Pf.20051/2009/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.051/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Sáray Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Sáray Ferenc ügyvéd), valamint dr. Németh Ferenc György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kemenes Katalin jogtanácsos és a dr. Tömböly Tamás osztályvezető által képviselt alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság által
2. november
3. napján meghozott 17.P.20.505/2008/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletével a keresetet elutasítva megállapította, hogy a felmerült kereseti illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan megállapítható volt számára az, hogy a felperes a perben sérelmezett közigazgatási határozatot fellebbezéssel nem támadta, tehát a kárelhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. Ezen tényt maga a felperes sem vitatta. Arra hivatkozott a felperes, hogy a szemle során a helyszíni szemlén résztvevő hatóság tagjának jelezte azt, hogy ő a perbeli ingatlant már korábban értékesítette, tehát nem ő az ingatlan tulajdonosa. Ezt a felperesi előadást a bizonyítékok, a megyei bíróság álláspontja szerint nem támasztották alá, figyelemmel arra, hogy az okirati bizonyítékokból megállapíthatóan
6. május
7. napján kelt és
8. június
9. napján érkezett kérelemmel fordult a felperes az alperesi hatósághoz, ezt követően pedig 2006.szeptember 7-én a ... Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Ezen kérelmek azonban már a határozat jogerőre emelkedését követően kerültek előterjesztésre. Ugyanakkor a
10. május 31-én kelt kérelmében a felperes arra hivatkozott, hogy a
11. júniusában kapott felszólításra beszélt telefonon az alperes alkalmazottjával. Ezzel szemben az volt megállapítható, hogy
12. júliusában a felperes részére nem került felszólítás kiküldésre, nincs adat arra, hogy a
13. szeptember 9-i helyszíni szemlén a felperes részt vett volna, tehát azt kétséget kizáróan tényként megállapítani nem lehetett, hogy a felperes telefonon jelezte volna a határozat kézhezvételét követően az alperesi hatóság felé, hogy a határozatot sérelmezi. Az alperesi hatóságnak ugyanis az a gyakorlata, hogy a határozatok kézhezvételét követően, amennyiben telefonon a határozatot sérelmezik, így arról hivatalos feljegyzést készítenek, és ezen hivatalos feljegyzést iktatják fellebbezésként és akként bírálják el. A fentiekre tekintettel a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a jogorvoslati eszközöket igénybe nem vette, így a Ptk.
14. § /1/ bekezdése szerinti különös feltétel hiányzik, így az alperes kártérítésben nem marasztalható. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása, a keresetének való helyt adás iránt. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy
15. júliusában telefonon közölte a földügyi hatósággal, hogy az eljárással érintett területnek nem tulajdonosa, ezt a bejelentését
16. május 31-én írásban is megismételte. Ezeket a hatóság figyelmen kívül hagyta. A felperes a hatósági tortúrák alatt megbetegedett, nála addig nem tapasztalt betegségek léptek fel, a betegségei ezért nem sorsszerűek. Megismételte, fenntartotta, hogy az ügyben eljáró hatóságok törvénysértően hoztak őt marasztaló határozatot. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Kiemelte - szintén megismételve az elsőfokú eljárásban tett előadását - , hogy a felperes a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének különös feltételeként szabott rendes jogorvoslati lehetőséget nem merítette ki, ezzel elejét vehette volna az eljárás továbbfolytatásának, így esetleg a szívinfarktusának is. A fellebbezéssel korrigálhatta volna azt a mulasztását, hogy a földhasználati nyilvántartásból nem töröltette magát akkor, amikor a 0790/77 helyrajzi számú ingatlan értékesítésére sor került, és amit csak
17. májusában tett meg. A felperes által említett telefonos bejelentés kétséget kizáróan nem bizonyított, az eljárás iratai között hivatalos feljegyzés erre vonatkozóan nem szerepelt, ezt a tényt a felperes egyéb módon sem bizonyította. A ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés f./ pontja és /3/ bekezdése értelmében - egyik fél sem kérte tárgyalás tartását tárgyaláson kívül felülbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a perben a megyei bíróság a szükséges és egyben elégséges - a felajánlott - körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.
18. §-ának megfelelően, helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetésével és a döntés indokolásával is az ítélőtábla teljes körűen egyetért. Helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a felperes nem bizonyította a telefonon tett „jogorvoslati kérelmének" megtörténtét, erre adat a perben a felperes előadásán kívül nem merült fel, a
19. június
20. napján érkezett kérelme pedig a határozat jogerőre emelkedését jóval követően érkezett a hatósághoz. Ebből a megyei bíróság helyesen következtetett a Ptk.
21. § /1/ bekezdése szerinti kártérítést kizáró okra: a kár elhárítható lett volna rendes jogorvoslattal, azonban a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. Ilyen módon - még akkor is, ha esetlegesen következett volna be kár a felperesi oldalon az esetlegesen törvénysértő közigazgatási határozattal okozati összefüggésben - a felperes kártérítési igénnyel a közigazgatási hatósággal szemben alappal nem léphet fel. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
22. § /3/ bekezdése értelmében - figyelemmel az ítélet helyes indokaira helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes költségmentessége folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a Pp.
23. § /1/ bekezdése és a 6/
24. /VI.26./ IM. számú rendelet
25. § /1/ bekezdése és
26. §-a alapján az állam viseli. Győr,
27. évi szeptember hó
28. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró