← Magyarország

Bhar.67/2009/3 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.67/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi április hó
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság
  4. évi december hó
  5. napján kihirdetett 1.Bf.251/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: II. r. vádlottat bűnösnek mondja ki 1 rb. társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében /Btk.
  7. §

(1)és
(2)bekezdés/ i s. A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésére és a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Mellékbüntetésül 1 (egy) év közügyektől eltiltást szab ki. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban 7.200 (hétezer-kétszáz) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. II. r. vádlott személyi igazolványának a száma .... Indokolás: A Kisvárdai Városi Ügyészség 2007. október 11. napján kelt B.879/2007/5. számú vádiratában a II. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt, a Btk. 271. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés a/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett garázdaság bűntettével, a Btk. 170. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettével, a Btk. 170. §
(1)bekezdésébe ütköző, s aszerint minősülő és büntetendő társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségével, valamint a Btk. 170. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. A Kisvárdai Városi Bíróság a
  1. január
  2. napján kelt 1.B.338/2007/
  3. számú ítéletével a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében, mint társtettest, súlyos testi sértés bűntettében, mint társtettest, könnyű testi sértés vétségében, mint társtettest, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, ezért őt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 10 hónapi börtön-büntetésre és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Ezen ítélet ellen a II. r. vádlott felmentés végett jelentett be fellebbezést, amelyet a másodfokú tárgyaláson annyiban egészített ki, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a felfüggesztését kérte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az 1.Bf.251/2008/
  4. sorszámú
  5. december
  6. napján kelt ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta akként, hogy a II. r. vádlottat a társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, mellőzte a bűnösségének kimondását a társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségében, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint megállapította, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll, továbbá kötelezte a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére is. Egyebekben az első fokú ítéletet a II. r. vádlottal szemben helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség jelentett be fellebbezést a II. r. vádlott társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének vádja alóli felmentése miatt, ezen cselekményben való bűnösségének a megállapítása, a büntetésének a súlyosítása és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartotta. A II. r. vádlott a másodfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. A Debreceni Ítélőtábla a Be.
  7. §-a folytán alkalmazandó Be.
  8. §-a szerinti nyilvános ülésen bírálta felül a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző elsőés másodfokú bírósági eljárással együtt a Be.
  9. §-ának
(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok a büntetőeljárási törvényben előírtakat maradéktalanul megtartották. A másodfokú eljárás során felmerült II. r. vádlott elmeállapota megvizsgálásának a szükségessége az általa bemutatott betegségeit igazoló orvosi dokumentumok alapján. A másodfokú bíróság a vádlott elmeállapotának megvizsgálására igazságügyi elmeorvosszakértőket rendelt ki, az általuk elkészített véleményt a bizonyítás anyagává tette. Ennek eredményeként a tényállást kiegészítette, továbbá helyesbítette az ítélet 9. oldal alulról a 2. bekezdését azzal, hogy nem ...t, hanem ...t bántalmazták az ott leírt módon. Ezen másodfokú bíróság által kiegészített tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a határozatát e tényállásra alapította a Be. 388. §
(1)bekezdése szerint, s azt csupán a II. r. vádlott nyilvános ülésen tett azon nyilatkozatával egészíti ki, hogy
  1. karácsonya előtt megszületett tizedik, ... utónevű gyermeke, illetve annyi helyesbítést tesz, hogy „a vádlott első ízben
  2. áprilisában állt a Nagykállói Pszichiátriai Kórházban kezelés alatt alkoholfüggőség és epilepszia miatt" (másodfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés). A másodfokú bíróság indokolását az ítélőtáblának két esetben is pontosítani szükséges. Egyrészt tanú csak a sértett sérelmére elkövetett bűncselekménnyel terhelte a II. r. vádlottat (másodfokú ítélet
  5. oldal
  6. bekezdés), másrészt ... másodfokú bíróság által felhívott tanúvallomásában azt adta elő, hogy „II. r. vádlott egy sörösüveget a földhöz vágott, míg a másikkal a sértettet valószínűleg eltalálta, mert látta, hogy annak szeme vérzik." (másodfokú ítélet
  7. oldal
  8. bekezdés). A másodfokú bíróság a II. r. vádlott társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségében való bűnössége kimondásának a mellőzésével kapcsolatban kifejtett álláspontját az ítélőtábla mindenben osztja. Téves jogkövetkeztetést vont le azonban a másodfokú bíróság akkor, amikor úgy találta, hogy a II. r. vádlott nem követte el a súlyos testi sértés bűntettét a sértett sérelmére. A másodfokú bíróság az ítélet
  9. oldal
  10. bekezdésében hiányosan rögzíti az első fokú bíróság által megállapított tényállást, mivel abból teljes egészében kimaradt az I. r. vádlott ökölütését megelőző cselekménysor, mely szerint: „útközben észrevették a kocsmából korábban eltávozott sértettet, aki mellé érve megálltak, és az I. r., II. r., IV. r. vádlottak a gépkocsiból kiszállva rátámadtak. .. - helyesen - ...t valamelyikük - akinek személyét megállapítani utóbb nem volt lehetséges - hátba rúgta, aki ennek következtében az út menti betonozott árokba esett." (első fokú ítélet
  11. oldal alulról
  12. és
  13. bekezdések). A megalapozottan megállapított tényállásból kitűnően tehát mind a három vádlott azonos időpontban, azonos körülmények között egymás cselekményéről tudva, azt észlelve bántalmazták a sértettet. Szándékuk egyaránt testi sértés okozására irányult. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a több személy által együttesen elkövetett bántalmazás eredményéért mindegyik résztvevő társtettesként felel, ha szándékegységben cselekedtek, melyre figyelemmel az ítélőtábla bűnösnek mondta ki a II. r. vádlottat a Btk.
  14. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő sértett sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, mint a Btk. 20. §
(2)bekezdése szerinti társtettest. Az ítélőtábla nem értett egyet a másodfokú bíróság azon döntésével, mellyel a II. r. vádlottal, mint többszörös visszaesővel szemben kiszabott 10 hónapi börtön-büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A II. r. vádlott sokszorosan büntetett előéletű személy, akivel szemben az eddig alkalmazott büntetések a céljukat nem érték el. Utoljára a Kisvárdai Városi Bíróság
  1. március
  2. napján ítélte el jogerősen, a jelen ügyben elbírált bűncselekmények halmazatát - tekintettel itt a bűnösségi kör ismételt szélesedésére is - pedig
  3. május 30-án valósította meg. Kétségtelen, hogy újabb gyermekének megszületése okán jelenleg már tíz kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, mely nyomatékos enyhítő körülmény, azonban e körből az ítélőtábla mellőzi a másodfokú határozat azon megállapítását, hogy a sértettek a II. r. vádlottnak megbocsátottak, hiszen ilyen nyilatkozatot ... szemben a sértett soha nem tett. Az itt kifejtettek szerint alappal arra következtetni nem lehet, hogy a szabadságvesztés büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető lenne, ezért az ítélőtábla a másodfokú bíróság ezen rendelkezését - mint értelemszerűen a pártfogó felügyelettel kapcsolatosat is - mellőzte. A II. r. vádlott méltatlan a közügyekben való részvételre, ezért az ítélőtábla a Btk. 53-
  4. és
  5. §-ai alapján azok gyakorlásától - az első fokú bíróságéval egyezően - 1 évi időtartamra eltiltotta. Az eddigiekre tekintettel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
  6. §-a
(1)bekezdésének alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
  1. §-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezése a Be.
  2. §-ának
(3)bekezdésén alapszik. Végül az ítélőtábla feltüntette a II. r. vádlott személyi igazolványának a számát is. D e b r e c e n ,
  1. évi április hó
  2. napján Dr. Ficsór Gabriella s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó József s.k. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila s.k. a tanács tagja Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Bf.251/2008/
  3. számú ítélete a harmadfokú bíróság ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtandó. D e b r e c e n ,
  4. évi április hó
  5. napján . Ficsór Gabriella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.