alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.754/2005/10. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 349.800 (háromszáznegyvenkilencezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
első fokú adóhatóság a felperesnél 2002-2003 adóévekre vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként határozatával 5.830.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, 2.756.000 Ft adóbírságot és 2.206.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.
adóhatóság
A. Bt. és a B. Bt. által vízóracserékkel kapcsolatban kiállított számlák tekintetében formai és tartalmi hiteltelenséget, felperesi kellő körültekintés hiányát állapította meg, így
áfa-levonást jogszerűtlennek minősítette. A ... Szövetkezete által kibocsátott számlák körében mind a fakivágás, mid
építési munkák, valamint a vízóracserék vonatkozásában formai és tartalmi hiányosságokat tárt fel. Ezek alapján megállapította, hogy a valódi teljesítés nem úgy történt, ahogy
t a kiállított számlák tartalmazták.
alperes a 7114749643 számú határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta
zal, hogy
első fokú adóhatóság mindhárom számlakibocsátóval kapcsolatban helytállóan állapította meg a tényállást, és ennek alapján a felperes jogszerűen nem gyakorolhatta áfa-levonási jogát. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte részben eljárásjogi, részben anyagi jogszabálysértésekre hivatkozva.
első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában
általános forgalmi adóról szóló
általános forgalmi adót csak akkor vonhatja le, ha
alapul szolgáló bizonylat tartalmilag és formailag is hiteles. Megítélése szerint
alperes mindhárom számlakibocsátó vonatkozásában helyesen állapította meg, hogy a számlák adólevonás alapjául nem szolgálhatnak. A felperes
Áfa tv. 44. §
adózás rendjéről szóló
ellenőrzési határidő hosszabbítás esetén - 270 nap. A megbízólevél 2004. június 9-i átadásához képest
első fokú adóhatóság 2005. március 7-én, tehát határidőn belül postázta a jegyzőkönyvet a felperes részére. Megállapította, hogy
első fokú adóhatóság a felperes részére a kiegészítő jegyzőkönyvet
első fokú határozat kiadására
előírt 60 napon belül került sor. Utalt a KK. 31. számú állásfoglalásra, mely szerint csak
ügy érdemét érintő eljárásjogi szabálysértés alapozza meg a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és keresetének történő helyt adást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy
előzetes írásos értesítéssel indul
adóellenőrzés, és ehhez képest
adóhatóság
ellenőrzési határidőket elmulasztotta, a határidők leteltét követően semmilyen intézkedés nem foganatosítható. A vitatott számlákkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a ... Szövetkezet a szennyvíztelepi munkákat, a vízórák cseréjét, fakivágást elvégezte, így jogszerű
adó-visszaigénylés.
alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való a fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
eljárási szabályok megsértésének
ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással kell lennie. A közigazgatási perben a felperes a keresetében mind anyagi, mind eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozhat, de a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. számú állásfoglalása értelmében eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha
eljárási jogszabálysértés jelentős és a döntés érdemére is kihat, továbbá bírósági eljárásban nem orvosolható. A felperes mind keresetében, mind felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésként jelölte meg, hogy
adóhatóság
ellenőrzési határidőket nem tartotta be. A Legfelsőbb Bíróság először e hivatkozásának jogszerűségét vizsgálta.
ellenőrzés
erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha
adóhatóság
adózó előzetes értesítését mellőzi,
ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy
általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. A perbeli esetben a vizsgálati értesítést
ellenőrzési határidők kezdő időpontjára más szabályok vonatkoznak.
ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Amennyiben történik előzetes értesítés - mint a perbeli esetben -, a határidők számításánál mégsem ennek kézbesítése lesz
ellenőrzés kezdő időpontja, hanem a megbízólevél átadásának napja (2004. június 9.)
ellenőrzés során
adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el,
ellenőrzésre nyitva álló határidő 90 nappal meghosszabbodik. A perbeli esetben a revízió több kapcsolódó vizsgálatot is indított, így
első fokú adóhatóság
ellenőrzési határidőt 90 nappal meghosszabbította.
ellenőrzésre előírt határidőt
ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére 30-90 napig terjedő időtartammal a felettes szerv meghosszabbíthatja. A perbeli esetben
alperes a vizsgálat határidejét 2004. december 7.-től 90 nappal meghosszabbította. Összességében,
első fokú adóhatóságnak 270 nap állt rendelkezésére
ellenőrzés befejezésére, és ezt betartotta, mert határidőben belül 2005. március 5-én postázta a jegyzőkönyv a felperes részére.
ellenőrzést legfeljebb
észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha
adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet. A felperes észrevételeire figyelemmel
alperes a határidőt 2005. április 9től további 15 nappal meghosszabbított, mely alatt a felperesi bizonyítási indítvány alapján
ellenőrzés tanúkat is meghallgatott. A kiegészítő jegyzőkönyv határidőben, 2005. április 25-én készült el. A kiegészítő jegyzőkönyv időpontjához képest
első fokú adóhatóság
első fokú adóhatóság valamennyi ellenőrzési és határozathozatali határidőt megtartott eljárása során,
ezzel kapcsolatos felperesi felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.
első fokú bíróság
Áfa tv. 32. §
Sztv. 15. §
általános forgalmi adót csak akkor vonhatja le, ha
alapul szolgál, a bizonylat tartalmilag és formailag is hiteles.
adóhatósági határozatok részletesen tartalmazzák mindhárom számlakibocsátóval kapcsolatban
okat a tartalmi és formai hiányosságot, amelyekre figyelemmel a felperes jogszerűen nem élhetett általános forgalmi adólevonási jogával.
első fokú bíróság ezeket a tartalmi és formai hiányosságokat megvizsgálta, egybevetette a felperes állításaival, hivatkozásaival és ennek alapján hozta meg döntését. A felperes felülvizsgálati kérelmében a tényállás megállítását és a bizonyítékok mérlegelését támadta a vitatott számlákkal kapcsolatban. E körben a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegét figyelembe véve - a tényállás módosítására, a bizonyítékok újraértékelésére vagy felülmérlegelésére nincs mód. Erre csak akkor van lehetőség, ha
első fokú bíróság tényállást nem állapított meg, vagy
hiányos, iratellenes megállapításokat tartalmaz, vagy a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint
első fokú bíróság mindezen hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat egyenként és összességében értékelte a számlák hiteltelenségével kapcsolatban és e körben kirívó okszerűtlenség sem volt megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy a ... Szövetkezetének adófizetésre kötelezése önmagában nem teremt jogalapot a felperes részére
általános forgalmi adó visszaigénylésére.
Áfa tv-nek eltérő a jogi szabályozása
adó megfizetése és
adó visszaigénylése tekintetében. A számla kibocsátója a számlakibocsátás tényére figyelemmel köteles
áfát a költségvetés felé befizetni még akkor is, ha ilyen áfát nem hárított át a számla befogadójára. A számla befogadója csak akkor élhet jogszerűen általános forgalmi adólevonási jogával, ha a számla kibocsátója
áfát ténylegesen áthárította, vagyis a gazdasági kapcsolat ténylegesen a számlát kibocsátók között jött létre. A perbeli esetben
onban
adóhatóságok és
első fokú bíróság megállapította, hogy a vitatott számlákban szereplő gazdasági kapcsolat nem jött létre, illetve nem olyan módon jött létre a felek között, mint ahogy
t a számlák tartalmazzák. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság
első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
államnak megfizetni. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.