Debreceni Ítélőtábla Bf.I.399/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- szeptember
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 8.B.1615/2008/
- számú
- évi április hó
- napján kihirdetett ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott börtönbüntetésének a tartamát 4 (négy) év 10 (tíz) hónapra enyhíti. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj.I.776/
- tételszám alatt kezelt 7,8,9,10,11,12,15,16,17,18,19,
- és
- sorszám alatti, valamint a Bj. I.775/
- tételszám alatti
- sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és elrendeli azok megsemmisítését. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú határozat keltétől
- június
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 4.500 (Négyezer-ötszáz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokon eljárt bíróság avádlottat testi sértés bűntette (Btk.170.§
(1)
(5)bek. II. fordulat) és kifosztás bűntette (Btk. 322.§
(1)bekezdés b/ pont) miatt halmazati büntetésül 6 évi börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Szikszói Városi Bíróság B.71/2008/5. számú végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi fogházbüntetés utólagos végrehajtását. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról, és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés céljából jelentettek be fellebbezést, míg az ítéletet az ügyész tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.221/2009/1-I. számú átiratában helyes rendelkezéseinél és indokainál fogva helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a védelmi jogorvoslatok folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. A nyilvános ülésen a védő az enyhítést célzó jogorvoslatot fenntartotta. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával széleskörű bizonyítást vett fel. A bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte és állapított meg tényállást. A vádlott a bírósági szakban nem kívánt vallomást tenni, azonban a nyomozás során tényfeltáró jellegű beismerő vallomást tett. Folytatólagos kihallgatása során első vallomását kisebb részleteiben megváltoztatta. A megyei bíróság ítéletének
- oldalától részletesen foglalkozott a vádlotti vallomások közötti kisebb eltérések vizsgálatával és kellően számot adott róla - indokolási kötelezettségének eleget téve -, hogy miért a vádlott első meghallgatása alkalmával tett nyilatkozatait fogadta el hitelt érdemlőnek. Kellő alapossággal foglalkozott az e vallomást alátámasztó tanúvallomások értékelésével és az igazságügyi szakértői véleményben írtakkal, figyelemmel a szakértők tárgyaláson kiegészített megállapításaira is. A vádlott vallomásában a sértett fejtájékára mért 3 alkalommal történt ökölütést ismert el. Az igazságügyi orvos-szakértők legalább 1 rb., legalább közepes erejű tompa erőbehatást véleményeztek, azonban tekintettel arra, hogy a több ökölütés közel ugyanazon tájékra lokalizálódott, a külsérelmi nyomok, lágybevérzések is közel azonos helyen keletkeztek, így a szakértői véleménnyel kapcsolatosan kétely nem merülhetett fel. A sértett orrcsonttörése keletkezhetett akár elesés által is, azonban az arccsont fogmedri nyúlványának törése csak ütés következtében. Ily módon aggálytalan az orvos-szakértők megállapítása, melyet az elsőfokú bíróság ítélete
- oldalának utolsó előtti bekezdéseiben rögzít, hogy a sértett halála erőszakos úton idegen kezű bántalmazás következtében elszenvedett orrcsonttörés, valamint az arccsont fogmedri nyúlványának törése következtében fellépő vérzés miatt kialakult vérbelehelés következménye. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hibamentes, megalapozott, amely csupán a vádlott személyi körülményeiben az elsőfokú határozat kihirdetését követően bekövetkezett azon változással egészítendő ki, hogy nevezettet a Szikszói Városi Bíróság
- szeptember
- napján kelt B.107/2008/
- számú, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- április
- napján jogerős 2.Bf.1425/2008/
- számú határozatával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Jelenleg e büntetését tölti, melyet
- június
- napján vettek foganatba. Az így kiegészített tényállást az ítélőtábla a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. Okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés mindkét terhére rótt cselekmény tekintetében és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az elkövetés konkrét körülményeiből ölési szándékra következtetni nem lehet, szándéka még eshetőlegesen sem irányult a sértett életének kioltására, hiszen ebben az esetben cselekménye emberölés bűntettének minősült volna. Mivel a halált okozó testi sértés tipikusan vegyes bűnösségű cselekmény, a vádlottat az eredmény tekintetében gondatlanság terheli. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott felelőssége a gondatlanság enyhébb formájában, hanyagságban nyilvánult meg. E körben kifejtett indokait az ítélőtábla teljes körűen osztotta és nem tévedett a megyei bíróság akkor sem, amikor a vagyon elleni bűncselekményét kifosztás bűntettének minősítette. A büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket ugyancsak behatóan vizsgálta és helyesen értékelte. A másodfokú bíróság azonban a vádlott javára további enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy terhére a gondatlanság enyhébb formája róható, ezért alaposnak találta az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezést, és a főbüntetés mértékét a rendelkező rész szerinti mértékben mérsékelte, úgy találva, hogy a 4 év 10 hónapi börtönbüntetés szükséges, de egyben elégséges is a Btk. 37.§-ában megfogalmazott büntetési célok hatályosulásához. A járulékos kérdések tekintetében az elsőfokú bíróság törvényesen határozott. Az ítélet
- oldal
- bekezdésében felsorolt bűnjelek tekintetében az időközben hatályba lépett jogszabályváltozás miatt a Be. 155.§
(9)bekezdésére figyelemmel volt szükséges eltérően rendelkezni. Mindezek alapján másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jelzett körben a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit indokai alapján a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. Az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításáról a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés, figyelemmel arra, hogy a vádlott jelen ügyben foganatosított előzetes letartóztatása más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés
- június
- napján történt foganatba vétele miatt félbeszakításra került. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére a Be. 381.§-a alapján történt kötelezés. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 8.B.1615/2008/
- számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással
- szeptember
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- szeptember
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke