Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.340/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt, 19.P.22.519/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó …-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + Áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében a … utcai mélygarázs építése ellen tiltakozó demonstrációkhoz kapcsolódóan a … internetes portálon …-én megjelent „…" című cikkben megjelentek miatt kérte az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint kizárólag a kivitelezési engedélyre vonatkozóan történt kisebb pontatlanság a közlésben, egyébként pedig véleménynyilvánítást, következtetést tartalmazott a cikk. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest helyreigazítás közzétételére kötelezte, mely szerint a …-i „…" című cikkükben - Valótlanul híresztelték, hogy … a … Önkormányzat jegyzőjeként aláírta volna a … utcai mélygarázs kivitelezési engedélyét. Ebből következően valótlanul híresztelték azt is, hogy ez a 2006-os önkormányzati választással összefüggésben állt volna. - Azt a valós tényt, hogy a volt jegyző közös megegyezéssel végkielégítés nélkül távozott a … Önkormányzattól, olyan hamis színben tüntették fel, hogy a távozást a mélygarázst kivitelező cég esetleges kártérítési követelése váltotta volna ki. Kötelezte az alperes által szerkesztett lapot kiadó gazdasági társaságot, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 21.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolásában hivatkozott a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályokra, valamint ismertette az Alkotmánybíróság szabad véleménynyilvánításhoz való joggal foglalkozó határozatait is. A felperes által sérelmezett közlések közül a kivitelezési engedély aláírásával összefüggésben előterjesztett kereseti kérelmet alaposnak találta, tekintettel arra, hogy a nyilatkozó személy egyértelműen olyan kivitelezési engedély aláírásáról beszélt, amely kártérítési felelősséget keletkeztethet az önkormányzat számára. Ez az állítás azonban valótlan, így helyreigazításra szorul. Az elsőfokú bíróság kiemelte azt is, hogy egy önkormányzati képviselőtől alappal elvárható az érdemben helytálló tájékoztatás adás, ugyanakkor a sajtót pedig az információk ellenőrzésének kötelezettsége terheli. A távozás indokával kapcsolatos igényt is megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság. A szövegösszefüggést is figyelembe véve az alperes egyértelműen azt híresztelte, hogy a felperes olyan súlyos mulasztást követett el, amelynek milliárdos kártérítés is lehet a következménye és emiatt kellett szokatlan módon, végkielégítés nélkül távoznia. Ezt az alperes gyakorlatilag tényként állította, így alkalmas volt olyan hamis látszat keltésére, mintha a felperes távozása valamilyen felróható magatartáshoz lenne köthető. Kiemelte, hogy önmagában a végkielégítés nélküli, közös megegyezéssel történő távozás megfelel a valóságnak, de annak valós oka tekintetében a cikk hamis látszatot keltett, ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján elrendelte a helyreigazítást. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy a felperes a mélygarázs kivitelezésének valóban nem az ún. kivitelezési engedélyét írta alá, hanem a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyt, azonban a cikket vizsgálva nincs érdemi jelentősége az engedély téves megjelölésének figyelemmel arra, hogy csak ezen aláírt okirat birtokában lehetett ténylegesen a munkálatokat megkezdeni. Mindenki számára kikövetkeztethető az is, hogy a kivitelező cégnek tényleges kára akkor keletkezik, ha a munkákat már megkezdte, ezért ez a lényegtelen pontatlanság nem alapozza meg a helyreigazításra kötelezést. A polgármester újraválasztásának ténye és a mélygarázsra vonatkozó engedély aláírása közötti összefüggés pedig megítélése szerint olyan feltételezés, amely nem megy túl a szabad véleménynyilvánítás megengedett keretein. Hivatkozott arra is, hogy egy önkormányzati képviselő nyilatkozatát tették közzé, a történtekből maga a képviselő vonta le a felperes távozásának okával, körülményeivel összefüggésben kialakult következtetését, véleményét, amely miatt nincs helye sajtó-helyreigazításnak. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésével a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezésében foglaltak alapján az alábbiakat emeli ki: A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét érintő kérdésekben, ugyanakkor a sajtót a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás kötelezettsége is terheli, amely nem sértheti más személyhez fűződő jogát. A Ptk. 79. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről a sajtószerv valótlan tényt közöl, híresztel, vagy való tényeket hamis színben tüntet fel, akkor az érintett követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben, továbbá melyek a való tények. A valótlan sajtóközleménnyel szembeni védelem független a sajtószerv vétlenségétől és a kifogásolt közlemény valóságtartalmáért a sajtószervet objektív felelősség terheli. A sajtó-helyreigazítási eljárásra ezen túl további speciális szabályok vonatkoznak. A Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalásának I. pontja értelmében a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani akkor is, ha híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv közleményét, ezért a sajtó-helyreigazítási keresettel szemben az alperesnek kell bizonyítani a sajtóközleményben állított tény valóságát. Egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla azzal az elsőfokú bírósági állásponttal, hogy az alperes a felperes által sérelmezett közlések valóságtartalmát nem igazolta, nem sikerült bizonyítania, hogy a felperes írta alá a … utcai mélygarázs kivitelezési engedélyét, hogy ez a
- évi önkormányzati választásokkal összefüggésbe lett volna, illetve a felperes távozására a kivitelező cég esetleges kártérítési követelése miatt került sor. Az tényként volt megállapítható, hogy az alperesi cikkben egy önkormányzati képviselő nyilatkozatát hozták nyilvánosságra, azonban ez nem mentesíti az alperesi sajtószervet a valósághű, hiteles, pontos tájékoztatási kötelezettség alól. Mivel az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért helytállóan kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazító közlemény közzétételére, amelynek megszövegezésével is egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla. Nem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak a kivitelezési engedély aláírására vonatkozó kitétel, mivel ezt olyan összefüggésben közölte az alperes, amelyből az olvasó az önkormányzat kártérítési felelősségére következtethet, illetve arra is, hogy a felperes távozását súlyos mulasztás, felróható magatartás váltotta ki. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel a Pp.
- §
(2)bekezdése, valamint a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta és a pervesztes alperes kiadóját kötelezte a felperesnek járó perköltség megfizetésére a Pp. 239. §-án keresztül is érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet alapján. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró