← Magyarország

Gf.40359/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.359/2009/

  1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Reisinger Richárd ügyvéd (1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
  2. B. 214.) által képviselt ............. (............) felperesnek a dr. Hargitai Emil ügyvéd (1061 Budapest, Káldy Gyula u.
  3. IV/10.) által képviselt ......... (...............) alperes elleni 63.397.821 forint és járulékai megfizetése iránti perében a Fővárosi Bíróság
  4. június 9-én kelt 4.G.40.443/2008/
  5. számú ítélete ellen az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.050.000 (egymilló-ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes, mint eladó és alperes, mint vevő között
  6. november 10-én mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre 2.200 tonna +/- 5 % mennyiségű (II.a/ pont), „Magyar Szabványnak megfelelő minőségű" (II.b/ pont)
  7. évi termésű kukoricára nézve, tonnánkénti 52.000 forint + áfa vételáron,
  8. december 31-i szállítási határidővel. A szerződés szerint a leszállított kukoricának egyebek mellett egészségesnek, száraznak kellett lennie. A II.c/ pontban úgy rendelkeztek, amennyiben „a minőség eltér a b/ ponttól (nyers kukorica), ebben az esetben a vevő a termény árát és a mennyiséget bonifikálja. A bonifikáció mértéke súlyszázalékonként 14 %-os vízig 600 forint/tonna, szemétre 2 % elvonás. „ A III.b/ pont alapján „az áru kifizetésének esedékességekor a vevő élhet az eladó fennálló tartozásának beszámítási lehetőségével." A IV. pont szabályozták a teljesítés feltételeit. E szerint a mennyiségi teljesítés a vevő telephelyén végzett mérlegelés alapján végleges. A minőségi teljesítés körében kikötötték, az átvétel a vevő telephelyén történik szállítójárművenkénti mintavétellel. A vevő laboratóriumában elvégzett minőségvizsgálat eredménye a végleges elszámolás alapja. Az V. pont értelmében a szerződő felek kötelesek tájékoztatni egymást minden olyan körülményről, amely az ügylet végrehajtására befolyással bír, azt veszélyezteti. A VI. pontban abban állapodtak meg, a szerződés nem teljesítése, késedelmes, hibás, hiányos teljesítése esetére 30 % kötbért kötnek ki, melynek alapja a nem teljesített, illetve a hibásan, késedelmesen teljesített mennyiség jelen szerződésben meghatározott ára alapján számított értéke. Felperes hozzájárulását adta ahhoz, alperes kötbérigényének biztosítására a teljes szerződés összegének 30 %-át a teljes szerződés nem teljesítése, illetve a kötbér megfizetése idejéig visszatartsa. (Az MSZ 12540 számú Morzsolt kukorica takarmányozási célra megnevezésű Magyar Szabvány 1.
  9. pontja szerint a „száraz kukorica a biológiailag érett, legfeljebb 14,5 % nedvességtartalmú morzsolt kukorica, az 1.12 pont szerint az „idényszerűen száraz kukorica a biológiai érettség közelében lévő betakarításkori nedvességtartalmú (14,5-30 %) morzsolt kukorica. Az általános minőségi követelményről a 2.
  10. pont rendelkezik. A 2.1.
  11. pont kimondja, a morzsolt kukorica legyen száraz, idényszerűen száraz, vagy nedves. A 2.
  12. pontban írt Részletes minőségi követelmények „
  13. táblázata" szerint a száraz vagy idényszerűen száraz és a nedves kukorica nedvességtartalma (számítási alap) legfeljebb 14,5 %; a tisztaság legalább 98 %. Az
  14. pont kimondja, a megnevezésnek tartalmaznia kell a termény nevét és a szabvány évszámjel nélküli azonosító jelét (például: száraz morzsolt kukorica takarmányozási célja; MSZ 12540.) Az M
  15. számú melléklet a tömegszámításhoz tartalmaz a nedvességtartalommal összefüggésben táblázatot. E szerint 100 kg 14,5 % nedvességtartalmú kukorica 100 kg száraz és idényszerűen száraz, míg 24 % nedvességtartalmú 100 kg kukorica 88,9 kg száraz kukoricának, illetőleg 112,5 kg idényszerűen száraz kukoricának felel meg.) Az alperes előleg címén 60.000.000 forintot megfizetett felperesnek. Felperes
  16. november 19-ig összesen 2.269,76 tonna árut szállított az alperesnek. A kukorica átlagos nedvességtartalma 23,5 % volt. Felperes, figyelembe véve a 60.000.000 forint előleg megfizetését, a kukorica 23,5 %-os nedvességtartalmat és a szemétre eső 2 %-os súlycsökkentést
  17. december 28-án két számlát (1/38/
  18. és 1/39/2007.) állított ki 2.224,36 tonna kukoricáról tonnánkénti 46.300 forint + áfa áron 4.800 forint, illetőleg 250.169,77 euró, átszámítva összesen 63.397.821 forint összegben. Alperes
  19. január 7-én és január 17-én kelt levelében azt közölte, a számlákat nem fogadja be, a szerződés II.c/ pontja szerinti bonifikálás helytelenül lett kiszámolva, a bonifikálás mértéke a tömegszámítás szerint 11,1 % víz és tömegveszteség. Felperes a reklamációt nem fogadta el,
  20. január 10-én kelt levelében arra hivatkozott, a szerződés említett pontjában nem szerepel vízelvonási veszteségre irányuló súlylevonás alkalmazása. A terményár bonifikációt a 600 forint/vízfokonkénti bonifikáció, míg a mennyiségi bonifikációt a 2 % szemét súlyának levonása jelenti a bruttó elszállított súlyból. Alperes
  21. május 29-i levelében, fenntartva, a bonifikálás mértéke a tömegszámítás szerint 23,5 és 14 % között 11,1 % víz és tömegveszteség, az árat tonnánként 45.340 forintban (52.000-6.600), a szemét figyelembe vételével a 2.269,760 kg áru mennyiségét 2.224,360 kg-ban, míg a vízsúly bonifikációt is figyelembe véve az áru mennyiségét 1.977,460 kg-ban határozta meg. Ezt követően a felperes a korábbi számláit sztornírozta és
  22. február 5-én
  23. február 11-i fizetési határidővel kiállította az 1/4/
  24. számú 47.589.644 forint összegű és az 1/6/
  25. számú 15.995.797,92 forint összegű számlákat. Az 1/6/
  26. számú számla a 2.244,36 kg és az 1.977,46 kg árumennyiség 246,9 kgos különbözetének tonnánkénti 46.300 forint áron számolt értékét tartalmazza. Alperes a fizetési felszólítást követően sem teljesített. Felperes
  27. március 20-án előterjesztett keresetében alperest 63.397.821 forint és ennek
  28. január 27-től a megfizetésig számított törvényes mértékű kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, alperes a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján leszállított áru ellenértékét csak részben fizette meg, a
  29. december 28-án a vételárhátralékra kiállított bruttó 63.397.821 forint összegű számlákra nem teljesített. Azt nem vitatta, az átlagos nedvesség tartalom 23,5 % volt és a 2% arányú szemét figyelembevételével a leszállított áru mennyisége 2.224.36 tonna. Állította, a számlázásnál figyelemmel volt arra, hogy az MSZ által megengedett 14 % nedvességtartalmat a valós nedvességtartalom 9,5 százalékponttal meghaladta, erre tekintettel a számlákban a tonnánkénti 52.000 forintos ár 5.700 forinttal (9,5 % x 600) csökkentve lett 46.300 forintra. Vitatta azonban azt, hogy a nedvességtartalombani eltérést nem csak a vételárban, hanem a ténylegesen leszállított mennyiségben is érvényesíteni kell, ez ellentmond a mezőgazdasági szokásoknak is. Azt hangsúlyozta, a magyar szabványban meghatározott nedvességtartalomtól eltérő szolgáltatást nem minősítették hibás teljesítésnek, a perbeli szolgáltatás jellegéből, pusztán az időjárási viszonyokból adódik, hogy a termék nedvességtartalma az előre meghatározottaktól eltérhet. Az ilyen, előre nem látható körülmény kezelésének érdekében állapodtak meg abban, a többlet nedvességtartalom miatti súlygyarapodást meghatározott mértékben kompenzálják. A szárítással a megfelelő szint elérhető volt, az alperesnél ezzel felmerülő többletköltséget a bonifikáció alapján megállapított vételárcsökkentés ellensúlyozza. Utalt arra is, a Magyar Szabványban rögzített azon átszámítási arány, hogy 100 kg kukorica 24 % nedvességtartalommal 89,9 kg-nak felel meg, lényegében a vételárcsökkentés 89 %-os (46.300/52.000) arányával egyezik meg, további kompenzációban nem állapodtak meg. Utalt arra, az újabb számlák kiállítására utóbb azért került sor, alperes legalább az általa alaposnak vélt követelésnek eleget tegyen. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a kialkudott tonnánkénti 52.000 forint + áfa vételár a magyar szabvány szerinti minőségnek felelt meg, továbbá megállapodtak minőségi és mennyiségi bonifikációban is, valamint hibás, hiányos teljesítésre 30 % kötbért is kikötöttek. Állította, felperes hibásan teljesített, a nedvességtartalom valamennyi szállítmányban meghaladta a 14 %-ot. A terményt szárítani kellett, ennek eredményeként az átvett áru mennyisége 2.269,76 tonnáról 1.977,46 tonnára csökkent, tehát nem csak minőségi, hanem mennyiségi hibás teljesítés is történt. Beszámítási kifogást terjesztett elő. Egyrészt beszámítani kérte a 6.177.600 forint kárát, amely abból adódott, a 292,3 tonnás - felperesnek felróható - súlycsökkenés következtében ennyi haszontól esett el. Utalt arra, a kár összegét „beszámítással rendezte a felperessel szemben". Másrészt állította, tárgyalásaik során közölték felperessel, kötbérigényt is érvényesítenek. A kötbér alapja a hibásan teljesített teljes mennyiség ellenértéke, 137.280.000 forint, melynek 30 %-a 41.184.000 forint, amit beszámítás útján rendeztek. Felperes újabb számlát ennek ellenére nem állított ki. Felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, állítva a kötbér és kártérítési igény megalapozatlanságát jogalap és összegszerűség tekintetében is. Előadta, a szárítás folytán az áru 1.997,46 tonnát tett ki, a Ptk. 421.§

(2)bekezdése azonban lehetővé teszi a termelő számára, hogy a szerződésben foglaltnál (2.200 tonna) tíz százalékkal kevesebbet teljesítsen, ezért alperes kötbérigénye legfeljebb 2,54 tonna (2.200 10 %-a:1.980, 1.980-1.997,46=2,54) vonatkozásában lehetne megalapozott. Állította, a 30 % mértékű kötbér eltúlzott is, legfeljebb 10 % mérték indokolt, ez esetben a 46.300 forint árral számítva a kötbér 11.760 forint lehetne csak. Tekintve azonban a súlycsökkenés nem felróható okból, hanem az időjárási viszonyokból adódott, kötbér egyáltalán nem illeti meg alperest. Az elsőfokú bíróság meghallgatta ......... alperesi ügyvezetőt, .........., a felperes könyvelését végző cég ügyvezetőjét, ........... felperesi gazdasági ügyintézőt. ......... előadta, a szerződéskötésre a kereskedelmi forgalomban használt mintával került sor, felperesnek változtatási igénye nem volt. A bonifikáció elfogadott intézmény a mezőgazdaságban, a nyers kukoricát ugyanis szárítani kell, amely költséggel jár, és súlyveszteség is keletkezik. Kötbért felperesnek nem számláztak, az igényt telefonon, illetőleg személyesen a számlák átvételekor közölte a könyvelővel. A kötbér plusz költségeket fedez, mint például a magasabb mennyiségre kifizetett magasabb fuvardíjat. Azt is előadta, a kötbért beszámítás útján érvényesítheti, nem kellett az alperesnek az igényét bejelentenie. .......... előadta, legutóbb két számlát állítottak ki, az egyik az alperes által kért bonifikációval csökkentett összegű volt, a másik pedig a bonifikációs különbözeti számla. Alperes 41 millió forint kifizetését ígérte, a kötbérigényéről nem tudott. ........... úgy nyilatkozott, a szerződéskötés minden egyes mozzanatában részt vett, abban egyeztek meg a felek, hogy a nedvesség fokok alapján 600 forint/tonna bonifikációval csökkentik vízsúlyfokonként a vételárat, arról nem esett szó, hogy a vízfokonkénti bonifikációt meghaladóan az alperes még a szárítás következtében a leszállított kukorica mennyiségét is csökkenti és ennek alapján kíván fizetni. Alperes részéről sem minőségi, sem mennyiségi kifogás nem történt, a kötbérigényről a perindítást követően értesült. Az elsőfokú bíróság 2008. június 9-én kelt 4.G.40.443/2008/5. számú ítéletével kötelezte alperest 63.397.821 forint és ennek 2008. február 12-től a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamata, valamint 4.700.000 forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában rögzítette, alperes a termény leszállítását követően felperesnél a hibás teljesítésből eredő szavatossági igényt nem érvényesített, az először kiállított számlákat a bonifikáció téves kiszámítására hivatkozással küldte vissza felperesnek, hibás teljesítés miatti kötbér és kárigényére még ekkor sem hivatkozott. Kifejtette, a Ptk. 207.§
(1)bekezdése alkalmazásával a szerződés II.c/ pontja a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján akként értelmezendő, a bonifikáció mértéke súlyszázalékonként 14 %-os vízig 600 forint/tonna, szemétre 2 % elvonás. A szerződés nem tartalmaz további bonifikációra vonatkozó szabályozást. A súlyszázalékonkénti levonásnak éppen az a célja, hogy a kukorica szárításából adódó súlycsökkentést kompenzálják a felek. A felek a bonifikáció mértékét a Magyar Szabványnak megfelelően állapították meg, a vételár csökkenés 89 %-os aránya megfelel annak az aránynak, hogy 24 % nedvességtartalomnál 100 kg kukorica 88,9 kg-ot tesz ki. Amennyiben az alperes a fentiektől eltérően úgy értelmezte a szerződést, hogy a tonnánkénti 600 forintos levonást meghaladóan a mennyiséget is csökkenti, erről a felperest a Ptk. 205.§
(3)bekezdése értelmében tájékoztatnia kellett volna. Mivel erről az alperes a felperest nem tájékoztatta és a szerződésben sem került rögzítésre a további mennyiségi csökkentés, ezért az nem vált a szerződés részévé. Hivatkozott arra is, a Ptk. 316.§
(1)bekezdése alapján, ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Megállapította, felperes a szerződésben foglalt mennyiségű kukoricát leszállította, ezért a szerződést nem szegte meg, a nedvességtartalom magyar szabványban megjelölt nedvességtartalomtól való eltérését pedig a bonifikáció keretében szabályozták. Amennyiben alperes további kukoricamennyiségre tartott volna igényt, azt a Ptk. 277.§
(4)bekezdése értelmében jeleznie kellett volna. Alperes a teljesítést elfogadta, mennyiségi kifogást nem jelzett, ezért igényt nem támaszthat, a Ptk. 4.§
(4)bekezdése szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A beszámítási kifogás tekintetében a kártérítési igényre nézve úgy foglalt állást, felperes magatartásával összefüggésben alperest kár nem érte. Rámutatott, a felperes magatartása nem volt jogellenes, szerződésnek megfelelően teljesített, de a +/- 5 % eltérési lehetőségre tekintettel még 2.090 tonna kukorica szállítása esetén is szerződésszerűen teljesített volna. Alperestől pedig a kárelhárítás körében elvárható volt, hogy további szállítási igényéről a felperest értesítse. A kötbérkövetelésre nézve kifejtette, annak megállapításához a kötelezett vétkes magatartása szükséges, önmagában a nem szerződésszerű teljesítés nem elegendő. A felperes a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben elvárható, az a körülmény, hogy a kukorica nedvességtartalma az időjárás következtében meghaladta a magyar szabványban megjelölt nedvességtartalmat, nem róható fel a felperesnek. A nedvességtartalomtól eltérést a felek a bonifikáció alkalmazásával szankcionálták, a kötbérigény megalapozatlan. Mindezekre figyelemmel alperest kötelezte a keresetben megjelölt vételár megfizetésére. A keresetet a számlákban megjelölt
  1. február 11-i fizetési határidőre figyelemmel a
  2. január 27-től február 11-ig terjedő időre igényelt késedelmi kamat tekintetében elutasította. Jogalap hiányában mellőzte a kártérítési követelés összegszerűsége vonatkozásában a bizonyítási eljárást. Az ítélet marasztaló rendelkezésével szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság úgy kötelezte további 63.397.821 Ft megfizetésére, hogy 60.000.000 forintot előlegként már teljesített. Így összesen 123.397.821 forintot kellene fizetni az 1.977,46 tonna áruért, amely tonnánként 62.402,18 forint vételárat tenne ki a szerződésben rögzített bruttó 62.400 forint vételárral szemben. Állította, felperes elismerte, hogy hibásan teljesített, nem szállította le a 2.200 tonna árut, és a leszállított sem felelt meg a Magyar Szabvány szerinti minőségnek. A leszállított terménnyel kapcsolatos mennyiségi és minőségi kifogásukat, a laborvizsgálatok eredményét követően, a
  3. január 7-én, január 17-én és január 29-én kelt levelükben közölték, iratellenes ennek ellenkezőjének megállapítása. A szerződésben a Magyar Szabványnak megfelelő minőséget azért rögzítették, mivel felperes azt állította, az áru megfelel a 14,5 %-os nedvességtartalmi követelménynek is, ezért felperes azon magatartása, hogy kezeletlen, rossz minőségű kukoricát szállított, felróható és rosszhiszemű. Kiemelte, felperes elfogadta leszállított mennyiségként az 1.977,46 tonnát és a tonnánkénti 45.340 forint + áfa elszámolási egységárat, melyet a 47.589.644 forintról kiállított számla is igazol. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság a 15.995.780 forint összegű számla megfizetésére is kötelezte annak ellenére, tényként állapította meg, felperes valóban hibásan teljesített és jogosultak voltak erre tekintettel a vételárat csökkenteni. Tekintve, felperes felróható magatartásával nem a meghatározott minőségben teljesített, ezért jogszerűen érvényesítettek 41.184.000 forint köbért, melyet beszámítás útján rendeztek a felperessel szemben a szerződés VI. pontja értelmében. Felperes felróható magatartását abban jelölte meg, a kukorica kiszállítását megelőzően a szárítást elmulasztotta, pedig tudta, hogy azt a szerződésszerű teljesítéshez szárítania kellene. Jogellenes és felróható magatartása miatt megalapozott a 6.177.600 forintos kártérítési követelés is. Utalt arra is, a mennyiségi hiány meghaladja az elsőfokú bíróság által hivatkozott 10 %os, megengedett eltérési mértéket. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Vitatta, hogy az első fokú eljárás során, vagy a pert megelőzően hibás teljesítéssel összefüggésben elismerő nyilatkozatot tett volna. A szerződés tartalmából, jellegéből, a Ptk. szabályából adódóan lehetősége volt a 2.200 tonna terménynél kevesebb teljesítésére, magatartása nem volt felróható, hibás teljesítését az elsőfokú bíróság sem állapította meg. Az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó nedvességtartalom szerződéstől való eltérése nyilvánvalóan nem értékelhető terhére. Utalt arra, iratellenesen állítja alperes, rossz minőségű kukoricát szállított a részére, mivel a nedvességtartalomban a szerződésben meghatározott értéktől eltérést a szerződés nem kártérítéssel és kötbérrel szankcionálja, hanem bonifikációval. Annak jelentése szerint, az alperes nem köteles a víz tonnájáért 62.400 forint vételárat megfizetni, hanem a leszállított tömegből le kell vonni a nedvességtöbbletnek megfelelő értéket. Vitatta továbbá, a csökkentett vételárat elfogadta volna. Az 1/4/
  4. számú számla kiállítására ugyanis azért került sor, alperes legalább az általa elismert fizetési kötelezettségnek eleget tegyen. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A Ptk. 207.§
(1)bekezdése értelmében a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A Ptk. 246.§
(1)bekezdése értelmében a kötelezett olyan okból amelyért felelős nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít, meghatározott pénzösszeg (kötbér) fizetésére kötelezheti magát. A Ptk. 306.§
(1)bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást, vagy árleszállítást kérhet. A Ptk. 417.§
(1)és
(3)bekezdése értelmében mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű terményt, terméket köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket átvenni és az ellenértéket megfizetni. Az adott ügyben a felek a szerződésben egyértelműen rendelkeztek a hibás teljesítés jogkövetkezményéről, éspedig akként, a megengedett nedvességtartalmat meghaladó hiba esetére árengedményben vagy árleszállításban, míg az egyéb hibás teljesítés esetére kötbérfizetési kötelezettségben állapodtak meg. Az elsőfokú bíróság a szerződés helyes értelmezésével állapította meg, felperes a szerződésben foglalt mennyiségű kukoricát leszállította. Ugyancsak helyesen foglalt állást a tekintetben, a bonifikáció (árengedmény) az 52.000 forint + áfa összegű ellenérték 46.300 forint + áfa összegű ellenértékre mérséklését eredményezte, valamint, hogy a nedvességtartalom szankcionálása kizárta az abból eredő mennyiségi hiba „önálló" (további) szankcionálását, ezért helytállóan tekintette az alperes kártérítési és kötbérkövetelését is beszámításra alkalmatlannak. Mindezekre figyelemmel pedig az elsőfokú bíróság helytállóan marasztalta az alperest a kereset szerint a leszállított kukoricamennyiség csökkentett vételárában. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés b) pontja, valamint
(5)bekezdése és a 4/A §
(1)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 forint másodfokú eljárási illetéket a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
  1. október
  2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.