Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.245/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bene Gyöngyvér Ügyvédi Iroda (………………….) által képviselt ………………………… felperesnek a ………………….. jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi március hó
- napján kelt 24.K.32.386/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24 000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- december 23-án 9:16 perctől „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető" minősítéssel sugározta a „Flipper" című családi filmet. A film megszakításakor közzétett műsorajánlóban a felperes által II. kategóriákba sorolt „A múmia" című film műsor előzetesét is sugározták. Az alperes
- március 20-ai keltezéssel tájékoztatta a felperest, hogy vizsgálja műsorszolgáltatását és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51.§-ának
(1)bekezdésére tekintettel nyilatkozattételre hívta fel. A tájékoztató melléklete szerint a 135/
- (I.16.) számú határozattal elrendelt ellenőrzés törvénysértést valószínűsít. A felperes nyilatkozatát követően az alperes megállapította, hogy a felperes „A múmia" című film műsor előzetesének sugárzásával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 5/A.§-ának
(2)bekezdését, ezért a 728/2008. (IV.22.) számú határozatával 862.455 forint kötbér megfizetésére kötelezte a felperest. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a II. kategóriába tartozó műsorszám előzetese nem tehető közzé a 12 éven aluliaknak szánt műsorszám reklámszünetében. A kötbér érvényesítése kapcsán, figyelemmel az Rttv. 112.§
(1)bekezdésének d/ pontjára, a műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.
- és 11.7.
- pontjára hivatkozott. A határozatoknak a számát feltüntetve rögzítette, hogy a
- évben 9 alkalommal szankcionálta a felperest az Rttv. 5/A.§-a
(2)bekezdésének megsértése miatt. Az alperes határozatában utalt a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.249/2007/4. számú ítéletére. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte, mivel az alperes súlyosan megsértette az eljárási szabályokat, továbbá nem követett el jogszabálysértést, és túlzott a szankció. Az alperes a határozat indokaira hivatkozással a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy fix kötbérről van szó, a határozat szerinti korábbi jogsértéseket nem vette figyelembe, azokra mint tényekre hivatkozott. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Indokolásában kifejtette, hogy az alperesi ellenőrzés folyamatos, ezért a Ket. 29.§-a
(4)bekezdés c/ pontja alapján mellőzhető a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés. A Ket. 51.§
(1)bekezdés szerinti nyilatkozattételre való felhívás során azonban közölték az ellenőrzés megállapításait a felperessel. Az értesítés során csekély mértékben sérültek az eljárási szabályok: az ugyanis nem tartalmazta az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt. Ez a jogsértés azonban nem hatott ki az ügy érdemére, ez okból nem volt helye az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének. A műsorelőzetes közzétételének időpontjára nézve az elsőfokú bíróság megállapította, hogy mivel az I. és II. kategóriába sorolt műsorszámok előzetesei ugyanazon időpontban tehetők közzé, fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy az I. besorolású műsorszámok között és közben ne sugározzák II. kategóriájú műsorszámok előzeteseit. A felperes megsértette az Rttv. 5/A.§-ának
(2)bekezdését. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint nem volt jogszabálysértő, hogy az alperes mérlegelte azt, hogy az adott jogszabályhelyeket a felperes korábban hány alkalommal sértette meg. Ezen korábbi jogszabálysértések gyakoriságára hivatkozás teljes mértékben megalapozza a szankció választását is. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperesi jogsértések, az elsőfokú ítélet megállapításaival szemben, olyan súlyúak, melyek megalapozzák az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Az alperes nem tartotta be az ügyintézési határidőt, sérült a Ket. 33.§-ának
(1)és
(5)bekezdése, és ennek folytán a Ket. 4.§ának
