Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.391/2009/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a .............. (............) felperesnek a dr. Maschefszky Etele ügyvéd (1114 Budapest, Bocskai út
- I/5.) által képviselt ............ (...............) alperes elleni igazgatósági határozat felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróság
- április 17-én kelt 11.G.41.559/2008/
- számú ítélete ellen az alperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja. Alperes
- szeptember 2-án hatályos alapszabályának 5.
- pontja szerint a tagsági viszony megszűnik a tag igazgatósági határozattal történő kizárásával. Kizárásra akkor is sor kerülhet, ha a tag neki felróható módon, a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. Az alperes igazgatósága
- szeptember 2-án megtartott ülésén
- sorszámú határozatával ..............t a szövetkezeti tagságból kizárta, tekintettel arra, megállapításra (térfigyelő kamerai felvétellel bizonyításra) került, hogy a kizárt tag egy másik tulajdonostárs postaládájából újságot vett ki. Az alperes
- szeptember 3-án kelt levelével értesítette felperest a határozatról, utalva arra, „felróható módon, szándékosan, rendszeresen ismétlődően a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsított". A felperes
- október 30-án előterjesztett keresetében az igazgatóság kizáró határozatának „megsemmisítését" és tagságának helyreállítását kérte. Előadta, sem a hatályos lakásszövetkezeti törvény, sem az alapszabály nem teszi lehetővé a megjelölt cselekmény miatt a szövetkezetből való kizárását, az esemény magánembert érintett, így tehát az alperes érdeke nem sérült. (Az elsőfokú bíróság a
- november 13-án kelt 2-II. sorszámú végzésével az alperes igazgatóságának a felperest kizáró határozatának végrehajtását felfüggesztette. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Egyebek mellett előadta, az Lsztv. 1.§
(2)bekezdése és a Ptk. 38.§ alapján a szövetkezet egyik célja tagjai egyes társadalmi szükségleteinek, mint például a magántulajdon védelme, a biztonságos és élhető lakókörnyezethez való jogosultság biztosítása is. A felperes tettével nem kizárólag az érintettnek, hanem az egész lakásszövetkezetnek jelentős érdeksérelmet okozott. Mindez az alperes érdekeit súlyosan sérti, de legalábbis veszélyezteti, így megalapozza a felperes szövetkezetből való kizárását. Az elsőfokú bíróság a
- április 17-én kelt 11.G.41.559/2008/
- számú ítéletével a keresetnek helyt adva, hatályon kívül helyezte a határozatot. Kötelezte az alperest felperes részére 21.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, a felperes szövetkezetből való kizárásának azon indokolása, hogy a felperes egy másik tulajdonos postaládájából küldeményt tulajdonított el, nem alapozza meg a tag kizárásához az Lsztv. 38.§
(1)bekezdés a) pontja által megkövetelt, a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást. A felperes magatartása kizárólag az érintett tulajdonostárs érdekét sértette, az alperes lakásszövetkezetét nem. Rámutatott, a jogvita eldöntésében az Lsztv. speciális rendelkezéseit kellett alkalmazni, így megalapozatlan a felperes és az alperes Ptk. rendelkezéseire való hivatkozása. Utalt arra is, a sértett tulajdonostárs feljelentése alapján a Budapesti ........... Kerületi Bíróságon indult büntetőeljárást a bíróság a
- április 2-án jogerőre emelkedett 11.B.4/2009/
- számú végzésével megszüntette, így a levéltitok megsértésének vétsége nem bizonyított. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, a felperes perrel felmerült valamennyi költsége megfizetésére kötelezését, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. Fenntartva perbeli nyilatkozatát ismét hangsúlyozta, a szövetkezet tulajdonképpen egy, a tagok közössége által létrehozott mikroközösség, a közösség valamely tagja sérelmére elkövetett cselekmény az egész közösségre kihatással van. Az alperesi álláspont szerint a felperes cselekményének szankció nélkül hagyása azt a veszélyt hordozza magában, hogy hasonló jellegű cselekményeket a többi tulajdonostárs is elkövethet büntetlenül, ez pedig „a közösség felbomlásához, megszűnéséhez vezethet". Felperes cselekménye „- mivel arra a közös tulajdonban álló helyiségben került sor nem csak a szövetkezeti tag, mint magántulajdonos, hanem a szövetkezeti tagok összessége, mint tulajdonostársak, s így a szövetkezet egészének érdekét és a tulajdonhoz való jogosultságot, mint alkotmányos alapjogot is sértette". Hangsúlyozta továbbá, az elsőfokú bíróság ítélete társadalmilag elfogadhatóvá teszi a bűncselekmények elkövetését, és rossz irányt mutat az amúgy is morális válságban lévő társadalom részére. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, vitatva, hogy rendszeresen más levélszekrényéből küldeményeket tulajdonítana el, s magatartásával bűncselekményt valósítana meg. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lsztv.) 2.§
(1)bekezdése és
(6)bekezdése szerint a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, a tevékenysége ellátása céljából vállalkozási tevékenységet is folytathat. A 38.§
(1)bekezdés értelmében a lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag neki felróható módon a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. Kizárás alapjául azonban értelemszerűen a tagsági viszonyhoz, tagi mivolthoz kapcsolódó ilyen magatartás szolgálhat csak, ezért a magatartás a lakásszövetkezet feladatával, céljával összefüggésben vizsgálandó, vagyis arra kell figyelemmel lenni, a tag magatartása veszélyezteti-e a lakásszövetkezet biztonságos fenntartását, szabályszerű és szakszerű működését, akadálya-e más tagok érdekérvényesítésének, összességében sérti, veszélyezteti-e a lakásszövetkezet működését, tevékenységét. Nem minősül ilyennek önmagában a lakásszövetkezet működésére közvetlenül ki nem ható, másik tag, vagy lakáshasználó sérelmére megvalósított cselekmény, személyes ellentét által motivált magatartás, még akkor sem, ha ezen magatartás egyéb iránt a társadalmi elvárásoknak sem megfelelő. A 9.§
(1)bekezdése értelmében a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg az állandó használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Az adott ügyben az Lsztv. hatálya alatt álló alperes alapszabálya szerint kizárásra jogosult igazgatóság a kizáró határozatát a felperes másik tulajdonostárs (lakáshasználó) postaládájából történt, felperes által sem vitatott újságkivétellel, mint a szövetkezet érdekét súlyosan sértő, veszélyeztető magatartással indokolta. A fent kifejtettek szerint azonban többlettényállási elem hiányában önmagában e magatartás nem alapozza meg a kizárást, helytálló ezért az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyező határozata. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- október
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró