Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.807/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kárpáti Miklós ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- február
- napján meghozott, 26.P.25.788/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletével helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest, amely szerint valótlanul híresztelték, hogy felperes neve jelenlegi ... bármilyen módon érintett lett volna a ... Egyesülettel kapcsolatos feltételezett szabálytalanságokban. A valóságban korábban felperes neve személyét a ... Egyesület ügyeivel nem hozták összefüggésbe. Kötelezte a ...-t, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 21.000 forint le nem rótt kereseti illetéket, valamint 15 napon belül a felperesnek 21.000 forint perköltséget, amely a felperesi jogi képviselő munkadíját terhelő áfát is tartalmazza. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes által közölt cikkben név szerint megemlítették a felperest, mint a ..-kormány ... miniszterét. A sérelmezett közlés tartalma szerint a felperes kimentésére egy máig élő városi legenda szerint ... elvitte a balhét az általa vezetett ... Egyesülettel kapcsolatos botrányok miatt. A szöveg egyszerű értelmezésével nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a felperessel kapcsolatban közöltek egy másik személy tudattartalmát jelentenék, kizárólag úgy értelmezhető, hogy a felperes személye valamilyen szabálytalansággal összefüggésbe hozható, ezért kellett helyette elvinni a balhét. Nem találta alaposnak az alperes által kifejtetteket a „városi legenda" kifejezéssel kapcsolatban, mivel a sajtót függetlenül forrásainak eredetétől terheli a tényeknek megfelelő tájékoztatás. A forrás eredetének határozatlanná tétele nem mentesíti az alperest, mert a valótlan tényközlés, illetve a híresztelés is megvalósul ilyen formában. Az alperes által csatolt felperesi interjú során az egyesület egyik rendezvényén vállalt fővédnökségről nyilatkozik, amely azonban önmagában nem alkalmas arra, hogy igazolja a felperes érintettségét a botrányokban. Mivel az alperes nem tudta igazolni az állítottak valóságát, ezért az elsőfokú bíróság sajtó-helyreigazítás közlésére kötelezte. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását kérte a kereset elutasítása mellett. Kifejtette, hogy a sérelmezett állítás nem a felperesről, hanem ...ról szólt, róla állított cselekvést és az ő motivációjáról fogalmazott meg kijelentést. Valóságos tartalma szerint azt állította, hogy ... vélekedett úgy, főnöke helyett el kell vinnie az ún. ... ügyet. Ezt megalapozhatja az elsőfokú eljárásban is hivatkozott felperesi szerepvállalás, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a sérelmezett kijelentés nem a felperesre vonatkozik. Fenntartotta a „városi legenda" szóösszetétellel kapcsolatos álláspontját is. A mindennapi szóhasználatban ez a közlés egy senki által nem igazolt, tehát fenntartásokkal kezelendő kijelentést takar. Nem jelent mást, minthogy létezik ez a vélekedés, ez pedig önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló adatok alapján helytálló döntést hozott, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta, annak helyes indokai alapján. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a sajtóról szóló
- évi II. törvény (Stv.) rendelkezése szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. Ugyanakkor a sajtószabadság gyakorlása nem lehet korlátlan, nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A sajtóközlemények tartalmi helytállóságáért fennálló objektív felelősséget jelenti a helyreigazítási kötelezettség, amelynek szabályait a Ptk.
- §
(1)bekezdése rendezi. Ennek értelmében ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A sajtó-helyreigazításra vonatkozó speciális szabályok szerint tehát akkor kerülhet sor helyreigazítás elrendelésére, ha a sajtószerv az érintett személyre vonatkozó valótlan tényállítást közöl, vagy való tényeket hamis színben tünteti fel. A perben a felperes azt a közlést sérelmezte, amely szerint ... egykori főnöke (a felperes) kimentésére vitte el egymaga az általa vezetett ... Egyesület miatt kitört balhét a kilencvenes években. A felperes szerint az írás valótlanul híresztelte, hogy bármilyen módon érintett lett volna az egyesület tevékenységét érintő, feltételezett szabálytalanságokban. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy az írás sérelmezett része nem a felperesre vonatkozik, hanem ... motivációjáról tett közlést. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a cikk nem ... tudattartalmáról szólt, hanem egyértelműen azt fogalmazta meg, hogy a felperes kimentésére elvitte a balhét. Ennek a tényközlésnek a valóságát az alperes semmivel nem igazolta az őt a Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalása szerint terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére, ezért annak helyreigazítására köteles. Bár valóban szerepel a kijelentés előtt az a megfogalmazás, hogy máig élő városi legendáról van szó, azonban ez nem mentesíti az alperest a helyreigazítási kötelezettség alól. Ugyanis ezzel az alperes nem valótlan tényállítást közölt, hanem a valótlan tényt híresztelte, ami a Ptk. 79. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint ugyanúgy alapot ad a helyreigazításra. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése, a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése szerint határozott. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. . Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő