← Magyarország

Kfv.37606/2008/8 – Kúria

Kfv.III.37.606/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Horváth Gyula ügyvéd által képviselt K. E. felperesnek a dr.Hegyesi Miklós ügyvéd által képviselt Fővárosi Földhivatal alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 1.K.31.336/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  5. október
  6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.31.336/2008/
  7. számú ítéletét - az alperes
  8. január
  9. napján kelt 30165/
  10. számú határozatára és a Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal
  11. március
  12. napján kelt 113221/2/
  13. számú határozatának a felperes tulajdonjogának bejegyzését elutasító rendelkezésére kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú ingatlannyilvántartási hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- /azaz harmincezer/ forint elsőfokú- és 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes vevőként adásvételi szerződést kötött
  14. március
  15. napján D. É. eladóval, a belterületi 5347/2/A/4 hrsz alatt felvett B., S. út
  16. I/
  17. szám alatti lakás ingatlan vonatkozásában. A szerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a B., S. út
  18. szám alatti társasház alapító okirata módosításra került és a Fővárosi Kerületek Földhivatalához 105.142/
  19. széljegyű számon került iktatásra. Az új alapító okiratban a szerződés tárgyát képező ingatlan helyrajzi száma 5347/4/A/
  20. A felperes a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben a kérelem beadásakor hatályos és létező 5347/2/A/4 hrsz-ú ingatlant jelölte meg. A Körzeti Földhivatal /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ rangsorban korábbi kérelmek elbírálását követően, megismételt eljárásban 113221/2/
  21. számú határozatával felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy olyan helyrajzi számú ingatlanra kérték a tulajdonjog bejegyzését, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel /az alapító okirat módosítása időközben megtörtént, így a helyrajzi szám változott/. A fellebbezés folytán eljárt alperesi hatóság
  22. január
  23. napján kelt 30.165/
  24. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A kérelemhez kötöttség elvére hivatkozva határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  25. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  26. §-ára,
  27. § /1/ bekezdésére,
  28. § /1/ bekezdésére és
  29. § /4/ bekezdés c/ pontjára alapozta. A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Bíróság 1.K.31.336/2008/
  30. számú
  31. szeptember
  32. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rögzítette az ítélet, hogy kétségtelen, hogy a szerződésben is szerepelt az ingatlanra vonatkozó új helyrajzi szám, azonban a kérelemben a régi helyrajzi számra hivatkozott a felperes, így a kérelemhez kötöttség elve szerint a hatóság nem adhatott helyt a felperes kérelmének. A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a jogerős ítélet megsértette a bíróság tényállás-tisztázási kötelezettségét, indokolási kötelezettségét, az Inytv.
  33. § /1/ bekezdését,
  34. § /1/ bekezdését,
  35. § /1/ bekezdés és
  36. § /4/ bekezdés c/ pontját, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  37. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999./XII.29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./
  38. § /1/ bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  39. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ számos szabálya mellett többek között a
  40. § /5/ bekezdését. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazott részletes tényállást, mely részletes tényállást a felülvizsgálati kérelmében ismertetett. Előadta, hogy megítélése szerint a kérelmek beadásakor hatályos helyrajzi szám megjelölése helyes volt a kérelemben, hiszen akkor ez a helyrajzi szám létezett, az időközben bekövetkezett változásra tekintettel, továbbá azért, mert maga az adásvételi szerződés megjelölte az új helyrajzi számot is, tartalma szerint úgy kellett volna értelmezni a kérelmet, hogy az az új helyrajzi számmal jelölt ingatlanra vonatkozik. Amennyiben ezt ellentmondásosnak találja a hatóság, akkor pedig az Inytv.
  41. § /1/ bekezdése alkalmazásával fel kellett volna hívni felperest a hiány pótlására, a bejegyzési kérelem pontosítására. Különösen így van ez tekintettel arra, hogy a kérelem beadásakor még nem volt kötelező formanyomtatvány a kérelmek benyújtására, mert az csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  42. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999./XII.29./ FVM rendelet módosításáról szóló 117/2005./XII.19./ FVM rendelet /a továbbiakban: R./ vezette be
  43. január
  44. hatállyal. Ebből következik, hogy a kérelmet tartalma szerint értelmezve - az adásvételi szerződés rendelkezését is figyelembe véve - észlelnie kellett volna a hatóságnak, hogy nem olyan tulajdonjog bejegyzésre irányul a kérelem, amely nem létező ingatlanra vonatkozik, hanem a kérelemből és az adásvételi szerződésből megállapítható volt egyértelműen, hogy melyik helyrajzi számú ingatlanról van szó. Az Inytv.
  45. január
  46. napjától hatályos
  47. § /4/ bekezdés a/ pontjából is kitűnik, hogy a kérelmet, vagy a benyújtott okiratot együttesen kell értelmezni, és annak együttes tartalma alapján kell megítélni, hogy mi pontosan a kérelem tárgya. Ugyan az új rendelkezés ebben az ügyben még nem alkalmazható, de ez is megerősíti a felperes értelmezési helyességét. Utalt arra, hogy e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is egyértelmű KGD 2005/17., KGD 2005/
  48. számú eseti döntésre is figyelemmel, amelyekben megállapították, hogy a kérelemhez kötöttség elve nem azt jelenti, hogy a kérelem nem pontos tartalma, vagy ellentmondó jellege esetén hiánypótlás során nem kell tisztázni a kérelem pontos tartalmát. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Megítélése szerint a Polgári perrendtartásról szóló
  49. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp.339/A. §-ából is az következik, hogy nem a kérelem beadásakor fennálló tények alapján kell a határozat jogszerűségét megítélni, hanem a határozat meghozatali időpontjában fennálló tények alapján. Ez alapján pedig már az új helyrajzi szám alapján kellett volna benyújtani a kérelmet. Ugyan a rangsor elvének megfelelően felperes kérelmét megelőzően kellett dönteni a telekmegosztásról, valamint az alapító okirat módosításával kapcsolatos kérelmekről, ezen kérelmek elbírálását követően dönthetett a felperes kérelméről, amely még a korábbi jogi helyzethez igazodott. A hatóság haladéktalanul eleget tett tényállás-felderítési kötelezettségének, amikor megállapította, hogy a felperes olyan ingatlanra kérte bejegyezni tulajdonjogot, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelt. Az Inytv.
  50. § /4/ bekezdés c/ pontja ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet, ha az az ingatlan jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlannyilvántartásban nem szerepel. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. Az Inytv.
  51. § /1/ bekezdésében rögzített kérelemhez kötöttség elve azt jelenti, hogy a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy a hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl. A jelen ügyben még alkalmazandó az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
  52. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
  53. § /3/ bekezdése szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával. Az Inytv.
  54. § /4/ bekezdés c/ pontja szerint a hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha az az ingatlan jog, vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perbeli adásvételi szerződés tartalmazta a telekmegosztási, illetve az alapító okirat módosítást követő új helyrajzi szám megjelölését is. Helytállóan hivatkozott arra felperes, hogy
  55. január
  56. napja előtt nem volt rendszeresített jogszabály által kötelezően előírt formanyomtatvány a kérelmek benyújtására, ekként önmagában a kérelem megnevezéséből, tehát abból, hogy ez a régi helyrajzi számra vonatkozott, nem lehetett kiindulni annak elbírálásakor, hogy a határozat meghozatalának időpontjában meglévő új helyrajzi számra nem vonatkozhat a kérelem. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Pp. 339/A. §-a alapján is - amely
  57. november
  58. napján lépett hatályba - az állapítható meg, hogy a határozat meghozatalának időpontjában fennálló tények szerint a kérelem beadásának időpontjában az új helyrajzi számnak a kérelemben megjelölt helyrajzi szám volt az elődje. Mivel az adásvételi szerződés erre kifejezetten utal, ezért az Áe.
  59. § /3/ bekezdésének helyes alkalmazásával - tartalma szerint értelmezve - a felperes kérelme egyértelműen az ingatlannyilvántartásban létező helyrajzi számú 5347/4/A/4 hrsz-ú ingatlanra vonatkozott. Mindezért alperes tévesen hivatkozott az Inytv.
  60. § /4/ bekezdés c/ pontjára, amikor a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság egyetért azon felperesi állásponttal is, hogy amennyiben az időmúlásra tekintettel bekövetkező változásokra figyelemmel a hatóság a kérelem tartalmát pontosan nem tudja megállapítani, akkor hiánypótlásnak van helye, és ennek során mind a kérelmet, mind az annak alapjául szolgáló okiratot vizsgálni kell /KGD 2005/83., 2005/17./. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a hiánypótlási eljárás nem jelenti a kérelemhez-kötöttség elvének megsértését, a tényállás hivatalbóli tisztázása hiánypótlással éppen ezen elvet szolgálja, hogy csak is olyan jog vagy tény kerüljön az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre, feljegyzésre, amely tartalmában megfelel az ügyfél kérelmének. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  61. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp.
  62. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  63. § /1/ bekezdésére figyelemmel az eljárt hatóságok határozatait is hatályon kívül helyezve - az elsőfokú határozatot abban a részében, amely az ügy tárgyát képezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban a kérelmet tartalma szerint, a mellékelt adásvételi szerződést is figyelembe véve kell elbírálni, és ennek alapján kell a bejegyzés iránti kérelemről dönteni. Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme sikeres volt, ezért a kereseti, felülvizsgálati kérelem illetéket az illetékekről szóló
  64. évi XCIII. törvény
  65. § /3/ bekezdése, és
  66. §-a alapján, figyelemmel a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  67. §-ára az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  68. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  69. § /1/ bekezdése, és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
  70. § /3/ bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről, akként, hogy az alperes, mint pervesztes köteles a felperesnek perköltséget megfizetni. ,
  71. október
  72. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.