Kfv.VI.35.469/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Irinkov D. Mihály ügyvéd által képviselt Promfelperesnek a Daniné dr.Égető Mária jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága (6724 Szeged, Csemegi u. 4.) alperes elleni közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság által
- július
- napján kelt 3.K.20.850/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.850/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 12.000 (tizenkétezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Szegedi Fővámhivatal járőrei
- július 23-án ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában és üzemeltetésében lévő, bolgár állampolgár által vezetett bolgár honosságú gépjárműszerelvényt. Az ellenőrzés során átadott adatrögzítő lapok közül a gépjárművezető
- július 9-
- között időszakra vonatkozóan menetíró korongot nem tudott bemutatni, továbbá a szabadságra vonatkozó igazolás nem tartalmazta a fuvarozó vállalat bélyegzőjét. Az elsőfokú vámhatóság határozatával megismételt eljárás keretében 400.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a gépjárművezetőt, továbbá a járműszerelvényt a közigazgatási bírság megfizetéséig visszatartotta. A fellebbezés alapján eljáró alperes
- január
- napján meghozott 700.136-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-a és
- § /1/ bekezdése alapján. Indokolásában kiemelte, hogy a határozat címzettje nem a fellebbezést benyújtó felperes, hanem a gépjárművet vezető személy volt. A felperes ügyféli képessége nem terjed az ügy, illetve a határozat egészére, csupán azon részt érinti, amely a szerelvényre, illetve annak visszatartására vonatkozik. A bírság kiszabása a gépkocsivezető jogát, jogos érdekét érinti. Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta sérelmezve, hogy ügyféli minőségét csak a gépjármű visszatartása tekintetében ismerte el a vámhatóság, a bírságot kiszabó rendelkezést érintően nem. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Ket.
- § /1/ bekezdéséből az következik, hogy ügyfélnek azt kell tekinteni, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A közigazgatási bírság a gépjárművezetővel szemben került kiszabásra, e körben a felperesnek keresetindítási jogosultsága nincs. A megyei bíróság a kiadott igazolás tartalmát, formai helyességének vizsgálatát mellőzte, figyelemmel arra, hogy a felperes a közigazgatási bírság tekintetében kereshetőségi joggal nem rendelkezik, a határozat közvetlen érintettje pedig ilyen kérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljárásban ügyfélkénti részvételét semmi nem korlátozza. A Ket. sem ad lehetőséget az alperesnek arra, hogy a határozat egy része tekintetében tekintse csak ügyfélnek a felperesi társaságot. Minthogy a társaságot az eljárás során az ügyfél jogállása megilleti, a megyei bíróságnak a keresetben foglaltakat, így a kiadott igazolás jogszerűségét érdemben kellett volna vizsgálnia. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálat kapcsán is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes, mint a gépjárműszerelvény tulajdonosa, üzemeltetője, a gépjárművezetővel szemben, az általa elkövetett jogsértés miatt kapcsán rendelkezik-e kereshetőségi joggal. kiszabott bírság A Ket.
- § /1/ bekezdéséből fakadóan ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A Ket.
- § /3/ bekezdéséből fakadóan törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg. A közigazgatási bírság tekintetében ilyen jogszabályi rendelkezés azonban nem született. A közigazgatási per indítására jogosultak körét a Pp.
- § /1/ bekezdése szabályozza. E szerint a közigazgatási per indítására jogosult: a) aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt, vagy az ügyfél jogállása illette meg, b) akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti, vagy c) aki nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kér a közigazgatási szervtől, és e kérelmét a közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította vagy nem adott kielégítő választ. A perindítási jogosultság a közigazgatási perben azt jelenti, hogy a fél jogképességgel rendelkezik, illetve az ügy jogát vagy jogos érdekét érinti. A Legfelsőbb Bíróság 2/
- közigazgatási jogegységi határozata e körben kimondta, hogy a fél érintettsége a kereshetőségi jogban (perbeli legitimáció) valósul meg. A kereshetőségi jog közvetlen érintettséget, meghatározott érdekeltségi kapcsolatot feltételez. A perbeli esetben ez a gépjármű visszatartása kapcsán kétségkívül megállapítható, lévén ezen - a felperes által nemvitatott - rendelkezés a felperes tulajdonában, üzemeltetésében álló járműszerelvényt érintette. A közigazgatási bírság kiszabására ugyanakkor a gépjárművezetővel szemben, az általa elkövetett mulasztás okán került sor. A határozat e rendelkezése felperes jogát, jogos érdekét közvetlenül nem érinti, függetlenül attól, hogy a határozat egyéb, önálló része tekintetében az ügyfél jogállása megillette. A Ket. nem tartalmaz olyan előírást, amely a határozat egyes, elkülöníthető rendelkezései tekintetében az ügyféli jogállás megállapítását vagy annak kizárását ne tenné lehetővé. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felperes kereshetőségi joga tehát csak azon határozati rendelkezést érintően áll fenn, amely kapcsán közvetlen érintettsége megállapítható. Önmagában az a körülmény, hogy a közigazgatási bírságot a gépjárművezető helyett megfizette, a határozat erre vonatkozó rendelkezései tekintetében ügyféli minőséget megalapozó érdeksérelmet nem jelent. Helytállóan járt el a megyei bíróság, legitimációs hiányára alapozottan a kiadott formai helyességének vizsgálatát mellőzte. amikor a perbeli igazolás tartalmi, A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alkalmazásával azt hatályában fenntartotta. A Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperest illető felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes, a per tárgyi illetékfeljelgyzési joga ellenére a felülvizsgálati kérelmén illetékbélyegben 24.000 forint illetéket lerótt, ezért a Legfelsőbb Bíróság az
- évi XCIII. törvény
- § /3/ bekezdés d/ pontja,
- § /3/ bekezdése alapulvételével, további 12.000 forint illeték megfizetésére kötelezte. Budapest,
- október
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok