Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.974/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Radnai Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Módosi Anna Mária jogtanácsos által képviselt alperes ellen, követelés behajtása iránt indított perében, - melybe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Nádas Gábor ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott, - a Fővárosi Bíróság
- április
- napján meghozott, 4.P.24.693/2008/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről 6., az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy 404.300 (négyszáznégyezer-háromszáz) forint kereseti illeték az alperes helyett az állam terhén marad. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú részperköltséget és térítsen meg az államnak felhívásra 226.800 (kettőszáz-huszonhatezer-nyolcszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes apja, idős P. L. a 'B' Gmk. tagja volt a Gmk.
- évi megalakulásától kezdve,
- május 19-én bekövetkezett haláláig. Örökösei a felperes és testvére P. B. a Gmk., valamint annak tagjai, köztük a felperesi beavatkozó ellen pert indítottak elhunyt apjuk vagyoni részesedésének kiadása iránt. A Fővárosi Bíróság az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét részben megváltoztatva 57.Pf.24.478/1994/
- számú
- április 25-én meghozott ítéletével a per alpereseit egyetemlegesen 1.683.636 forint és annak
- május
- napjától járó kamatainak megfizetésére kötelezte. A perben az alperesek képviseletét dr. K. A. ügyvéd látta el. Kezdetben, mint a ... Ügyvédi Iroda tagja, majd mint egyéni ügyvéd, s végül pedig a ... Ügyvédi Iroda tagjaként. A Gmk.-t és tagjait marasztaló ítélet alapján a bíróság végrehajtást rendelt el. A végrehajtási eljárásban a végrehajtó elárverezte a felperesi beavatkozó ... szám alatti lakáson fennálló 1/2-ed tulajdoni illetőségét. A végrehajtó a 3.400.000 forint árverési vételárból a végrehajtási költségek levonása után,
- május 16-án 2.916.135 forintot fizetett ki a végrehajtást kérő felperesnek. A felperesi beavatkozó keresetet indított dr. K. A. ügyvéd és a ... Ügyvédi Iroda ellen kártérítés iránt. A keresetét arra alapította, hogy idős P. L. jogutódai által indított perben jogi képviselőjének mulasztása miatt lett pervesztes. A jogi képviselő ugyanis nem hivatkozott a perben arra, hogy a Gmk.-ban a tagsági viszonya már 1987-ben megszűnt. A perben az alperes beavatkozóként vett részt. A Fővárosi Bíróság
- május 27-én meghozott 15.P.634.305/2004/
- számú ítéletével az alpereseket egyetemlegesen kötelezte 2.916.135 forint és annak
- május 21-től járó kamatai megfizetésére. Az alperesek elkésett fellebbezését és igazolási kérelmét az ítélőtábla elutasította, így az első fokú ítélet jogerőre emelkedett. Az alperes
- február 9-én 3.939.075 forintot utalt át M. F. önálló bírósági végrehajtó számlájára, aki a beavatkozó alperessel szembeni követelését már lefoglalta. A végrehajtó az alperes 3.939.075 forintos teljesítéséből 112.116 forintot levont, a fennmaradó 3.826.959 forintot
- február 11-én kifizette a felperesnek. A felperes keresetében 3.770.938 forint és annak
- február 11-től járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy a beavatkozóval szemben 7.950.041 forint követelése állt fenn. Erre elszámolta a végrehajtási eljárás során, a végrehajtó által kifizetett 3.826.959 forintot, az alperes így a beavatkozó tartozására még 3.770.938 forintot köteles megfizetni annak
- február 11-től járó kamataival együtt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy biztosítottjának a Fővárosi Bíróság 15.P.634.305/2004/
- számú ítéletében megállapított kötelezettségéért kell helytállnia. A biztosítottjának az ítélet szerint a teljesítése napján 4.376.749 forint tartozása állt fenn. Ennek 10%át, 437.674 forintot, mint önrészt a biztosítottjának kell viselnie. A különbözetet, 3.939.075 forintot pedig a végrehajtó számlájára átutalt. Ezzel a biztosítottjának a kötelezettségét az önrésznek megfelelő összeg kivételével teljesítette. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, az alperest 404.300 forint feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte. A döntését a következőkkel indokolta: A beavatkozónak az alperessel szemben követelése állt fenn. A beavatkozó a felperesnek tartozott, ezért a beavatkozó alperessel szembeni követelésének a maga részére való behajtása iránt a Vht.
- §-a alapján a felperes az alperes ellen pert indíthatott, ugyanis az alperes a beavatkozó jogerős ítéletbe foglalt követelését a Vht.
- §
(1)bekezdése rendelkezései ellenére sem a végrehajtó számlájára nem utalta át, sem bírósági letétbe nem helyezte. Az alperes azonban nem köteles helytállni a felperesnek és örököstársának a 'B' Gmk.-val és tagjaival szemben fennálló teljes követelésért, hanem csak a beavatkozót a helytelen pervitel folytán ért károkat köteles a biztosítottja helyett megtéríteni. Az a kártérítési követelés pedig az ügyvédet és az ügyvédi irodát marasztaló ítéletnek megfelelő összeggel azonos. A beavatkozót képviselő ügyvédet és ügyvédi irodát a bíróság 2.916.135 forint kártérítésre kötelezte. A biztosítottat terhelő önrész ennek 10%-a és nem a tőke teljesítés napjáig keletkezett, kamatokkal megnövelt összegének 4.376.749 forintnak a 10%-a. Az alperes így 2.624.522 forint megfizetésével esett késedelembe akkor, amikor a felperesi beavatkozó ingatlan tulajdoni illetőségét a végrehajtó elárverezte és ily módon a felperesi beavatkozót kár érte. 2.624.522 forint 2004. május 21. napja és az alperes teljesítésének napja, 2009. február 9-e között keletkezett késedelmi kamatai, 996.563 forintot tesznek ki. Az alperes jogszerű tartozását 3.621.081 forintot meghaladó összeget fizetett ki a végrehajtó a felperesnek, ezért a felperes további követelése alaptalan. Az alperes azonban a per során teljesített, ezért a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetéknek a jogszerű főköveteléshez igazodó részét köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes 3.770.938 forintnak, valamint
- február 11-től járó évi 20%-os kamatai megfizetésére való kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes teljesítési kötelezettsége vele szemben a biztosítottja által neki okozott károkért a biztosítási szerződés alapján is fennáll. Az alperes biztosítottjának felelősségét a bíróság a felperesi beavatkozónak okozott teljes kárért megállapította; a Gmk.-val és tagjaival egyetemlegesen marasztalt felperesi beavatkozó pedig jogelődük teljes vagyoni részesedéséért felel. Az alperest a fizetési kötelezettség a Vht.
- §-a alapján is terheli. Az alperes fellebbezése az első fokú ítélet illetékfizetésre vonatkozó rendelkezése és az első fokú ítélet indokolása ellen irányult. Előadta, hogy az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében illetékmentes, mert a per megindítását megelőző naptári évben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme nem volt. Erre tekintettel a kereseti illetékben való marasztalásának mellőzését kérte. Az első fokú ítélet
- oldalának
- bekezdésében foglaltakat, miszerint a követelés behajtása iránti per megindításának feltételei fennállnak, akként kérte megváltoztatni, hogy a felperessel jogviszonyban nem áll, ezért a felperes tőle követelés behajtása címén teljesítést nem követelhet. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperesi fellebbezés alaptalan, az alperes fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló érdemi döntést is hozott. Az alperes a felperes részére nem biztosítási szolgáltatást teljesített, hanem a biztosítottját terhelő kártérítési összeget fizette meg a felperesnek, a felperesi beavatkozó helyett közvetlenül a Vht.
- §
(1)bekezdése alapján. Az alperesnek a biztosítottja a ... Ügyvédi Iroda ellen érvényesített kártérítési igényeket köteles kielégíteni. A biztosítottja ellen érvényesített, azokért a kártérítési igényekért köteles helytállni, amelyekért a biztosítottja felelős. A perbeli esetben a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó károsult a felperesi beavatkozó lehet. A felperesi beavatkozót kár azzal éri, ha az alperes biztosítottjának mulasztása folytán őt alaptalanul marasztaló ítéletet teljesíti. A felperesi beavatkozó a felperes részére teljesít és ezzel kára keletkezik, s e kárának megtérítését az alperes biztosítottjától követeli, a biztosított nem köteles megvárni amíg tőle behajtják a kártérítési követelést, hanem követelheti az alperestől, hogy őt mentesítse a kártérítési kötelezettség alól. A kártérítési igényt azonban csak a felperesi beavatkozó érvényesítheti az alperes és biztosítottja ellen. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az első fokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében az alperes illetékmentes, az elsőfokú bíróság ezért illetékfizetésre alaptalanul kötelezte az alperest, ezért az ítélőtábla az alperes illetékfizetésre való kötelezését mellőzte. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes fellebbezési perköltségét, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket is az államnak megfizetni. Budapest,
- szeptember
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró