A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.122/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 12.B.22/2009/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy mellőzi a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését és a pártfogó felügyelet elrendelését. Mellékbüntetésül a vádlottat 3 (három) évre a közügyek gyakorlásától eltiltja. A bűnjelekre vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy az egy darab DNS pálca lefoglalását megszünteti, és megsemmisíteni rendeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Baranya Megyei Bíróság a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében állapította meg, ezért őt 2 év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Rendelkezett a bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosbítása érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a kiszabott szabadságvesztés súlyosbítására, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzésére, közügyektől eltiltás alkalmazására és a DNS pálca lefoglalásának megszüntetésére tett indítványt. A másodfokú bíróság a bejelentett ügyészi fellebbezést alaposnak találta. Az ítélőtábla a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - az alábbiak szerint egészítette ki: A véletlennek, illetve a sértett elmozdulásának volt köszönhető, hogy a nyakat ért vágás következtében az életveszélyes, illetve halálos eredmény elmaradt. Amennyiben a kaszával végrehajtott vágás a sérülés helyétől mindössze néhány milliméterre levő nyaki verőér, illetve visszér-sérülést idéz elő, ez súlyos vérzéssel járt volna. A nyaki verőér-sérülés légembólia, illetve elvérzés következtében a sértett pár percen belüli halálát eredményezhette volna. (Dr.szakértő1 orvosszakértő véleménye a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldalán.) Mellőzi a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet
- oldalának utolsó bekezdésében szereplő megállapítást, mely szerint a nyakon, illetve a háton keletkezett sérülések egyetlen erőbehatással is létrejöhettek. Ezt a megállapítást ugyanis a vádlott, sértett és a kihallgatott tanú1 egybehangzó előadása nem támasztotta alá. Ezen túlmenően nem a tényállásban, hanem az elsőfokú ítélet indokolásában szereplő elírások is helyesbítésre szorultak: az elsőfokú ítélet
- oldalának
- bekezdésében nem a sértett, hanem helyesen a vádlott kötözködik a településen más személyekkel. A
- oldal
- bekezdésében a sértett nem a sértettet, hanem helyesen a vádlottat nem akarja bántani, mert a vádlott egy vézna ember. A fenti kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentessé vált a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, így az a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, ennek során felderítette és megvizsgálta azokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához szükségesek voltak. Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a tényállást a bizonyítékok egyező adataira, így a vádlott tényfeltáró beismerő vallomására, az azzal összhangban álló sértett vallomására, az események helyszínén jelen levő tanú1 vallomására, továbbá az igazságügyi orvosszakértő véleményére, valamint a helyszíni szemle adataira alapította. A jogorvoslattal nem támadott tényállásból helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére és cselekményének minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlott egy különösen veszélyes eszközzel, kaszával támadt a sértettre, amellyel közepes erővel legalább két alkalommal vágott a sértett nyaka felé, miközben „levágom a fejed" kijelentést tette. Az alkalmazott eszköz, a vágások száma, ereje, a megcélzott testtájék, valamint a vádlott által hangoztatott kijelentés alapján helyesen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott ölési szándékára. Az életveszélyes, halálos sérülés a szerencsés véletlennek, illetve a sértett védekező magatartásának köszönhetően maradt el. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket alapvetően helyesen tárta fel. Azok mindössze annyiban szorulnak helyesbítésre, hogy a másodfokú bíróság mellőzte az egyenes szándék súlyosító körülményként való értékelését. További enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, és ez a kísérlet a cselekmény minősítését meghatározó halálos eredményhez képest távoli is volt, a sértett mindössze nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az enyhítő körülmények, a vádlott büntetlen előélete, beismerő vallomása, beszámítási képességét korlátozó személyiségzavara, valamint a cselekmény kísérleti stádiuma mindössze a szabadságvesztésnek az enyhítő szakasz teljes kimerítésével történő kiszabására voltak elégségesek. Az így kiszabott 2 év szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére azonban a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. A sértett sérelmére megvalósított cselekmény elkövetésére komoly előzmény nélkül, a vádlott és a sértett haragos viszonya miatt, útonálló módon és különösen veszélyes eszköz használatával került sor. Ezekre a körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Btk.89.§
(1)bekezdésének alkalmazását nem tartotta indokoltnak, ezért a szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést és a pártfogó felügyelet elrendelését mellőzte. A másodfokú bíróság ugyanakkor az enyhítő körülmények száma és súlya folytán a szabadságvesztés tartamának - az ügyészi fellebbezés szerinti - súlyosbítását viszont nem tartotta indokoltnak. A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a bíróság a vádlottat méltatlannak ítélte arra, hogy a közügyekben részt vegyen, ezért őt a Btk.53.§
(1)bekezdése alapján azok gyakorlásától eltiltotta. Az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor még törvényesen határozott a biológiai anyagmaradványt hordozó DNS pálca iratok mellékleteként való kezelésének elrendeléséről. A módosított Be.155.§
(9)bekezdése értelmében, ha a dolog lefoglalására nem az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és a lefoglalt dolgot szakértő már megvizsgálta, újabb szakértő kirendelését az arra jogosultak nem kérték, további szakértői vizsgálatot a bíróság sem tart indokoltnak, a lefoglalást meg kell szüntetni. Az említett szabály alapján a másodfokú bíróság a DNS pálca lefoglalásának megszüntetéséről és a Be.155.§
(8)bekezdése alapján - mint értéktelen dolog - megsemmisítéséről rendelkezett. A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetést kiszabó, illetve a bűnjeleket érintő részében a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényszerű rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- október
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 12.B.22/2009/
- számú ítélete a Pécs Ítélőtábla Bf.I.122/2009/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal -
- október
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke