Kfv.I.35.497/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gyimesi Mária ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kinyó Krisztina jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 5.K.22.217/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- július 3-án kelt 5.K.22.217/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 5.K.22.217/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett 334.000 (háromszázharmincnégyezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú adóhatóság
- július-szeptember hónapok vonatkozásában a felperes terhére 5.566.000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, és adóbírságot is kiszabott megállapítva, hogy a B. Kft., mint eladó számláiban szereplő bőripari gépek valós forgalmi értéke a számlában szereplő nagyságrendileg 1-3,5 millió Ft-tal szemben 25-35 eFt. A gépek értékének megállapítása alapjául B.I. igazságügyi szakértő által
- december 4-én végzett helyszíni szemle szerint összeállított szakvélemény szolgált. Az értékmegállapításra a helyszíni szemlén megtekintett állapot alapján került sor. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte hivatkozással arra, hogy az adóhatóság a tényállást nem tisztázta megfelelően, az általa megállapított forgalmi érték nem bizonyított, és ellentétben áll az adóhatósági eljárásban a felperes által becsatolt Cs.P. igazságügyi szakértő által készített szakvéleményben foglaltakkal, amelyek a számlaértékhez közeli forgalmi értéket állapított meg. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.)
- §
(1)bekezdésére, 32. §
(1)bekezdésére, 35. §
(1)bekezdésére alapozva megállapította, hogy a valós ellenérték feltüntetése a számla tartalmi hitelességének eleme. Hangsúlyozta, hogy miután az adóhatóság által kirendelt B.I. igazságügyi szakértő ingóságok forgalmi értékének meghatározására jogosult, a perbeli bőripari gépek forgalmi értékének meghatározására jogosítvánnyal rendelkezett. A bíróság tanúként hallgatta meg B.I. és Cs.P. igazságügyi szakértőket. B.I. tanúvallomásából kiderült, hogy a perbeli tárgyi eszközök
- december havi forgalmi értékét állapította meg, holott a vásárlás
- augusztusában történt. A bíróság kifejtette, hogy a forgalmi érték és a számlákon szereplő ellenérték közötti több mint négyszeres különbség alapot adhat annak feltételezésére, hogy az adólevonási jog alapjául felhasznált számlák tartalmilag nem hitelesek, mert nem a valós ellenértéket tartalmazzák. Ezt azonban kizárólag aggálytalan szakértői vélemény vagy más bizonyíték birtokában állapíthatja meg az adóhatóság. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az alperesnek a beszerzéskori forgalmi értéket kell összevetnie a számlákban feltüntetett ellenértékkel. A bíróság kitért arra is, hogy a felperes által becsatolt Cs.P. szakértő véleménye sem alkalmas a valós forgalmi érték megállapítására, miután nem összességében vizsgálta a gépek életkorát, hanem a gépekbe szerelt villanymotorok adataiból indult ki. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet iratellenes, mert B.I. igazságügyi szakértő nem a gépek
- decemberi forgalmi értékét határozta meg. Utalt arra, hogy a szakvélemény összegző részében található válasz szerint a beszerzési érték az értékesítés időpontjában nem felel meg a számlákon feltüntetett vételárnak. Az alperes hivatkozott arra, hogy a szakvélemény több vonatkozásban utal a megvásárlás időpontjára (
- oldal
- és
- bekezdése, valamint utolsó bekezdése,
- oldal
- bekezdése). Hangsúlyozta továbbá, hogy az adóhatóság szakértőt kirendelő végzése is azt szabta a szakértő feladatául, hogy az értékesítés időpontjában fennálló forgalmi értéket állapítsa meg. Az alperes utalt arra, hogy a szakértő
- május 27-i meghallgatása alkalmával alperesi kérdésre az általa tett nyilatkozatot pontosította, és közölte, hogy a gépek
- augusztusában is hasonló értéket képviseltek, mint
- decemberében. Az alperes előadta továbbá, hogy a felperes B.I. szakvéleményét nem vitatta, ezért annak alapján az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének nem volt helye. Az alperes a Pp.
- §
(1)bekezdésére alapozva sérelmezte, hogy a bíróság olyan tényeket hagyott figyelmen kívül, amelyek kétséget kizáróan igazolják a számlák tartalmi hiteltelenségét. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a jogerős ítélet nem iratellenes, nem kirívóan okszerűtlen, nem logikátlan és nem ellentmondásos, ily módon felülmérlegelésének a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában sincs helye. Álláspontja szerint a felperes a per során folyamatosan vitatta B.I. szakvéleményének megállapításait. Kiemelte, hogy szakértő tanúvallomása megerősíti a szakvéleményt abban a vonatkozásban, hogy a
- decemberi forgalmi érték került megállapításra. Kifejtette, hogy az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a számlákban feltüntetett ellenérték valótlan. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A megyei bíróság amellett, hogy ítélete indokolása /
- oldalának
- bekezdésében/ megállapította az alperesi eljárásra okot adó körülmény fennállását, nevezetesen, hogy a forgalmi érték és a számlákon szereplő ellenérték közötti több mint négyszeres különbség alapot adhat annak feltételezésére, hogy az adólevonási jog alapjául felhasznált számlák tartalmilag nem hitelesek, mert nem a valós ellenértéket tartalmazzák, azért helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, mert álláspontja szerint a valós ellenérték megállapítása aggályos szakértői véleményen alapult. B.I. igazságügyi szakértő ugyanis nem a bőripari gépek beszerzéskori forgalmi értékét, hanem a
- december havi forgalmi értékét állapította meg. Az alperes felülvizsgálati kérelmében ezt a megállapítást az írásbeli szakvélemény tartalma, illetve a szakértő tárgyaláson történő meghallgatása alkalmával az alperesi képviselő kérdésére adott válasza alapján vitatta. A Legfelsőbb Bíróság e körben az alábbiakat állapította meg: Az első fokú adóhatóság
- november 30-án kelt szakértőt kirendelő végzésében valóban azt szabta a szakértő feladatául, hogy a tárgyi eszközök belföldi forgalmi (beszerzési) értéke az értékesítés időpontjában megfelelt-e a számlákon feltüntetett vételárnak. A
- decemberi helyszíni szemlét követően azonban az igazságügyi szakértő a helyszíni szemlén megtekintett állapot vonatkozásában állapított meg forgalmi értéket (565.000 Ft-ban). Ehhez mérten fogalmazta meg azt az összegző véleményét, hogy az értékesítés időpontjában a forgalmi érték nem felel meg a számlákon feltüntetett vételárnak. Ezzel összefüggésben a
- május 27-i bírósági tárgyaláson a szakértő úgy nyilatkozott, hogy feladata a
- decemberi forgalmi érték megállapítása volt. Hozzáfűzte, hogy a gépek
- augusztusában is hasonló értéket képviseltek (jegyzőkönyv
- oldala). Az alperesi képviselő kérdésére a szakértő a korábbiakkal ellentétesen nyilatkozott, amikor nyilatkozatát úgy pontosította, hogy a szakértői véleményben a beszerzés időpontjában érvényesíthető forgalmi értéket állapította meg (jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdése). A szakértő nyilatkozatát összevetve az írásbeli szakértői vélemény tartalmával, az első fokú bíróság helyes következtetésre jutott, amikor úgy látta, hogy a szakértői vélemény nem aggálytalan. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bírósággal egyezően úgy ítélte meg, hogy a szakértő valóban a
- december havi forgalmi értéket állapította meg, és nem végzett szakértői vizsgálatot a tekintetben, hogy ehhez az értékhez hogyan viszonyul a
- augusztusi beszerzéskori forgalmi érték. A szakértői vizsgálatot az a tárgyalási nyilatkozat, hogy
- augusztusában is hasonló forgalmi értéket képviseltek a gépek, nem helyettesítheti. A jogerős ítélet e tekintetben tehát nem iratellenes. A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben a jogerős ítélet nem terjedt túl a kereseti kérelmen, a felperes ugyanis keresetlevelében egyértelműen vitatta az igazságügyi szakértő érték-megállapítását. Az aggályos szakvéleményre figyelemmel a bíróságnak nem kellett értékelnie azokat a tényeket, amelyek az alperes álláspontja szerint a számlák tartami hiteltelenségét igazolják. Valós forgalmi érték-megállapítás nélkül ugyanis a szerződés valódi tartalmának megállapítása sem történhet meg. A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte (Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése). A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli (6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §). Budapest,
- augusztus
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró