Pfv.I.21.668/2008/18.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Sziklay Adrienn ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Holzmann László ügyvéd által képviselt alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 15.P.20.650/
- számon folyamatban volt, majd a Fővárosi Bíróság
- június 24-én meghozott 44.Pf.631.612/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszám alatti felülvizsgálati kérelme folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 44.Pf.631.612/2008/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 120.000 (Egyszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A
- május 6-án elhunyt ... házastársa, a felperes a testvére. örökhagyónak az alperes a Az örökhagyó
- október 3-án B-en kelt írásbeli magánvégrendeletében mindennemű ingatlana és személyes tulajdonát képező ingóságai örökösévé az alperest nevezte azzal, hogy gyermeke és egyéb örököse nem lévén, az kizárólagosan házastársát illeti. A hagyatéki eljárásban (1167/Kjő/XI/7/2005.) eljárt közjegyző az örökhagyó ingó és ingatlan hagyatékát - köztük az örökhagyó által a
- február 1-én elhunyt édesapjától megörökölt ... szám alatti ingatlan 8/40 tulajdoni hányadát - ideiglenes hatállyal az örökhagyó végrendelete alapján az alperes részére adta át, majd a perindítási határidő eredménytelen lejártát követően megállapította, hogy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá vált. A felperes keresetében - ági örökösi minőségére hivatkozva - a végrendelet érvénytelenségének megállapítását, a ... szám alatti ingatlan 8/40 tulajdoni hányadára ági öröklés jogcímén tulajdonjoga megállapítását és annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte. A végrendelet érvénytelenségét eredményező okot a Ptk.
- §
(1)bekezdés c) pontjára és a Ptk. 632. §
(1)bekezdésére alapította. Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó ilyen tartalmú végrendeletet egyáltalán nem akart tenni, az alperes tisztességtelen befolyással bírta rá az örökhagyót a végrendelkezésre és az alperes a végrendelet tételénél közreműködött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és a felperest 120.000 forint perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a le nem rótt 120.000 forint kereseti illeték az állam terhén marad. Az ítélet indokolása szerint a felperes - az ági vagyon törvényes örököseként - a Ptk.
- § alapján a végrendelet érvénytelenségére hivatkozhat. A végrendelet akarati hibája azonban nem áll fenn, mert a kihallgatott érdektelen tanúk igazolták, hogy az örökhagyó végrendelkezni akart, a végrendelet tartalmát barátaival megbeszélte. Az alperessel kiegyensúlyozott, szerelmi házasságban élt és egyáltalán nem meglepő, hogy az édesapja hagyatékaként a végrendelet tétele után megörökölt ingatlant illetően végrendeletét nem változtatta meg. A felperes nem tudta bizonyítani a Ptk.
- §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételeket sem, nevezetesen: az alperes tisztességtelen befolyással bírta rá őt a végrendelkezésre és enélkül ilyen végrendeletet nem tett volna. Az érdektelen tanúk vallomása szerint az örökhagyó alkalmanként fogyasztott alkoholt, de őt részegnek nem látták. A végrendeleti tanúk vallomása szerint a végrendelet aláírásának időpontjában az örökhagyó egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. A tanúvallomások alátámasztották, hogy a végrendelet készítése az örökhagyó ötlete volt, az mind tartalmát, mind formáját illetően tőle származott. Minden vagyona örökösévé az alperest nevezte és ezt utóbb sem változtatta meg. A Ptk. 632. §
(1)bekezdésre alapított keresetet illetően az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy közreműködőnek az minősül, aki a végrendelet készítésében tevékenyen közreműködik, annak tartalma kialakításában meghatározó szerepe van. Az, hogy az alperes is aláírta a végrendeletet, tevékeny közreműködésnek nem minősül, mert azt az örökhagyó kifejezett kérésére tette, az pedig nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy a végrendelet készítésében az alperes részt vett volna. A felperes az alperesnek a végrendelet megfogalmazásában, leírásában való tevékeny részvételét sem bizonyította. A végrendeleti tanúk vallomása szerint az örökhagyó maga vette elő táskájából a végrendeletet, azt sajátjaként kezelte, ő akarta, hogy végrendelet készüljön. Az elsőfokú bíróság a felperes rokonainak és az örökhagyóval perben állt tanúnak a vallomását az ítéleti döntés során figyelmen kívül hagyta és az örökhagyóra vonatkozó orvosi iratok beszerzését, mint szükségtelent mellőzte. Kifejtette, hogy az adott esetben a Ptk. 599. §
(2)bekezdése szerint az öröklés rendjét a végrendelet meghatározta, az ági vagyon kiadása iránti kereset is alaptalan. A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalással helybenhagyta, a felperest 60.000 forint perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a le nem rótt 120.000 forint fellebbezési illeték az államot terheli. A másodfokú bíróság a fellebbezés alapján rámutatott: az elsőfokú bíróság a széles körben lefolytatott bizonyítás eredményének okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, ítéleti döntését kellően indokolva, helytálló jogi következtetést vont le; a Pp. 164. §
(1)bekezdésének a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó szabályát helyesen alkalmazta és a bizonyítási indítványok elutasítását kellően indokolta. Kiemelte, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs ok, mert a tárgyalás berekesztésével az elsőfokú bíróság eljárási jogszabályt nem sértett, az utolsó tárgyaláson a felperes bejelentette ugyan, hogy jogi képviselője betegsége miatt nem jelent meg, de halasztás iránti vagy igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Utalt arra is, hogy új érvénytelenségi okra a másodfokú eljárásban hivatkozni nem lehet. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsõfokú ítélet megváltoztatásával keresetének való helytadás iránt. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 7. §ában írt tájékoztatási kötelezettségét sértette, mert a tárgyalást jogi képviselője távolétében előzetes figyelmeztetés nélkül berekesztette, az előzetes figyelmeztetése nélkül jogi képviselője távollétében a tárgyalást berekesztette, ezzel megakadályozta abban, hogy minden indítványát megtehesse, hivatkozhasson arra, hogy a végrendeleten a tanú névaláírása nem felel meg az anyagi jogi előírásoknak. Eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság is, megsértve a Pp. 235. §
(1)bekezdését és a Pp. 141. §
(6)bekezdését, mert a nyilatkozattételi kötelezettség megtételének akadálya a felperes tájékoztatásának elmaradásából eredt, ezért arra a másodfokú eljárásban is hivatkozhatott. Álláspontja szerint az ítéletben megállapított tényállás megalapozatlan, iratellenes és okszerűtlen, mert a végrendeleti tanúk egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak a Ptk. 629. §
(1)bekezdésére alapított jogcímet illetően. Semmire nem emlékeztek egyformán, csak arra, hogy a végrendelkezés azért történt, mert az örökhagyó nem akart úgy járni, mint a Krisztina téri lakással (amelyre vonatkozó per a végrendelkezés után 2-3 évvel később ért véget). A bíróság nem értékelte azt sem, hogy az örökhagyó lakcíme a végrendelkezés időpontjában az egyik végrendeleti tanú lakcímével azonos volt. A Ptk. 649. §
(1)bekezdésében írt akarati hiba körében hivatkozott arra, hogy a végrendelet alkotásakor szó sem volt arról, hogy a szülők a perbeli lakást megvásárolják. Amikor azt megvásárolták, az örökhagyó és házastársa írásban lemondott minden tulajdonszerzési jogáról, ezt követően pedig az örökhagyónak emlékezetbeli problémái voltak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy a felperes keresetében az örökhagyó
- október 3-án B-en kelt végrendelete érvénytelensége megállapítását kérte. A Ptk.
- §-a értelmében a végrendelet érvénytelenségére csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül. Az örökhagyó végrendeletében általános örökösévé házastársát nevezte, aki végrendelet hiányában - mert az örökhagyónak leszármazója nem volt - a Ptk.
- §
(4)bekezdése alapján törvényes örökös lett volna. A hagyatékban a ... szám alatti ingatlan 8/40 tulajdoni hányadát az édesapjától - a felperessel közös felmenőtől - öröklés útján szerezte az örökhagyó, az ági jellegű vagyontárgynak minősül. Az említett tulajdoni illetőséget a törvényes öröklés kivételes formája: az ági öröklés szabálya alapján örökölhetné az alperes. A kifejtettek értelmében a felperes a végrendelet érvénytelenségének megállapítását csak az ági örökléssel érintett hagyatéki vagyontárgyat illetően kérhette, ebben a körben rendelkezik perbeli legitimációval. A felperes elsődlegesen a tájékoztatási kötelezettség megsértését állította. A Pp. 7. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről -, a szükséges tájékoztatással ellátni […]. Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályban írt kötelezettségét nem sértette, a felperest (a 4/I. sorszámú végzésében) eljárási jogairól és kötelezettségeiről írásban részletesen tájékoztatta, amely kiterjedt a Pp. 141. §
(6)bekezdésében írt bizonyíték-szolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségre és annak elmulasztása jogkövetkezményeire, továbbá a Pp. 235. §
(1)bekezdésében írt másodfokú eljárásban új tényre és új bizonyíték tilalmára vonatkozó rendelkezésre is. Az eljárás során a későbbiekben a felperes jogi képviselővel járt el. Az ítélet meghozatalát megelőző tárgyaláson jogi képviselője betegség folytán - nem volt jelen. A felperes ez okból nem kérte a tárgyalás elhalasztását, ezért a tárgyalás megtartásának és érdemi döntés meghozatalának nem volt akadálya. A jogi képviselő a határnap hibáján kívüli elmulasztása miatt igazolási kérelemmel - amelynek alapján az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást a Pp. 109. §
(4)bekezdése értelmében a szükséges keretben meg kellett volna ismételni- nem élt. A bíróság a Pp. 3. §
(1)bekezdés szerint a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Kötelezettsége arra terjed ki, hogy döntést hozzon arról, amit a felek előterjesztenek. A perbeli jogegyenlőség elve (Pp.
- §) csak az eljárási jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatásra vonatkozik, arra azonban nem, hogy a fél anyagi jogai érvényesítése érdekében milyen kereseti kérelmet terjeszthet elő. Az, hogy a felperes a tanú névaláírásával kapcsolatos „indítványát" nem tehette meg, tartalmát tekintve a végrendelet alaki érvénytelensége iránti új kereseti kérelem előterjesztésének minősül. A Ptk.
- § rendelkezése és a PK
- számú állásfoglalás szerint ugyanis a bíróság a végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján nyilváníthatja érvénytelennek, ennek pedig az a következménye, hogy az egyes érvénytelenségi okok önálló kereseti kérelemnek minősülnek. Az elsőfokú bíróságot a fent kifejtettek szerint erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem terhelte, a másodfokú eljárásban pedig a Pp.
- § rendelkezései új kereset előterjesztését már nem teszik lehetővé. Nem sértettek ezért eljárási jogszabályt az eljárt bíróságok: a végrendelet alaki érvénytelensége nem volt a per tárgya, annak érdemi vizsgálatát ezért a Legfelsőbb Bíróság is mellőzte. Az ítéleti döntés alapját képező tényállást az elsőfokú bíróság a bizonyítékok összességében való értékelésével állapította meg, az nem iratellenes és a bíróság nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésre sem jutott. A felülvizsgálati kérelem ebben a vonatkozásban felülmérlegelésre irányul. A felülvizsgálati eljárás keretében azonban a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Pp.
- §
(2)bekezdésében és 275. §
(3)bekezdésében foglaltakból következik, hogy a tényállás megállapítására vonatkozó és az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lévő eljárási jogszabálysértés hiányában a szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás felülvizsgálati eljárás keretében történő felülmérlegelésének, a bizonyítékok újbóli értékelésének nincs helye. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés (BH 1994/195. számú eseti döntés). A Ptk. 649. §
(1)bekezdésében írt akarati hibának - annak, hogy a végrendelet tételekor a perbeli lakás megvétele fel sem merült jelentősége nincsen. Iratellenesen állítja a felperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy az örökhagyó és az alperes az ingatlant illetően tulajdonszerzési jogáról lemondott. Az iratok tartalma alapján az állapítható meg, hogy a „lemondás" csak a vételi jog gyakorlásáról való lemondására vonatkozott. A végrendelet tétele utáni körülményeknek pedig még bizonyítottságuk esetén sincs ügydöntő jelentőségük. Mindezeket összefoglalva a felperes az ügy érdemi elbírálására is lényeges kihatással lévő eljárási szabálysértésre okkal nem hivatkozhat, a jogerős ítéleti döntés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat nem sérti. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(3)A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján megállapította, hogy a felperes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- június
- Dr. Orosz Árpád sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó Julia sk. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes sk. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