Gf.30102/2009/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.102/2009/

1. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Bohli Krisztina ügyvéd (7621 Pécs, Szent Mór u. 2.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nochta és Társai Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Perczel u. 11., ügyintéző dr. Nochta Tibor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2.G.40.140/2008/
2. számú ítélete ellen az alperes
3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint fellebbezési perköltséget, és az állami adóhatóság külön felhívására 360.000 (háromszázhatvanezer) forint illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság Fpk.14-06-000254/
4. számú végzése, mellyel a felperes felszámolását elrendelte
5. április 12-én jogerőre emelkedett. A közzététel napja
6. május 10-e volt. A felperes
7. április 26-án kölcsöntörlesztés címén 6.000.000 forintot fizetett ki az alperesnek. A felperes keresetében 6.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
8. §-a alapján arra hivatkozva, hogy a felszámolás elrendelését követően a kifizetésre a Cstv. 4., 34.,
9. és
10. §-ában foglaltak megsértésére került sor. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság az alperest 6.000.000 forint, és ennek
11. április 27.-től a kifizetésig terjedő kamatai megfizetésére kötelezte. Rámutatott arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás kezdő időpontja és közzététele közötti időszakban a hitelező részére történő kifizetés - még ha az jogszerűen fennálló követelés kielégítésére történt is meg - jogellenes, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nincs jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal a Ptk. 361.§-ban szabályozott jogalap nélküli teljesítést is megvalósítja. Az alperes által felajánlott tanúbizonyítást a bíróság mellőzte, mert a felperes a szerződés tényét, a kölcsönügyletet nem vitatta, a jelen ügy megítélése szempontjából kizárólag annak volt jelentősége, hogy a felszámolás kezdő időpontja után történt az alperes részére jogszabályba ütköző módon a kifizetés. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, az ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot kötelezze további bizonyítás felvételére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem kellően derítette fel, nem hallgatta meg tanúként a szerződést aláíró G. M.-t, és nem kötelezte a felszámolót a szerződés becsatolására. Álláspontja szerint ez azért lett volna szükséges, mert a szerződésből megállapítható, hogy az korábban keletkezett, mint a felszámolási eljárás megindulásának napja, továbbá a felperes követelése idő előtti, mert a szerződés szerint az alperesnek a felperessel szemben nincs lejárt tartozása. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
12. §