P.21005/2007/23 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság 19.P. 21005/2007/

1. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Nógrád Megyei Bíróság … /… felperesnek - dr. Hunyadi-Buzás Ágnes /…./ Heves Megyei Bíróság elnöke által képviselt Heves Megyei Bíróság /…./ alperes ellen - kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Nógrád Megyei Bíróság kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek vagyoni kár megtérítése címén 11.781.- /Tizenegyezer-hétszáznyolcvanegy/ forintot, nem vagyoni kár megtérítése címén 300.000.- /Háromszázezer/ forintot, valamint ezen összegeknek
2. április
3. napjától a teljesítésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényben volt jegybanki alapkamat szerinti kamatát. Az illetéket az állam, költségeiket felek maguk viselik. A bíróság ezt meghaladóan felperes keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten, a Nógrád Megyei Bíróságnál az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 4 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak az ítélet indokolása ellen irányul, feltéve, hogy a felek a fellebbezésben, a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását nem kérték. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A megyei bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A felperes kereseti kérelmét a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a … Megyei Bíróság
4. április
5. napján kelt … számú ítéletével elutasította. Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság
6. január
7. napján kelt … számú végzésével elutasította, mint érdemi elbírálásra alkalmatlant. Az ítélet ellen felperes
8. február
9. napján a …Megyei Bíróságon …/
10. szám alatt perújítási kérelmet terjesztett elő. Ebben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, valamint megváltoztatását, és a bepanaszolt orvosok elmarasztalását. Hivatkozott arra, hogy olyan új tények jutottak tudomására, amelyek többszörös összeférhetetlenséget jelentenek az ügyben eljáró szervezetekre és személyekre vonatkozóan, illetve az általa a per során beadott tényeket a bíróság nem vette figyelembe. A … Megyei Bíróság
11. április
12. napján megtartott tárgyaláson vizsgálta a perújítás megengedhetőségét. Ezen tárgyaláson
13. sorszám alatti jegyzőkönyvi végzésével a perújító felperes perújítási kérelmét, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. Tájékoztatta arról felperest, hogy a végzés ellen, a kihirdetéstől, illetve kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a …Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indoklásában megállapította, hogy a Pp.
14. § /1/ bekezdése kimondja, hogy a perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap. Ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni. Az ügy alapirataiból megállapította, hogy a … számú jogerős ítélet
15. április
16. napján kelt és került kihirdetésre. Az ítéletet felperes személyesen vette át
17. május
18. napján. A Pp.
19. § /1/ bekezdés, valamint a Pp.
20. §-ában foglaltakat figyelembe véve a Pp.
21. § /1/ bekezdése szerinti szubjektív perindítási határidőt, a 6 hónapot tehát az alapítélet felperes által történő kézhezvételétől
22. május 24-től kell számítani, így a perújítási kérelem előterjesztésére nyitva álló 6 hónapos határidő
23. november 24-én lejárt. A felperes a perújítási kérelmében arra hivatkozott, hogy az etikai eljárásban eljáró személyek összeférhetetlenségéhez kapcsolódó információk csak később jutottak tudomására. A tudomásszerzés időpontját azonban nem jelölte meg sem írásbeli beadványában, sem személyes meghallgatása során, a tudomásszerzés időpontját nem tudta megjelölni, és azt semmilyen módon nem is valószínűsítette. A bíróság
24. sorszám alatti végzésében megállapította, hogy a perújítási kérelmet elutasító
25. sorszám alatti tárgyaláson hozott végzése … napján jogerőre emelkedett. A felperes a bírósághoz … napján érkezett
26. sorszám alatti beadványában fellebbezést terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten a perújítási kérelmét elutasító végzés ellen. Előadta, hogy a tárgyaláson kifejezetten nyilatkozatot tett arra, hogy
27. januárjában szerzett tudomást a beadványában felsorolt személyek összeférhetetlenségével kapcsolatban. A bíróság
28. sorszám alatti végzésével a felperes fellebbezését, mint elkésettet hivatalból elutasította. Indoklásában megállapította, hogy a bíróság a felperes perújítási kérelmét elutasító végzését a …. napján tartott tárgyaláson felperes jelenlétében kihirdette, így felperes vonatkozásában a kihirdetéstől számítódik a 15 napos fellebbezési határidő. Felperes ezen végzés ellen
29. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő, és egyben kérte az eljáró bíró kizárását is, elfogultságot jelentve be ellene. Előadta, hogy a bíró nem megfelelően vezette a jegyzőkönyvet, a felperes számára leglényegesebb dolgokat kihagyta, valamint félrevezető tájékoztatást adott a fellebbezési határidőt illetően. A … napján megtartott tárgyaláson a végzés kihirdetésekor jegyzetelni kezdett, mire eljáró bíró felszólította, hogy ne jegyzeteljen, úgy is kiküldi a végzést a jegyzőkönyvvel együtt és onnan számít a 15 nap. Kérte egyúttal a jegyzőkönyv kijavítását is hivatkozva arra, hogy a vallomása legelső mondatában közölte, hogy
30. januárjában jutottak az új tények a tudomására, a jegyzőkönyvbe azonban a bíró ezt nem foglalta. A …Megyei Bíróság
31. sorszám alatti végzésében a felperesnek a …. napján kelt
32. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv kijavítására vonatkozó kérelmét elutasította elkésettség miatt. A felperesnek az eljáró bíró kizárására irányuló kérelmére bíró akként nyilatkozott, hogy nem érzi magát elfogultnak, de a mellőzéséhez hozzájárul. Erre tekintettel a … Megyei Bíróság elnöke az ügyet más bíróra szignálta át. A felperes a
33. sorszám alatti végzés ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben változatlanul hivatkozott arra, hogy megjelölte a tárgyaláson a tudomásszerzés időpontját, majd félrevezető tájékoztatást kapott a bírótól a fellebbezést illetően. Egyáltalán nem kapott tájékoztatást, hogy a jegyzőkönyv kijavítását 8 napon belül kérheti. Ezen beadványában hivatkozott először arra, hogy a tárgyaláson valójában elhangzottakat bizonyítani tudja. A bíróság felperesnek személyes költségmentességet engedélyezett és részére pártfogó ügyvédet rendelt ki. Felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága …számú végzésében a
34. számú jogerős végzés elleni felülvizsgálati kérelmet, amely a … napján kelt
35. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv kijavítására irányult, hivatalból elutasította. Indoklásában megállapította, hogy a Pp.
36. § /1/ bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet és az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen terjeszthető elő. A jegyzőkönyv kijavítására irányuló kérelmet elutasító végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. A Fővárosi Ítélőtábla … napján kelt … számú végzésében a …Megyei Bíróság … napján kelt … számú végzését helybenhagyta. A felperest az eljárás során …-i ügyvéd képviselte, mint pártfogó ügyvéd. A Fővárosi Ítélőtábla végzése a …Megyei Bíróságra …. napján érkezett. Felperes …. napján kelt a … Megyei Bíróságra … napján érkezett beadványában előadta, hogy pártfogó ügyvédjével a kapcsolatot felvenni nem tudja, leveleire nem válaszol, az általa kért beadványokat részére meg nem küldi. Írásban kereste meg a Fővárosi Ítélőtáblát, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az ügyében már döntés született, a határozatot az I. fokú bíróságnak kézbesítik. Kérelmében felhívta a … Megyei Bíróságot, hogy postafordultával küldje meg részére a Fővárosi Ítélőtábla határozatát, valamint a pártfogó ügyvédje által ott benyújtott beadványt is. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla nem felperes javára döntött, úgy ezen beadványát tekintse a …Megyei Bíróság felülvizsgálati kérelemnek, és azt továbbítsa a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához, a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen. Előadta, hogy … napján panaszt nyújtott be a …Megyei Bíróság elnökénél, ahol kifogásolta a bíró eljárását. Ebben a panaszban a perújítási eljárás perújítását is kérte a …s Megyei Bíróságtól, de erre választ nem kapott. Egyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított pert a … Megyei Bíróság ellen. A Polgári perrendtartásról szóló
37. évi III. tv.
38. § /1/ bekezdése értelmében a törvény célja az, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerül jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa. A
39. évi III. tv. 2 § (3.) értelmében az /1/ bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, a kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. A Ptk.
40. § /1/ bekezdése szerint a bíróság a jogszabályban előírt esetekben kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson. Az /1/ bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni. A Ptk.
41. § /1/ bekezdése értelmében államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Ptk.
42. § /3/ bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Felperes kereseti kérelmében kérte kötelezni alperest vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésére. Hivatkozott arra, hogy a perújítási eljárás során kifejezetten nyilatkozatot tett a tudomásszerzés időpontjára, ennek ellenére azt a bírói jegyzőkönyvbe nem rögzítette, majd kérelmét arra hivatkozással utasította el, hogy nem jelölte meg a tudomásszerzés időpontját. A végzés kihirdetését követően szóban arról tájékoztatta a felperest, hogy a fellebbezési határidő a kézbesítéstől számít. A jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a végzés ellen a kihirdetéstől, illetve a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az eljáró bíró megtévesztő tájékoztatása miatt elutasításra került a fellebbezése. A tárgyaláson elhangzottakat részben magnófelvétel, részben tanúbizonyítás útján kívánta bizonyítani. Hivatkozott arra, hogy az alperes ellen előterjesztett kártérítés iránti kereseti kérelmével egyidejűleg kérte alperestől a Fővárosi Ítélőtábla határozatának megküldését, és egyben jelezte, hogy amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla döntése rá nézve kedvezőtlen, az ellen felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő. Ezen kérelmét alperes a Legfelsőbb Bírósághoz fel nem terjesztette. Korábbi beadványában kérte ismételt perújítási eljárás lefolytatását, amelyet alperes szintén elmulasztott. A felülvizsgálat iránti kérelmét … napján terjesztette elő, majd azt … napján részletezte is. Az alperes sorozatos jogsértésére hivatkozással vagyoni kárigényét az alapeljárás vonatkozásában, amelyben a …Megyei Bíróság keresetét elutasította az Orvosi Kamarával szemben 26.000.forintban, a perújítási eljárás során 11.781.- forintban határozta meg, amely lényegében a perköltség igényét jelentette. Nem vagyoni kárigényét pedig 2.000.000.- forintban határozta meg. Alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság beszerezte a per elbírálásához szükséges iratokat, értékelte a bizonyítékok között a felperes által a perújítási eljárás során tárgyalásról készített magnófelvételt, valamint tanúbizonyítást folytatott le. Elsődlegesen vizsgálta a perújítási eljárásban azt a körülményt, hogy eljáró bíró helyesen jegyzőkönyvezte-e felperes előadását a tudomásszerzés időpontjára nézve. A felperes által becsatolt magnófelvétel tanúsága szerint az eljáró bíró kérdésére felperes kifejezetten közölte, hogy januárban szerzett tudomást a perújítás okáról. A bíró tájékoztatásából, valamint felperes további előadásából egyértelműen megállapítható, hogy ez
43. januárjára vonatkozik. A rendelkezésre álló iratanyagból pedig megállapítható az, hogy eljáró bíró nem rögzítette jegyzőkönyvbe a felperes nyilatkozatát, a leglényegesebb körülményre, tehát a tudomásszerzés időpontjára nézve. Ezt követően pedig éppen ennek hiányára hivatkozással utasította el a felperes perújítási kérelmét. Az elutasító végzés kihirdetésére nézve felperes magnófelvétellel nem rendelkezett, ugyanakkor előadta, hogy annak kihirdetését megelőzően bíró a tárgyalóteremből kiküldte, majd amikor visszatért és jegyzetelni próbált, a bíró kifejezetten rászólt, hogy ne jegyzeteljen, mert a jegyzőkönyvet írásban megkapja. E vonatkozásban a bíróság tanúként hallgatta meg felperes édesanyját …, aki tanúvallomásában előadta, hogy amikor a lánya visszament a határozat kihirdetése miatt, az ajtó résnyire nyitva maradt, a bírónő meglehetősen hangosan beszélt, ezért hallotta a tárgyalóteremben elhangzottakat. Így hallotta azt is, hogy a bíró elutasította a lányának a kérelmét, és tájékoztatta arról, hogy amikor kézhez veszi a tárgyalási jegyzőkönyvet, attól számított 15 napon belül fellebbezhet. Később hallotta azt is, hogy a bíró rászólt a lányára, hogy ne jegyzeteljen, mert meg fogja kapni a végzést a jegyzőkönyvvel együtt, a kézhezvétel után tudja tanulmányozni, és ismét tájékoztatta, hogy onnan fog számítani a 15 nap. Nyilvánvalóan a felperessel érdekegységben álló tanú vallomása önmagában nem értékelhető. A rendelkezésre álló iratanyagból azonban megállapítható, hogy a bíróság fellebbezésre vonatkozó tájékoztatása a jogi képviselő nélkül eljáró felperes vonatkozásában nem egyértelmű. A bíróság álláspontja szerint bármiféle bírói tájékoztatásnak, kioktatásnak az adott ügyre kell vonatkoznia, nem pedig a jogszabályok szó szerinti citálásából kell állnia. Így a bíróságnak a jegyzőkönyvi végzésében arról kellett volna kifejezetten tájékoztatnia a felperest, hogy a végzés kihirdetésétől számított 15 napon belül van lehetősége fellebbezni. A bíróság által közölt kihirdetéstől, vagy kézbesítéstől számított 15 napos fellebbezési határidő a laikus felperes részére félreérthető, illetve megtévesztő volt. A felperes … napján kelt és a … Megyei Bíróságra .. napján érkezett
44. sorszám alatti beadványában kétségtelenül annak utolsó bekezdésében előadta, hogy a perújítási kérelemben foglaltakat fenntartja. Kérte újból a perújítás tárgyalását a korábbi kérelemben foglaltak szerint. A felperes előadása szerint a szándéka arra irányult, hogy egy teljesen új perújítási eljárást indít az alapügy vonatkozásában. A felperesi beadványból azonban a bíróság álláspontja szerint ez nem derül ki. Mivel egész beadványában a bíróság eljárását kifogásolta, illetve az őt ért sérelmek korrigálását kérte, az előadása akként értelmezhető, hogy kéri az általa előterjesztett perújítási kérelem érdemben történő tárgyalását, így e vonatkozásban a bíróság alperes terhére mulasztást meg nem állapított. Ugyanakkor az alperes által a bíróság rendelkezésére bocsátott iratokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes …. napján kelt .. Megyei Bírósághoz
45. szeptember
46. napján érkezett és … szám alatt iktatott beadványában jelezte a bíróság felé, hogy a részére Fővárosi Ítélőtáblán kijelölt pártfogó ügyvéd … kommunikálni nem tud, így nem ismeretes előtte a Fővárosi Ítélőtábla határozata. Miután az Ítélőtábla arról tájékoztatta, hogy az ügyében érdemi döntés született és azt az I. fokú bíróság fogja kézbesíteni kifejezetten kérte alperes, hogy küldje meg részére a Fővárosi Ítélőtábla határozatát, valamint a pártfogó ügyvéd által nyújtott beadványt is. Kifejezett nyilatkozatot tett arra nézve is, hogy amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla határozata rá nézve kedvezőtlen, úgy beadványát tekintse a bíróság felülvizsgálati kérelemnek, és azt továbbítsa a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához. Az alperes e vonatkozásban semmilyen intézkedést nem tett. A beadványt tekintettel a felperes további beadványára is bírósági jogkörben okozott kárként iktatta, és az iratokat felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblához eljáró bíróság kijelölése végett. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes kártérítés iránt terjeszt elő keresetet, az eljáró bírósággal szemben, nem mentesíti a bíróságot azon kötelezettsége alól, hogy a felperes felülvizsgálati kérelemre irányuló beadványát elintézze, továbbá, hogy a felperes kérésének megfelelően kézbesítse részére az Ítélőtábla határozatát, továbbá, hogy a felperes részére a megfelelő tájékoztatást megadja. Ugyanakkor e vonatkozásban nincs jelentőssége felperes azon hivatkozásának, hogy … őt arról tájékoztatta, hogy nem ügyvédi kamarai tag, ezért nem jogosult képviselni, ugyanis nem alperes rendelte ki részére ezen pártfogó ügyvédet. Felperesi előadás szerint a felülvizsgálati kérelmét … iratában részletesen kifejtette. Bemutatta a bíróság részére a feladóvevényét, melynek értelmében
47. november
48. napján postai küldeményt adott fel a … Megyei Bíróságnak. Ezen irat a periratok között egyáltalán nem található meg. Fenti indoklásból megállapítható, hogy az alperes többszörösen megszegte a Pp.
49. §-ában foglaltakat, ezért a felperes kártérítés iránti igénye megalapozott. A felperes vagyoni kárigénye vonatkozásában a bíróság elutasította az alap közigazgatási eljárásban felmerült 26.000.- forintos perköltség iránti igényét, mivel önmagában a perújítás megengedése nem jelenti azt, hogy a felperes számára kedvezőbb döntés született volna a perújítási eljárás során. Indokoltnak ítélte a bíróság a felperesnek a perújítási eljárás során felmerült perköltségének megállapítását, amely 5.961.- forint útiköltségből 3.320.- forint postaköltségből, 500.- forint nyomtatás, másolási költségből, 2.000.- forint telefonköltségből áll mindösszesen 11.781.- forint összegben. A felperes nem vagyoni kárigényét a bíróság lényegesen eltúlzottnak ítélte. Amennyiben a felperes perújítása sikerrel járt volna, a felperes csupán erkölcsi elégtételt nyert volna a gyógykezelésében közreműködő fogorvosokkal szemben. Vagyoni és nem vagyoni kára esetlegesen a gyógykezelésében részt vevő fogorvosok ellen indított kártérítési perben térült volna meg. A felperes maga is közreműködött magatartásával az eljárási cselekmények bekövetkeztében. A felperes ugyanis az általa a perújítási eljárásban tárgyaláson készített magnófelvételre soha nem hivatkozott, csupán utalt arra, hogy szükség esetén a tárgyaláson elhangzottakat bizonyítani tudja. Évekkel a történtek után a kártérítési per bírósága előtt hivatkozott arra, ezért a bíróság mérlegeléssel az alperest 300.000.- forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A felperes a kamatszámítást kérte a perújítási kérelmét elutasító végzés kihirdetésének időpontjától megállapítani. A bíróság ettől eltérően tekintettel a jogsértések különböző időpontban történt bekövetkeztére, valamint az eltelt időre a perújítási eljárásban megtartott tárgyalástól számítottan középarányos kamattal számolt. A felperes hivatkozott még alkotmányos jogai megsértésére is. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy önmagában erre hivatkozással kártérítést kérni nem lehet. Jelen esetben a Pp. és Ptk. rendelkezései irányadók. A bíróság a perköltség viselése felől a Pp.
50. § /1/ bekezdése alapján határozott. A bíróság felperesnek személyes költségmentességet engedélyezett, ezért az illetéket az állam viseli. A fellebbezési lehetőség a Pp.
51. § /1/ bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
52. év április hó
53. napján. Trnkáné dr. Tatár Teréz s.k. bíró