← Magyarország

Pf.20698/2006/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.698/2006/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Hegedűs József ügyvéd (4024 Debrecen, Újházi Ede u.
  2. fszt.2.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az Ifj. Dr. Horváth Tibor ügyvéd (4024 Debrecen, Petőfi tér
  3. I/3.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.21.577/2005/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10 000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 18 000 (Tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes és az alperes édesanyja között a ....... Városi Bíróság előtt .... szám alatt polgári peres eljárás volt folyamatban.
  6. november 14-én a ....... Városi Bíróság épületében tárgyalási szünetben - az alperes a felperest arcul ütötte, melynek következtében a felperes a padról leesett, a felső ajak és a bal csípőtájék szövetközi vérzését szenvedte el, szemüvegének lencséje keretéből kiesett. Sérülései 8 napon belül gyógyultak. A felperes módosított kereseti kérelmében 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére, valamint a hasonló jellegű jogsértéstől való eltiltásra kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta, hogy a felperest bántalmazta volna. Az alperessel szemben a ... Városi Bíróság előtt .... szám alatt garázdaság és könnyű testi sértés vétsége miatt eljárás indult. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően (tanúk, szakértői vélemény) ítéletével az alperest eltiltotta a felperes testi épséghez fűződő személyiségi jogának további megsértésétől és arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100 000 Ft-ot, valamint 25 000 Ft összegű perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 6 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket és 2 598 Ft állam által előlegzett költséget. Határozatának indokolásában az alperes részéről elkövetett tettleges magatartás tényét ugyanazon tanúknak jelen perben, a büntetőeljárásban és a ....... Városi Bíróság előtt folyamatban volt polgári perben rögzített azonos tartalmú nyilatkozatára, a felperes sérüléseinek orvosi látlelettel igazolt tényére alapítottan állapította meg. Mellőzte az alperes édesanyjának tanúvallomását, - amely tartalmában ellentétes volt a többi tanú vallomásával - mert a tanú a felperessel peres, az alperessel közeli hozzátartozói viszonyban áll és eltérő tartalmú vallomás tétele esetén saját gyermekét vádolná bűncselekmény elkövetésével. A felperes fizikai sérüléseit az orvosi látlelet alapján állapította meg, a perben beszerzett igazságügyi pszichológusi szakértői vélemény alapján pedig a felperest ért érzelmi hátrányokat, a tanúvallomások alapján azt a felperesi nyilatkozatot, hogy az alperesi magatartás következtében lakóhelyén szóbeszéd tárgya volt, bizonyítottnak találta. A felperest ért hátrányként rögzítette a 8 napon túl gyógyuló testi sérülést, továbbá az alperesi jogsértés által kiváltott rövid idejű riadalmat, ijedtséget és a felperes érzelmi világában huzamosabb ideig fennmaradó félelem- és haragérzetet, továbbá a felperes megítélését hátrányosan ugyan nem érintő, ám a felperes számára nem kívánatos azon tényt, hogy a kisvárosban elterjedt szóbeszéd főszereplőjévé vált. Az alperesi jogsértés súlyának megítélésénél figyelemmel volt arra is, hogy az alperes a tettleges személyiségi jogsértést a hasonló jogsértések szankcionálására hivatott bírósági épületben követte el és a hátrányokhoz igazítottan 100 000 Ft összegben állapította meg a felperest ért hátrányokat kompenzáló nem vagyoni kártérítés összegét. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását, javára együttes első- és másodfokú perköltség megállapítását kérte. Fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte és mérlegelte, téves tényállást állapított meg. A pszichológus szakértő véleménye szerint a felperes szubjektív panaszai a jelen per alapját képező bántalmazással összefüggésben nem igazolhatók, a felperes további életére, karaktere alakulására kiható pszichikai hátrányt nem szenvedett. Álláspontja szerint a felperes nem igazolta, hogy őt az alperes a bíróság folyosóján arcul ütötte, az alperes édesanyjának vallomása kirekesztése indokolatlan volt, az orvosi látlelet nem szolgál megfelelő bizonyítékul arra, hogy a felperes az alperes bántalmazása következtében szenvedte el az abban rögzített sérüléseket. Vitatta, hogy ..... városában a perbeli esemény híre elterjedt volna, ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a felperes törekszik az alperes édesanyja családi vállalkozásának lejáratására. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet indokai alapján történő helybenhagyását és javára perköltség megállapítását kérte. Bejelentette, hogy a ... Városi Bíróság
  7. október 9-én kelt ...... számú ítéletével 1 rb. garázdaság és 1 rb. könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésként 6 hó fogházra és mellékbüntetésül 1 évi közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte az alperest. Az ítélet nem jogerős. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §

(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló értelmezésével és okszerű mérlegelésével helyes döntést hozott, amelynek indokaival is egyetért az ítélőtábla. A fellebbezésben előadottak alapján azt emeli ki az ítélőtábla, hogy a felperes a Pp. 164. §
(1)bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, azaz a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján aggálytalanul megállapítható volt, hogy az alperes a felperest bántalmazta, az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a szakértői vélemény és a tanúvallomások alapján a bántalmazással összefüggésben felperest ért fizikai és pszichikai hátrányokat. A Pp. 206. §
(1)bekezdésében írt felhatalmazás kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen értékelte az alperes édesanyjának, mint tanúnak az érdekeltségét és ebben a vonatkozásban indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A fellebbezés szükségeltette kiegészítéssel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság mindenben helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és 254. §
(2)bekezdése alapján helyes indokai mellett helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező alperes - a Pp. 217. §
(1)bekezdése szerinti teljesítési határidővel - a felperes javára a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján perköltséget köteles megfizetni, melynek összege meghatározásánál az ítélőtábla figyelemmel volt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésében foglaltakra. A fellebbező felperes a tárgyi illeték-feljegyzési joga ellenére fellebbezésén 6 000 Ft illetéket lerótt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 39. §-ának
(1)bekezdése szerint a polgári peres eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az értéke. Együttesen érvényesített igények esetén a meg nem határozható perérték (Itv. 39. §
(3)bekezdés) szolgál az eljárási illeték alapjául, ha az így számítandó érték meghaladja a kártérítési összeg értékét. A perbeli esetben ezért az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja alapján számítandó fellebbezési illeték megfizetésére köteles a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján, melynek összeg meghatározásánál az ítélőtábla a figyelembe vette a fellebbezésen lerótt illeték összegét. D e b r e c e n,
  1. július
  2. napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Dr. Pataki Istvánné sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.