(1)bekezdése szerinti ügyféli jogok. Jogszerűtlen továbbá decemberi jogsértés miatt márciusban vizsgálódni. Érdemben előadta, hogy a II. kategóriájú film műsor előzetesét a műsorszám közzétételére nyitva álló időpontban és nem a 12 éven aluliaknak szánt műsorszámok között sugározta. Ennek folytán nem követett el jogsértést. A szankció tekintetében arra hivatkozott, hogy a korábbi, eltérő tényálláson alapuló határozatok nem indokolják sem a kötbér szankció alkalmazását, sem a nem fixként meghatározott kötbér maximumának kiszabását. A bírság mérséklésére lehetőség van a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.tv. (a továbbiakban: Ptk.) 247.§ának
(1)bekezdése alapján. A megfelelő szankció a sérelmezett magatartás megszüntetésére való felhívás lett volna. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem fejtette ki, hogy miben merülnek ki az ügy érdemi döntésére kihatással lévő eljárási jogszabálysértések. Az Rttv. vagy a Ket. ilyen irányú szabályozásának hiányában a decemberi sugárzáshoz képest a márciusi vizsgálat sem jogsértő. Érdemben arra hivatkozott, hogy egyrészt a műsorelőzetes nem megfelelő módon lett közzétéve, másrészt a kötbér fix jellegű. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás terjedelmét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 247.§-a
(2)bekezdésére figyelemmel - alkalmazva a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdését - a felperesi fellebbezésben és az alperesi ellenkérelemben előadottak szerint határozta meg. Az alperes eljárási jogszabálysértéseinek vizsgálata során a bíróságnak alkalmaznia kell a Legfelsőbb Bíróság KK 31. számú állásfoglalásban megfogalmazott elvet, melynek következtében csak azon jogszabálysértés alapján van helye az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének, amely jelentős, a döntés érdemére is kihatott, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. Azt az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes folyamatosan lát el a felperesnél ellenőrzési feladatot, így a Ket. 29.§-a
(4)bekezdésének c/ pontja alapján erről a folyamatról külön értesítést megküldenie nem kell. Akkor azonban, amikor az alperes konkrét jogszabályhely megsértését észleli, az un. hivatalbóli eljárás megindulására kerül sor. Ekkor a Ket. 29.§
(3)bekezdés a/ pontjának megfelelően az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül értesíteni kell, és az értesítésnek tartalmaznia kell a Ket. 29.§-a
(5)bekezdés szerintieket. Az elsőfokú bíróság - az alperessel egyezően - a konkrét jogsértés kapcsán tévesen értelmezte a folyamatos ellenőrzés és a hivatalbóli eljárás viszonyát. Az alperes azonban ennek ellenére mégis csak értesítette a felperest, mégis csak alkalmazta a Kbt. 29.§
(3)bekezdés a/ pontja szerinti intézményt. Ez okból tehát nem állapítható meg jogsértés. A felperes keresetlevelében hivatkozott arra, hogy nem állapítható meg, mikor indult volna az eljárás. Az értesítés szerves részét képező melléklet alapján azonban rögzíthető, hogy a hivatalbóli eljárási szakasz a 135/2008. (I.16.) számú alperesi határozattal indult. Ehhez képest az értesítésre a Kbt. 29.§
(3)bekezdés a/ pontja szerinti öt napos határidőn túl került sor, és alapos a felperesnek azon hivatkozása, amely az ügyintézési határidő elhúzódására, a sugárzás és a határozathozatal között eltelt hosszú időre hivatkozik. Ennek kapcsán sérült a Ket. 4. §
(1)bekezdése szerinti ügyféli jogokból a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. A felperes azonban az eljárási szabályok sérelme kapcsán nem jelölte meg, hogy azok mennyiben hatottak volna ki a döntés érdemére. A fentiekben rögzített eljárási szabálysértések alapján a Fővárosi Ítélőtábla sem észlelte, hogy azok befolyásolták volna az alperesi határozat érdemét. Ennek folytán nem volt lehetőség az eljárási jogszabálysértések miatt az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére. Az alperesi ellenkérelem kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy az elévülési időn belül az alperes valóban bármikor vizsgálhatja a jogsértés megtörténtét, ha azonban már elrendelte a közzététel körülményeinek vizsgálatát, onnantól kezdve kötik a Ket. szabályai. A műsorelőzetes közzététele kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla a következőket állapította meg. Az Rttv. 5/A.§-ának
(2)bekezdése alapján a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. Az Rttv. 5/C.§-ának
(1)bekezdése szerint a II. kategóriába sorolt műsorszám 12 éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető. Az Rttv. 2.§-ának 28/A. pontja értelmében e törvény alkalmazásában műsorelőzetes az olyan műsorszám, amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetőleg ismertet. A Fővárosi Ítélőtáblának változatlan az alperesi határozat indokolásában hivatkozott 4.Kf.27.249/2007/4.számú ítéletben már kifejtett álláspontja. A műsorelőzetes önálló műsorszám, és egy II. kategóriába sorolt műsorszám (műsorelőzetes) közzétételére nem kerülhet sor az I. kategóriába tartozó, 12 éven aluliaknak szánt műsorszámként. Ebből a szempontból pedig, nem releváns, hogy a műsorszámot (műsorelőzetest) egy I. kategóriás műsorszámot megszakítva sugározzák, vagy két I. kategóriás műsorszám között. Mivel a két kategória sugárzási idő intervalluma azonos, az I. kategóriájú műsorszámok sugárzási ideje csökkenti a II. kategóriába tartozó műsorszámok előtt nyitva álló, fellebbezésben hivatkozott időt. A szankcióra vonatkozó felperesi fellebbezés és alperesi ellenkérelem nyomán a Fővárosi Ítélőtábla a következőket emeli ki. Az Rttv. 112.§-a
(1)bekezdésének d/ pontja alapján, ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a műsorszolgáltatási szerződésben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, a Testület érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért. A kötbér szabályainak alkalmazását érintő, a felperesre vonatkozó alperesi határozatok kapcsán keletkezett jogerős ítéletek már rögzítették, hogy az alperest az Rttv. erre vonatkozó rendelkezéseinek hiányában az alkalmazandó szankció kiválasztása során semmiféle sortartási kötelezettség nem terheli, míg a kötbér mértékének meghatározása során az Rttv. 112.§-a
(1)bekezdésének d/ pontja a műsorszolgáltatási szerződés figyelembevételét írja elő. (Pld. Legfelsőbb Bíróság Kf.IV.37.064/2002/6.szám, Kf.IV.37.078/2002/6.szám, Kf.VI.37.452/2001/6.szám, Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.547/2006/5.szám, 2.Kf.27.372/2007/4.szám, 4.Kf.27.003/2005/4.szám, 4.Kf.27.448/2006/5.szám.) Az alperes az alkalmazott szankció vonatkozásában figyelembe vette a műsorszolgáltatási szerződésben foglalt kikötéseket, azokra határozatában hivatkozott, ezen túlmenő indokolási kötelezettsége nem volt. Ezen kötelezettség hiányában az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta érdemben, hogy jogszabálysértő volt-e az alperes, amikor a szankció kiszabása körében a korábbi jogsértéseket is értékelte. Az alperesi határozat indokolásából megállapítható - mint arra az alperes az elsőfokú bíróság előtt hivatkozott is -, hogy a korábbi jogsértéseket a szankció körében az alperes tényként rögzítette, azokat sem a típus, sem a mérték kiválasztása során nem vette figyelembe. A műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.6. pontjából következően az Rttv. 5/A.
(1)bekezdésének sérelme esetére az alperesnek nem is volt választási lehetősége, és ebből eredően semmiféle mérlegelésre nem kerülhetett sor. A kötbér mértékét kizárólag az Rttv. 90.§-ának
(5)bekezdése korlátozza. Ennek értelmében a kötbér mértéke nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj 50 %-át. Ezt a határt nem lépték túl: az alperes a szerződés 11.6.1.
- pontja alapján a szerződés 11.7.
- pontja szerinti időarányos szolgáltatási díj, mint kötbéralap 0,05 %-át vette figyelembe. Az alkalmazandó szankció kapcsán a felperes csak hivatkozott arra fellebbezésében, hogy a kötbér nem fix összegű. A műsorszolgáltatási szerződésnek az alperesi határozat indokolásában rögzített 11.6.1.
- pontja szerint azonban "A Törvény 5/A.§
(2)bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 százaléka." Abban az esetben pedig, ha a műsorszolgáltatási szerződésben fix összegben van meghatározva kötbéralap, mérséklésére a bíróságnak nincs lehetősége, ha egyébként a szankció alkalmazásának alapjául szolgáló törvénysértést megállapítja. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján, az indokolás fentiek szerinti részbeni megváltoztatásával, helybenhagyta. Az alperest megillető perköltségről a Pp. 78.§-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles a felperes. Budapest,
- évi szeptember hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó