← Magyarország

Bf.358/2009/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.358/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. szeptember
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  4. évi április hó
  5. napján kihirdetett 5.B.136/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A Btk.
  7. §-ának megjelölését mellőzi. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását tartamának érintetlenül hagyásával 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti, melynek végrehajtási fokozata börtön. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. Elrendeli a vádlott pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként írja elő azt, hogy nyilvános italmérő helyeket nem látogathat és nyilvános helyen szeszesitalt nem fogyaszthat. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén számítja be a kiszabott büntetés tartamába. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 192.980 (Egyszázkilencvenkettőezerkilencszáznyolcvan) Ft-ot az állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Avádlottat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  8. szeptember
  9. napján kelt 9.B.2119/2006/
  10. számú ítéletével emberölés bűntettének kísérlete miatt 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönre ítélte, elrendelte pártfogó felügyeletét, kötelezte a vádlottat 55.480 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A Debreceni Ítélőtábla
  11. január
  12. napján kelt Bf.I.593/2007/
  13. számú végzésével a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt ejlárásban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  14. április
  15. napján kelt 5.B.136/2008/
  16. számú ítéletével a vádlott bűnösségét az emberölés bűntettének kísérlete mellett közlekedés biztonsága elleni bűntettben is megállapította, ezért őt 2 év fogházbüntetésre, mellékbüntetésként 2 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 248.820 Ft bűnügyi költségből 55.840 Ft megfizetésére, míg a fennmaradó bűnügyi költség az állam terhén maradt. Az ügyész a határozatot tudomásul vette, a vádlott és védője a főbüntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést az emberölés bűntettének kísérlete téves megállapítása miatt, továbbá a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés mellőzése érdekében. A másodfokú nyilvános ülésen a védő az élet elleni bűncselekmény vonatkozásában védence felmentését indítványozta, álláspontja szerint ugyanis a tanúk vallomásaiból nem lehet olyan következtetést vonni, miszerint a terhelt szándéka emberélet kioltására irányult volna. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény vonatkozásában a szakértő téves megállapításaira hivatkozott. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.408/2007/1-II. számú átiratában az elsőfokú bíróság határozatát mindenben alaposnak találva annak helybenhagyását indítványozta. A bejelentett fellebbezések részben alaposak. A Debreceni Ítélőtábla a Be.
  17. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során azt állapította meg, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a megismételt eljárás során az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak maradéktalanul eleget téve széleskörű bizonyítást folytatott le, a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében is megfelelően vizsgálta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, ellentmondástól és a Be. 351. §
(2)bekezdésében meghatározott hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas, ezért azt a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. A megyei bíróság a bizonyítékok okszerű és pontos mérlegelése alapján vont le következtetést a vádlott bűnösségére vonatkozóan és törvényes a bűncselekmények jogi minősítése is. Abból, hogy a vádlott a szemből közlekedő Mercedes gépjárműszerelvény észlelésekor élettársa védekező magatartása ellenére a személygépkocsit a jobb oldali ülésről a szemközti forgalmi sáv és a tehergépjármű irányába kormányozta, a megyei bíróság helytállóan következtetett arra, hogy szándéka a sértett és saját életének kioltására irányult, cselekményének következményeit kívánta, azt megvalósítani csupán a tehergépjármű vezetőjének eredményes kitérő mozdulata miatt nem tudta. E terhelti szándékot a vádlott többször módosított vallomásával szemben a kihallgatott tanúk nyilatkozatai kétséget kizáróan alátámasztották, az elsőfokú bíróság megfelelő indokát adta annak is, miért nem fogadta el a vádlottnak a véletlenszerű eseménysorra való hivatkozását. Ugyancsak helyes az emberölés bűntettének kísérletével halmazatban megállapított közlekedési bűncselekmény jogi minősítése is. A védelmi érveléssel ellentétben az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett azzal a megállapítással, miszerint a vádlott akarata nem csak a fentiekben megjelölt ölési cselekményre irányult, hanem a járművet vezető sértett elleni erőszakkal olyan közlekedési veszélyhelyzet megteremtésére is, amelyben a helyszín irányába közlekedő járművek vezetőinek és utasainak személyét ill. vagyonát reális veszély fenyegeti. Utalni szükséges tehát az ítélőtáblának a védő azon érvelésére, miszerint ténylegesen bekövetkezett baleset hiányában a veszélyhelyzetet sem állt volna módjában az elsőfokú bíróságnak megállapítani. A vádlott terhére rótt bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele ugyanis, hogy a sértett elleni erőszakos magatartásával okozati összefüggésben baleset következzen be, ahhoz elegendő az is, ha terhelt e cselekedete olyan okfolyamatot indít el, amely a balesetnek akár csak a távoli veszélyét idézi elő. Az pedig mind a tanúk, mind az ügyben meghallgatott műszaki szakértő számításai alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a szemközti forgalmi sávba áttérő Renault Master gépkocsival való ütközést az érkező teher- ill. személygépkocsik vezetői csak elkormányzás, valamint fékezés és vészfékezés segítségével tudták elkerülni. A szankciók tekintetében az ítélőtábla részben értett egyet a megyei bíróság döntésével. Értékelő tevékenysége során az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen vette számításba a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket, az előbbiek azonban a fellebbezési bíróság álláspontja szerint nagyobb nyomatékkal értékelendők a következők szerint: Bár a gépjárművet vezető sértett élt mentességi jogával - amelyből következően korábbi nyilatkozatai nem nyerhettek értékelést - a részéről tanúsított megbocsátást számtalan egyéb körülmény támasztja alá, amely így a terhelt javára értékelendő. A megismételt eljárásnak is tulajdonítható időmúlást szintén nagyobb nyomatékkal értékelte az ítélőtábla, mint ahogyan ilyen körülményként könyvelhető el a terhelt életvitelében bekövetkezett pozitív változás. Mindezt a nyilvános ülésen becsatolt orvosi dokumentum és a korábbi szakértő vizsgálatok is alátámasztják, eképpen a terhelt absztinenciája a másodfokú bíróság határozatának meghozatalakor igen rövid időszak kettő hét - híján orvosi szempontból is megállapítható, alkohollal összefüggő betegségéből gyógyultnak tekinthető. Ezen enyhítő körülményekre utalással a Btk. 37. §-ában megfogalmazott büntetési célok és a 83. §-ban rögzített büntetés kiszabási elvek alapján a vádlottal szemben nem szükséges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása. E célok megvalósulása az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésével is biztosított akként, hogy a szabadságelvonással járó főbüntetés a Btk. 89.§
(3)bekezdése alapján a törvényben meghatározott legmagasabb időtartamban került felfüggesztésre. Nem értett egyet az ítélőtábla a megyei bíróságnak a végrehajtási fokozattal kapcsolatos döntésével, a terhelt betegsége ugyanis enyhébb végrehajtási fokozat elrendelését nem indokolják, így a főbüntetést annak végrehajtása esetén a Btk.
  1. § a/ pontjában rögzítettek szerinti börtön fokozatban kell végrehajtani. A főbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére tekintettel a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazására törvényes alap nem volt, ezért azt az ítélőtábla mellőzte. Törvényesen tiltotta el a megyei bíróság a vádlottat helyesen a Btk.
  2. §
(1)bekezdésének I. fordulata alapján a közúti járművezetéstől, annak három éves időtartamával az ítélőtábla egyetértett. A fellebbviteli bíróság döntése szerint ugyanakkor a szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének eredményes elteltéhez - figyelemmel a vádlott korábban fennállt alkohollal kapcsolatos betegségére is - szükséges a terhelt rendszeres figyelemmel kísérése, így a Btk. 82. §
(1)bekezdés d/ pontja alapján elrendelte pártfogó felügyeletét. Mindezen túl úgy találta, hogy az említett betegségére tekintettel indokolt külön magatartási szabályok előírása is, ezért a fenti jogszabályhely
(5)bekezdésének c/ és d/ pontjaiban rögzítettek alapján megtiltotta, hogy a terhelt nyilvános italmérő helyeket látogasson ill. nem fogyaszthat nyilvános helyen szeszesitalt. Az ítélőtábla a Btk. 99. §
(1)és
(2)bekezdése alapján határozott a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időnek a szabadságvesztés büntetés utólagos végrehajtása esetén történő beszámításáról. Az elkövetési alakzatra való jogszabályhelyi utalást a Be. 258. §
(2)bekezdés d/ és a 61/
  1. számú Büntető Kollégiumi vélemény
  2. pont a/ alpontja alapján mellőzte a Debreceni Ítélőtábla. A megyei bíróság a Be.
  3. §
(5)bekezdésére utalással helyesen kötelezte a bűnösnek talált vádlottat 55.840 Ft bűnügyi költség megfizetésére, az ítélőtábla az állam terhén maradó összeget a rendelkező rész szerint megjelölni látta szükségesnek. Az ítélőtábla a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az érintett körben a rendelkező rész szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdés értelmében helybenhagyta. Debrecen,
  1. szeptember
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.136/2008/
  3. számú ítélete a rendelkező részben írt változtatással
  4. szeptember
  5. napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajtható. Debrecen,
  6. szeptember
  7. …………………………………. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.