Bf.434/2009/5 – Debreceni Ítélőtábla

(1)és

(5)bekezdés II. fordulata szerint minősül. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 79/

1. tételszámon bevételezett
2. sorszámú ruhaneműket kiadni rendeli ..... szám alatti lakosnak, míg a
3. és
4. sorszámú vérgyanús szennyeződések lefoglalását megszünteti és azok megsemmisítését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 4.500 (Négyezerötszáz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség a határozat helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az kisebb részben szorul kiegészítésre, pontosításra az iratok tartalma alapján a Be. 351.§

(2)bekezdés c/ pontjára figyelemmel, így a Be. 361.§

(1)bekezdése értelmében az ítélőtáblának nyilvános ülést kellett tartania az ügyben. Az ítélet

1. oldalán az utolsó bekezdések kiegészítendőek azzal, hogy a vádlott a sértett arcát és felsőtestét amikor több ízben megütötte, akkor legalább 4 erőbehatás a sértett arcát és további legalább 4 erőbehatás a sértett felsőtestét érte. Az erőbehatások legalább közepes erejűek voltak. Az
2. oldal első bekezdésének utolsó mondata akként pontosítandó, hogy a vádlott
3. július 13-án este 18 óra körüli időben azt észlelte, hogy a felesége életjeleket már nem ad. Az
4. oldal
5. bekezdése azzal egészítendő ki, hogy az ügyeletes orvos kb. 19 órakor érkezett a helyszínre. Az ítélet
6. oldala kiegészítendő a kétoldali sorozat-bordatörést illetően azzal, miszerint az nem keletkezhetett újraélesztés, hanyatt esés vagy elesés során, tárgyra ráeséstől azonban keletkezhetett. Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§

(2)bekezdése szerint. A tényállás kapcsán az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyes a vádlott cselekményének jogi minősítése is. A sértett összes sérülése pusztán eleséstől, ütődéstől nem keletkezhetett, a vádlott által kifejtett bántalmazás következtében jöttek létre sérülései. A vádlott cselekményének minősítésénél azonban helytelenül került feltüntetésre az ítélet rendelkező részében a jogszabályi megjelölésnél a Btk. 170.§

(2)bekezdése és

(6)bekezdésének II. fordulata. A 2008. évi LXXIX. törvény 1.§-a iktatta be a Btk. új 170.§

(5)bekezdését, mely az előkészületet is büntetni rendeli a testi sértések bizonyos eseteiben. Az eddigi Btk. 170.§

(5)bekezdése (életveszélyt okozó és halált okozó testi sértés bűntette)

(6)bekezdésre módosult. A Btk. 170.§

(6),

(7),

(8)bekezdésének számozását is módosította a

1. évi LXXIX. törvény 1.§-a
2. február 1-től. A vádlott halált okozó testi sértés bűntette bűncselekményének elkövetési ideje
3. július 12-e. A Btk. 2.§-a kimondja, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetőtörvénynek nincs visszaható ereje. A fentiek értelmezéséből következőleg az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, így a vádlott által megvalósított bűncselekmény kapcsán a Btk. 170.§

(1)bekezdése és

(5)bekezdésének II. fordulata tüntetendő fel az ítélet rendelkező részében. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban érvényesül a bizonyítékok felülértékelésének tilalma, így a Be. 352.§

(1)és

(3)bekezdéseiből következőleg a felmentésre irányuló fellebbezések a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethettek. Az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel az enyhítő és a súlyosító körülményeket, azonban az enyhítő körülmények közül mellőzendő az időmúlás. Az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések alaptalanok. A Btk. 37.§-ában szabályozott büntetési célok elérése érdekében a Btk. 83.§-ban rögzített büntetéskiszabási elvekre is tekintettel a kiszabott fő- és mellékbüntetések szükségesek és kellően szolgálják az egyéni és az általános megelőzés elvét. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a megyei bíróság ítéletének rendelkező részében a vádlott neve előtt helytelenül került feltüntetésre az őrizetbe vétele és az előzetes letartóztatásának az időpontja, ezt az iratok tartalma alapján pontosította. A megyei bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj.79/2009. tételszám alatt nyilvántartott 1. sorszámú bűnjel lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte azt a sértett örököseinek. A bűnjeltárgy kiadása esetén pontosan nevesíteni kell azt a személyt, akinek a részére a bűnjelkezelőnek ki kell adnia a kérdéses bűnjeltárgyat, mert egyébként a bíróság határozatát a bűnjelkamra kezelője nem tudja végrehajtani. Mindezért az ítélőtábla meghatározta, hogy kinek a részére kell kiadni az adott bűnjelet. A fenti bűnjelszám alatt kezelt 2. és 3. sorszámú bűnjelek - vérgyanús szennyeződések - a 2009. évi LXXXIII. törvény 21.§-ának

(2)bekezdésével módosított Be. 151.§

(2)bekezdése alapján lefoglalt bűnjelek, így nyilvánvalóan sorsukról történő rendelkezés során a lefoglalást a hatóságnak meg kell szüntetnie amennyiben a dolog lefoglalására nem az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor. Az előbbiekből következőleg a Be. 155.§

(1)bekezdése értelmében a

1. és
2. sorszámú bűnjelek esetében a lefoglalás megszüntetéséről és a Be. 155.§

(9)bekezdésének beiktatta a 2009. évi LXXXIII.törvény 22.§-a - illetve a Be. 155.§

(8)bekezdésének alkalmazásával a vérgyanús szennyeződés bűnjelek megsemmisítéséről határozott az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azt. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 99.§

(1)bekezdése alapján rendelkezett. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§

(1)bekezdésén és 338.§

(1)bekezdésén alapszik. Debrecen ,

1. szeptember
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.1751/2008/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
4. szeptember
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke