Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.129/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szegesdi Judit ügyvéd (7100 Szekszárd, Tinódi u. 9.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Vereckei Dénes ügyvéd (7130 Tolna, Deák F. u. 14.) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
- március
- napján kelt, 16.G.40.015/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperes, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására az államnak 730.700 (hétszázharmincezer-hétszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 napon belül 325.000 (háromszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes, mint engedményes vállalkozói díj megfizetésére irányuló keresetét elutasította. Döntését elsődlegesen arra alapította, hogy a peresített, a W. Rt. engedményező által kiállított, 25.380.338 forint összegű számlát az I. rendű alperes két részletben,
- december 10-én és
- december 19-én megfizette. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy a felperes az I. rendű alperes számlájára
- december 9-én átutalt 18.678.685 forintot, mely átutalásra alapítottan a felperes azon az alapon, „kvázi kölcsönszerződésre hivatkozással" érvényesíthetne igényt, hogy a felperes ezzel az átutalással „finanszírozta" az alperesi beruházást, ennek visszafizetésére, azaz e jogcímen a keresete teljesítésére azonban nem tarthat igényt, mert ennek elszámolása és visszafizetése körében - bár a felek külön írásban nem állapodtak meg - a felek közti megállapodás semmiben nem tér el az alpereseknek a W. Rt.-vel megkötött együttműködési szerződésétől. Az
- november 29-én megkötött együttműködési szerződés szerint pedig a W. Rt., mint fővállalkozó a közte és az alperesek közt létrejött vállalkozási szerződés teljesítése érdekében a kivitelezés során keletkező fizetési kötelezettségek saját erő hányada alperesek részére történő átadását vállalta azzal, hogy az alperesek állami pénzalapokból, területfejlesztési alapokból forrást szereznek, szennyvíztársulatot szerveznek, majd az így szerzett forrásokat a fővállalkozási szerződésből eredő kötelezettségeik teljesítésére, illetve a W. Rt. részéről átadott források kiegyenlítésére fordítják. Ugyanakkor a W.Rt. felé a pénzösszeg visszafizetésére kötelezettséget nem vállaltak, és rögzítették, hogy amennyiben a W. Rt. által rendelkezésre bocsátott pénzösszegnek az említett forrásokból a szerződés aláírásától számított 5 éven belül nem teremtődik fedezete, az addig vissza nem fizetett összeget a W. Rt. fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközként kezeli, és azt vissza nem követeli. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez irányadó a felperesre is, az általa a beruházás támogatása érdekében átadott pénzeszköz visszafizetését az alperesektől nem igényelheti. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az alperesek a peresített számlát nem fizették meg,
- december 10.-én a felperes által
- december 9.-én átutalt összegét utalták vissza, azaz az átmeneti jelleggel kölcsönadott összeget fizették vissza, a visszautalás tényéből nem állapítható meg, hogy ezzel vállalkozói díjat fizettek volna meg, ha mégis, akkor az átutalt összeg visszafizetésére kölcsön jogcímén kötelesek. Vitatta, hogy a felperes és az alperesek között a W. Rt.-vel kötött együttműködési szerződés tartalmával azonos tartalmú megállapodás jött volna létre, álláspontja szerint a perbeli bizonyítékok együttes mérlegelése alapján ezt tényként megállapítani nem lehet. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen, a perbeli bizonyítékoknak a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti okszerű mérlegelésével állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le, döntését helyes jogi indokokkal támasztotta alá, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)és a Pp. 254. §
(3)bekezdésére figyelemmel, helyes indokai alapján hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal. Megalapozottan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperes által érvényesített számlakövetelést az I. rendű alperes két részletben,
- december 10-én és
- december 19-én megfizette. A perben 8/A/
- sorszám alatt csatolt bankszámlakivonatokból egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű alperes az átutalással a peresített számlát fizette meg. A számla kifizetésének ténye szempontjából nincs a perben jelentősége annak, hogy az I. rendű alperes e számlát milyen pénzeszköz felhasználásával fizette meg, A perbeli bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt az a tény is, hogy a felperes az alperesekkel megállapodott abban, hogy mivel a beruházást a W. Rt. helyett a felperes fejezi be, azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a W. Rt. vállalt az alperesek felé, maga is eleget tesz, a W. Rt. és az alperesek között
- november
- napján létrejött együttműködési szerződésben foglaltakhoz mindenben tartja magát, az állami támogatások igénybevételéhez szüksége önerőt az alperesek rendelkezésére bocsátja, hogy ennek felhasználásával a számla önerő részének kifizetését igazolni tudják, és az állami támogatást lehívhassák. Ennek érdekében történt meg
- december 9-én a 18.678.685 forint átutalása, melyet az idézett együttműködési szerződés tartalma szerint az alperesek a perbeli építkezéshez megszerzett források igénybevételéből szándékoztak visszafizetni. Miután a felek közt szóban, a Ptk. 198.§-a szerinti, atipikus, a Ptk.-ban nem nevesített szerződés jött létre a fent ismertetett - a W. Rt és az alperesek közti együttműködési megállapodással azonos - tartalommal, e szerződést a felperes a Ptk. 277.§
(1)bekezdése szerint, tartalmának megfelelően köteles teljesíteni, ez pedig azt jelenti, hogy a felperesnek az alperesek részére, a beruházáshoz szükséges önerő finanszírozására átadott összeget 5 év elteltével véglegesen átadott pénzeszköznek kell tekintenie, melyet nem követelhet vissza. Azt a tényt, hogy a felperes és az alperesek között szóban a W. Rt. és az alperesek közti megállapodás tartalmával egyező megállapodás létrejött, alátámasztja a felperes ügyletkötéskori ügyvezetőjének, T.-né B. A.-nak a tanúvallomása, melyet az elsőfokú bíróság helyesen értékelt. E személynek, mint a felperes ügyletkötéskori törvényes képviselőjének tudata, szándéka és akarata a felperes, mint jogi személy tudatát, szándékát és akaratát tükrözi. A jogi személy cselekvőképtelen, képviselője útján cselekszik, a jogi személy szerződéskori akaratának, szándékának, tudatának vizsgálatakor a helyette és nevében eljáró képviselő akaratát, szándékát, tudatát kell vizsgálni. E tanúvallomás mellett olyan perbeli bizonyíték, amely annak valódiságát megkérdőjelezné, és amely e tanúvallomás bizonyítékok közüli kirekesztésére alapot adna, nem merült fel. Az a tény, hogy a felperes az átutalt összeget követelésként - de mint azt T.-né B. A. hangsúlyozta, nem számla, hanem hitelből eredő követelésként - tartotta nyilván, nem áll ellentétben T.-né B. A. tanúvallomásával, 5 évig ugyanis a felperes az átadott összeg megtérülésével számolhatott. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesek másodfokú eljárásban felmerült költségeit megtéríteni, mely költség az alpereseket képviselő ügyvéd 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított munkadíja, valamint a Pp. 78. §
(1)bekezdésére és az Itv.
- §-ára tekintettel a Kmr.
- §
(2)bekezdése alapján köteles az alperesek illetékmentessége folytán feljegyzett fellebbezési illetéket az állam részére megtéríteni. P é c s,
- október
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró