Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.8/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 15.B.61/2008/
- számú ítéletének a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint változtatja meg. A Pest Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bny.98/2008.
- tétel alatti sárga nyelű kést elkobozza. Az
- tétel alatti vérszennyeződéses gézlap, a
- tétel alatti rövidnadrág, a
- tétel alatti póló, az
- tétel alatti papucs, a
- tétel alatti fekete nyelű kés és a
- tétel alatti gáztűzhelyrács lefoglalását megszünteti és a megsemmisítésüket rendeli el. A bíróság megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során 3.750 (háromezer-hétszáz ötven) forint bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Pest Megyei Bíróság
- év szeptember hó
- napján kihirdetett 15.B.61/2008/
- számú ítéletében a vádlott bűnösségét 1 rb. testi sértés bűntettében (Btk.
- §
(1)és
(5)bekezdése) állapította meg, ezért őt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat a bíróság előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az eljárás során bűnjelként lefoglalt tárgyak lefoglalását megszüntette. Közülük egy sárga nyelű kést, mint a bűncselekmény elkövetésének eszközét elkobzott, ugyancsak elkobozni rendelt egy darab rövidnadrágot, egy darab pólót, egy pár papucsot, egy darab gáztűzhely rácsot és egy darab fekete nyelű kést. Egy darab vérszennyeződéses gézlapot az elkobzás mellett megsemmisíteni rendelt. A megyei bíróság ítéletét a vádlott és a védője a tárgyaláson tudomásul vette, míg az ügyész esetleges fellebbezése bejelentésére 3 napot tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül írásban az elkobzás törvénysértő alkalmazása miatt az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, egyéb vonatkozásban azt tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.3/2009/
- számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészített tartalommal tartotta fenn, kiemelve, hogy a felülbírálat kizárólag az elkobzásra vonatkozó rendelkezésekre terjedhet ki. Indítványozta az elkobozni rendelt sárga nyelű kés lefoglalása megszüntetése mellőzését, a lefoglalt gézlap elkobzásának mellőzését, a lefoglalt rövidnadrág, papucs, póló elkobzásának mellőzését és e tárgyak megsemmisítésének elrendelését, míg a gáztűzhelyrács és a fekete nyelű kés lefoglalását megszüntető és elkobzásukat elrendelő rendelkezések hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság utasítását a Be.
- §-a szerinti különleges eljárás lefolytatására, mivel ez utóbbi tárgyak tulajdonjoga nem tisztázott. A Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének elkobzásra vonatkozó része ellen bejelentett ügyészi fellebbezést a Be.
- §-a szerinti nyilvános ülésen bírálta el. A másodfokú felülbírálat - miként arra a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átirata is utalt - a Be.
- §
(3)bekezdése értelmében kizárólag az ügyészi fellebbezéssel érintett, elkobzásra vonatkozó rendelkezésekre terjedt ki. Az ítélet egyéb rendelkezései - mivel azokat a fellebbezésre jogosultak tudomásul vették elsőfokon jogerőre emelkedtek. A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy a megyei bíróság ítéletét záradékkal látta el, mely szerint az ítélet a kihirdetése napján jogerőre emelkedett és a börtönbüntetés, valamint az elkobzásra vonatkozó rendelkezések kivételével végrehajtható. A tanács elnöke
- év november hó 24-i dátummal ellátva saját aláírásával és a bíróság pecsétjével ellátva „a kihirdetése napján" szövegrészt az ítélet eredeti példányán „
- év szeptember hó 22-én" szövegrészre kijavította. E javítás az ítélet kiadmányain nem került átvezetésre, így az ítélet, illetve annak kiadmányai szövege e tekintetben eltér. Rögzíteni szükséges azt is, hogy a záradék szövege pontatlan, mivel abból a teljes ítélet jogerőre emelkedése és a részleges végrehajthatóság következne, a tényleges helyzet szerint viszont az ítélet az elkobzásra vonatkozó rendelkezések kivételével emelkedett jogerőre. A Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének elkobzásra vonatkozó rendelkezéseinek a felülbírálata alapján megállapította, hogy az e körben bejelentett ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A megyei bíróság ítéletének elkobzást kimondó rendelkezéseit a lefoglalt tárgyak sorsáról hozandó megalapozott döntéshez szükséges tények nem kellő felderítésével, a vonatkozó anyagi és eljárási szabályok részben figyelmen kívül hagyásával hozta meg, és egyes rendelkezései megindokolásával - jóllehet az e körben előterjesztett ügyészi fellebbezésre tekintettel ez nem mellőzhető - is adós maradt. A jelen büntetőeljárásban bűnjelként lefoglalt tárgyakkal kapcsolatban figyelembe veendő anyagi és eljárásjogi rendelkezések a következők: A Btk.
- §
(1)bekezdés a./ pontja értelmében el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. A Be. 155. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a lefoglalást megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. A Be. 155. §
(2)bekezdése értelmében a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. A Be. 155. §
(8)bekezdése értelmében, ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. Az ismertetett törvényi rendelkezésekből következik, hogy: - az elkobzás és a lefoglalás megszüntetése egymást kizáró fogalmak, elkobzásra csak a Btk.
- §-ában meghatározott valamely ok mellett kerülhet sor, a lefoglalás megszüntetése csak az anyagi jogi rendelkezéssel, vagyis az elkobzással nem érintett tárgyak vonatkozásában jöhet szóba; - a lefoglalás megszüntetése esetén a dolog mellőzhetetlen a dolog tulajdonosának a tisztázása; kiadása érdekében - a lefoglalás megszüntetése után a dolog megsemmisítéséről akkor lehet rendelkezni, ha arra senki sem tartott igényt. A kifejtettekből következik, hogy a jelen ügyben a bűnjelként lefoglalt tárgyak közül az e körben már jogerős ítélet szerint az elkövetés eszközéül használt sárga nyelű kés a Btk.
- §
(1)bekezdés a./ pontja értelmében - a
(3)bekezdés szerinti kizáró ok hiányában - elkobzás alá esik, elkobzása esetén lefoglalásának megszüntetése szóba nem kerülhet. A további tárgyak tekintetében - vonatkozó anyagi jogi rendelkezés hiányában - az elkobzás lehetősége fel sem merülhet. A rövidnadrág, a papucs és a póló tekintetében a vádlott a tárgyaláson (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal) úgy nyilatkozott, hogy azok az ő tulajdonát képezik és nem kéri őket vissza, míg a vérrel szennyezett gézlap a büntetőeljárás során jött létre, értéktelen és a továbbiakban nincs rá szükség, ezért e tárgyaknak a Be.
- §
(1)és
(8)bekezdése alapján lefoglalásuk megszüntetése és megsemmisítésük elrendelése indokolt. A lefoglalt gáztűzhelyráccsal és fekete nyelű késsel kapcsolatban a nyilvános ülésen jelen lévő vádlott úgy nyilatkozott, hogy az általa már az elsőfokú eljárásban elmondottakkal egyezően e két tárgy a jelenleg is vele együtt élő feleségével közös tulajdona és arra egyikük sem tart igényt. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott nyilatkozata alapján a Fellebbviteli Főügyészség által indítványozott hatályon kívül helyezést mellőzte és érdemben döntött e két tárgy vonatkozásában is: a Be. 155. §
(1)és
(8)bekezdése alapján ugyancsak lefoglalásuk megszüntetéséről és megsemmisítésükről rendelkezett. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettek alapján a megyei bíróság ítéletének a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseit a Be. 372. §
(1)bekezdése alapul vételével a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. A valamennyi tárgyra vonatkozó rendelkezés rögzítése nem jelent minden tekintetben változtatást, azonban a nehezen értelmezhető rendelkezés korrigálása ezt szükségessé tette. A másodfokú eljárásban a kirendelt védő közreműködésével merült fel bűnügyi költség, mivel azonban a másodfokú eljárás lefolytatására - kizárólag ügyészi fellebbezés alapján - kifejezetten az elsőfokú bíróság eljárása miatt volt szükséges, a Fővárosi Ítélőtábla e költséget a Be. 381. §
(1)bekezdése és a 338. §
(2)bekezdése alapján az államra terhelte. Budapest,
- év szeptember
- napján Dr. Czine Ágnes s.k. Dr. Kiss Sándor s.k. a tanács elnöke előadó bíró . Mató Ágnes s.k. bíró A Pest Megyei Bíróság 15.B.61/2008/
- számú ítéletének a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezései - a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében foglalt változtatással - a mai napon jogerősek és végrehajthatóak. Budapest,
- év szeptember
- napján Dr. Czine Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő