hogy a felperesi jogelődtől a kivitelezési és pótmunkákat megfelelő minőségben átveszi. Az így kiegészített tényállásra is figyelemmel helyes érdemben az elsőfokú bíróság ítélete, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a ténymegállapításával, hogy a felperesi jogelőd a vállalkozási szerződést
- július 13-án teljesítette, mégpedig hiba és hiánymentesen. A teljesítés hiánymentességét a
- július 13-i jegyzőkönyv is kétséget kizáróan igazolja, a kiegészített tényállás szerint ugyanis azt a használatba vételi engedélyezési eljáráson jelenlévő alperes is aláírta, e jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatával a K., P. tér ... szám alatti üzlet és irodaház munkáinak hiánymentes elkészültét elismerte. Az egyéb perbeli bizonyítékok, köztük az igazságügyi szakértői vélemény is, a vállalkozási szerződés július 13.-i hiánymentes teljesítését támasztják alá. Ezen túl a hiánymentes - és egyúttal hibamentes - teljesítést igazolja a
- november 2-i műszaki átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv is, melyben az alperes a felperes által elvégzett munkát megfelelő minőségűnek jellemezte. A jegyzőkönyv
- pontjában a felek későbbi felülvizsgálat szükségességét rögzíttették, a
- pontban megnevezett zsírfogó aknával és csatornatisztító nyílással kapcsolatban felhozottakat pedig maga az alperes sem tekintette az átvételt akadályozó - a szerződés hiány vagy hibamentes teljesítését befolyásoló - tényezőnek, de e körben hibát a perben kirendelt igazságügyi szakértő sem állapított meg.
- július 13-a és november 2a között a felperesi jogelőd - a rámpa bazaltburkolatának felmarásán kívül - egyéb munkálatokat, javításokat nem végzett, ezért az a tény, hogy
- november 2-án a teljesítés hibamentes volt, igazolja a
- július 13-i teljesítés hibamentességét is. Miután a felperesi jogelőd teljesítés
- július 13-án hiba és hiánymentes volt, az alperestől saját megrendelője a létesítményt átvette, azt használatba vette, a felperesi jogelőd és az alperes a használatba vételi engedélyezési eljáráson aktívan részt vettek, a munkavégzés befejezését igazoló nyilatkozatot tettek, a felperesi jogelőd részéről a vállalkozási szerződést - a szerződésében kikötött formális átadás-átvételi eljárás nélkül is - az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi indokokra figyelemmel teljesítettnek kell tekinteni. A SPAR előtti rakodórámpával kapcsolatos munkáról az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e munka elvégzése nem volt az alapszerződés része, a másodfokú bíróság osztja az e körben kifejtett indokokat is. A
- július 13-i jegyzőkönyvben e munkával kapcsolatban szükséges további munkavégzés - azaz a rámpa felmaratása - ezért az alapszerződés szerint elvégzendő munkálatok hiány és hibamentességét nem befolyásolja. Alaptalanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra is, hogy az igazságügyi szakértő által feltárt hibák támasztanák alá azt a tényt, hogy a teljesítés július 13-án sem volt hibamentes, és ezért, amennyiben az átadás-átvételi eljárásra július 13-án sor került, az alperes a hibák miatt az átvételt megtagadhatta volna. Azzal egyetért a másodfokú bíróság, hogy a Ptk.
- §
(4)bekezdésének rendelkezésétől - mely szerint a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a dolog jelentéktelen, kisebb hibája miatt - a felek egyező akarattal eltértek, amikor kikötötték, hogy az alperes csak hiba és hiánymentes teljesítést köteles elfogadni. Az alperesnek ezért bármely felismert, látható hiba alapot adhatott volna arra, hogy az átvételt megtagadja. A teljesítésnek azonban július 13-án nem voltak látható hibái, ezt igazolja a július 13án és a november 2-án felvett jegyzőkönyv is. Annak a ténynek, hogy igazságügyi szakértő a teljesítés után több, mint két ével, korábban nem felismerhető, az alperes által korábban fel nem ismert (rejtett) hibák fennállását állapította meg, a teljesítés időpontjára kihatása nincs, ez nem ad alapot az alperesnek, mint megrendelőnek arra, hogy a korábbi teljesítést meg nem történtnek tekintse, és a késedelmes teljesítés miatt késedelmi kötbért követeljen. A szakértői vélemény arra nem utal, hogy e hibák láthatóak és felismerhetőek lettek volna 2006. július 13-án, de erre a tényre az alperes egyébként nem is hivatkozott. Az alperest megillető, beszámítható követelés összegszerűségéről az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, az árleszállítás, kijavítási költség összegét helyesen, az igazságügyi szakértői vélemény alapján állapította meg, az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének e részével kapcsolatos fellebbezési támadásának indokát nem is jelölte meg. Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni a másodfokú eljárásban pernyertes felperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, mely költség az alperest képviselő ügyvéd 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított munkadíja, ezen túl az alperes az illeték-feljegyzési joga folytán feljegyzett fellebbezési illetéket is köteles az állam részére megtéríteni, külön felhívásra az Itv. 74. §-ára tekintettel a Kmr. 13. §
(2)bekezdése alapján. P é c s,
- szeptember
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró