A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntette kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Komárom - Esztergom Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 5.B.73/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének a kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Indokolás A Komárom- Esztergom Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 5.B.73/2007/
- számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- c)pont I. fordulat,
- d)pont, Btk. 16.§
(1)bekezdés), 1 rb. folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében (Btk. 197.§
(1)bekezdés, Btk. 12.§
(2)bekezdés), 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 175.§
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- a)pont I. fordulat
- c)pont), 1 rb. kifosztás bűntettében (322.§
(1)bekezdés b) pont), 3 rb. visszaélés okirattal vétségében (Btk. 277.§
(1)bekezdés), 1 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében (Btk. 313/C.§
(7)bekezdés a) pont), 1 rb. közúti veszélyeztetés bűntettében (Btk. 186.§
(1)bekezdés), 1 rb. magánlaksértés vétségében (Btk. 176.§
(1)bekezdés), 3 rb. testi sértés vétségében (Btk. 170.§
(1)bekezdés), 1 rb. garázdaság vétségében (Btk. 271.§
(1)bekezdés), 1 rb. rongálás vétségében (Btk. 324.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont). Ezekért a vádlottat halmazati büntetésül főbüntetésként 18 év fegyházra, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte a Tatabányai Városi Bíróság 2.B.1078/2004/
- számú ítéletével kiszabott 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett még a beszámításról, a bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg az ügyész tudomásul vette a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.56/2007/3-I. számú átiratában indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását azzal, hogy az emberölési cselekmény kapcsán enyhítő körülmény a kísérlet, azonban csekély nyomatékkal, figyelemmel arra, hogy befejezett, és közeli kísérletről van szó. A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésén megjelentek az érintettek, a vádlott és a védő a fellebbezéseiket fenntartották. A védő az elsőfokú bíróság előtt előadott perbeszéde szerint érvelt. T2-nak a vádlottal szemben fennálló rosszindulatú, szubjektív benyomását emelte ki, és véleménye szerint minden tényállási pontban nem nyert kétséget kizáróan bizonyításra védence bűnössége. Életszerűtlen, hogy a vádlott egy hosszú, nehéz függönyön átdobott fél téglával okozott sérülést volt élettársa fiának, valamint az, hogy az autós üldözésnél a vádlott úgy lökte meg hátulról az új élettárs autóját, hogy annak hátrabicsaklott a feje, ehhez képest az autón még karcolási nyom sem volt. A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, hangsúlyozta, hogy példátlan, erőszakos cselekményeket követett el a vádlott, a halmazatban komoly tárgyi súlyú cselekmények állnak, és korábban is személy elleni cselekmények miatt ítéleték el őt, amit volt felesége illetve korábbi élettársa sérelmére követett el. Enyhítő körülményként értékelendő az emberölés bűntette kapcsán a kísérlet, azonban csekély nyomatékkal. A vádlott az utolsó szó jogán elsődlegesen felmentését, másodlagosan enyhítést kért. Arra hivatkozott, hogy számos ellentmondást érez az ügyben, amelyek kivizsgálása elmaradt. A vádlott felmentése, illetve a büntetés enyhítése érdekében előterjesztett fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezés alapján a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (Be.) 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, törvényesen folytatta le a bizonyítási eljárást. Beszerezte a szükséges bizonyítékokat, ezeket a tárgyalás részévé téve egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá. Ennek során a vádlott védekezését is értékelte, és részletes indokát adta annak, hogy azt miért nem fogadta el szemben a sértettek, tanúk, szakértői vélemények bizonyító erejével szemben. A sértettek vallomásait összevetette a rendelkezésre álló tanúvallomásokkal, szakvéleményekkel (orvosszakértői, hemogenetikai, valamint vegyész szakvéleménnyel), híváslistákkal, egyéb okirati bizonyítékokkal, amelyek alátámasztották, igazolták a sértettek vallomását, ekként cáfolták a vádlott előadását. Az elemzett egyes bizonyítékok zárt láncolatot képeznek, amelyek pontosan kirajzolják a vád tárgyává tett két nap eseménytörténetét. A megyei bíróság mérlegelő tevékenysége minden szempontból helytálló, a bizonyítékok alapos, okszerű, logikus értékelésén alapszik. A teljes körű mérlegelés másodfokon egyik tényállási pont tekintetében sem támadható. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen az elsőfokú bíróság aggálytalan, a megjelölt bizonyítékokon nyugvó megalapozott tényállást állapított meg, amely így alapját képezte a másodfokú elbírálásnak a Be. 351.§
(1)bekezdése értelmében. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból valamennyi bűncselekmény vonatkozásában okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyes a bűncselekmények megnevezése és minősítése. Részletes és minden megállapításában helytálló az erre vonatkozó jogi indokolása is. A megyei bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket majdnem maradéktalanul feltárta, csupán a súlyosító körülmények köre egészítendő ki azzal, hogy a vádlott úgy követte el az emberölés bűntettének kísérletét, hogy a különösen kegyetlen elkövetési magatartás egyúttal a sértett sanyargatásával is járt. A vádlott emberi mivoltából kivetkőzve bántalmazta sértettet, majd sorsára hagyta az erdő elhagyatott részén. A sértett életben maradása a véletlennek volt köszönhető. Az elsőfokú bíróság az enyhítő körülmények között ugyan nem említette azt, hogy az élet elleni cselekmény kísérleti szakban maradt, azonban a büntetés kiszabása során maradéktalanul figyelembe vette, és értékelte ezt a körülményt, hiszen lényegében ezzel indokolta, hogy a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények halmazatáért miért nem életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki. Ezzel az indokolással az ítélőtábla is egyetért, ugyanakkor ehhez képest az elsőfokú bíróság indokolatlanul szabott ki a határozott idejű szabadságvesztés keretei között a törvényben meghatározott legfeljebb húsz év szabadságvesztés helyett a törvényi minimum felé elmozduló tartamban fegyházbüntetést. Ennek korrigálására súlyosításra irányuló fellebbezés hiányában az ítélőtáblának nincs lehetősége, ugyanakkor erre a körülményre figyelemmel nyilvánvaló, hogy a büntetés enyhítése szóba se kerülhet. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek az anyagi jogi szabályoknak, ezért fentiek alapján az ítélőtábla azt a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,
- szeptember hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke . Csák Csilla sk. . Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom - Esztergom Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 5.B.73/2007/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr ,
- szeptember hó
- napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó