Kfv.III.37.576/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Szigethy Zoltán ügyvéd által képviselt U. Borház Kft. felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítési Igazgatósága alperes ellen közfogyasztásra alkalmatlan bor fogalomba hozatalának tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 8.K.30.665/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.30.665/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az alperes
- január
- napján kelt 1/2008/ÜB. számú határozatával elrendelte a felperes üzemének ideiglenes bezárását 30 napra. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben. Az eljáró Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján tartott tárgyalásra az idézést felperes székhelyére kézbesítette, és ezen a tárgyaláson meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ezt követően a felperes törvényes képviselője Gy. B. meghatalmazást adott dr.Sz. Z. ügyvédnek, hogy
- szeptember
- napján kézhez vett ítélettel szembeni felülvizsgálati eljárásban a felperest képviselje. A felülvizsgálati kérelemben a felperes jogi képviselője előadta, hogy a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /2/ bekezdésében foglaltakat sérti, mert az ügyben eljáró bíróság a jogi képviselőt a tárgyalás kitűzéséről nem értesítette, idézést nem kapott, így a bizonyítási eljárás során nem tudott megjelenni. Az ügyről csak az ügyfelétől kapott ítélet alapján értesült, noha az alapeljárásban is részt vett meghatalmazottként. Előadta, hogy a közigazgatási határozatot is az általa, mint jogi képviselő által támadta meg felperes. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- § /2/ bekezdése alapján a meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenés kötelezettséggel idézi. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az ügy iratai között a jogi képviselő részére szóló meghatalmazás nem található, a keresetlevél sehol nem utal arra, hogy a felperes jogi képviselővel járna el /sem a címe, sem a neve a jogi képviselőnek nem került feltüntetésre, ahogy a keresetlevél szövege sem utal arra sehol, hogy jogi képviselője lenne felperesnek/. A jogerős ítélet hozó bíróság a keresetlevél olvashatatlan aláírását és az elmosódott bélyegzőt alappal értékelhette felperes cégszerű aláírásának, ekként nem volt megállapítható, hogy felperes jogi képviselője útján terjesztette elő a keresetet. Továbbá már a közigazgatási eljárásban hozott határozat sem a jogi képviselő részére került kézbesítésre, mivel közigazgatási iratok között sem volt fellelhető a jogi képviselő nevére szóló meghatalmazás. A felperes felülvizsgálati eljárásban meghatalmazott jogi képviselője nem csatolta azon meghatalmazásait, amelyek álláspontja szerint az eljárás során becsatolásra kerültek, vagy akár csak a keresetlevél beadásának pillanatában már léteztek. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt meghatalmazás pedig egyértelműen csak a felülvizsgálati eljárásra terjed ki. Mindebből megállapítható, hogy ha felperes valóban a jogi képviselő útján terjesztette is elő a keresetlevelet, nem volt erre a keresetlevél beadásakor meghatalmazása, ezért ebben az esetben a bíróságnak felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a Pp.
- § /1/ bekezdésének i/ pontja és a
- § /2/ bekezdése alapján. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a keresetlevél beadásakor a jogi képviselő nem rendelkezett meghatalmazással az alapeljárásra, jelenleg is csak a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó meghatalmazással rendelkezik. Ezért a jogerős ítéletet hozó bíróság jogszerűen járt el, amikor meghatalmazás hiányában és a jogi képviseletre való egyértelmű utalás hiányában a keresetlevelet úgy tekintette, mint amit a felperes maga nyújtott be és a kitűzött tárgyalásra a meghatalmazottat nem idézte. Mindezért megállapítható, hogy a Fővárosi Bíróság nem sértette meg a Pp.
- §-át, amikor az idézését a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező felperesi Kft. székhelyére kézbesítette. Minderre tekintettel a bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Figyelemmel arra, hogy az alperes ellenkérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, illetve tárgyalásra az ügyben nem került sor, így eljárási költsége nem merült fel, a bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /2/ bekezdése alapján mellőzte a perköltségről való rendelkezést. A Legfelsőbb Bíróság a felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdése szerint a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, megállapítva azt is, hogy a felülvizsgálati kérelemben jelzett 8.000.- Ft illeték nem került lerovásra. Budapest,
- szeptember
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró