Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.316/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Pintér Gyula ügyvéd (8630 Balatonboglár, Alkotás utca 4.) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Komáromi József ügyvéd (8640 Fonyód, Trombitás utca 1.) által képviselt ifj. I.rendű alperes neve I. rendű, ifj. I.rendű alperes nevené II. rendű (mindkettő címe), valamint a személyesen eljáró id. I.rendű alperes neve (címe) III. rendű és a IV. rendű alperes neve (címe) IV. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása, közös tulajdon megszűntetése és egyéb iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság által 23.P.21.973/2008/
- szám alatt meghozott ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a keresetre vonatkozó fellebbezett részében helybenhagyja. A költségek viselésére vonatkozó részében az ítéletet megváltoztatja: mellőzi az I-II. rendű alpereseknek elsőfokú perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelezését és a felperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 230.200 (kettőszázharmincezer-kétszáz) forintra felemeli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A B, Sz. utca
- szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület ingatlan a felperes tulajdonában áll, azon az édesapját, a III. rendű alperest holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. A tulajdonjogot a felperes a
- december 10-én megkötött tartási szerződéssel szerezte meg. A felperes testvére, az I. rendű alperes és annak házastársa, a II. rendű alperes még a felperes tulajdonszerzése előtt a lakóház nem lakás céljára szolgáló helyiségeiből önálló lakrészt alakítottak ki, majd pedig további lakóhelyiségeket magában foglaló toldalékot építettek a meglévő épülethez. A toldaléképületre építési engedélyt, illetőleg fennmaradási engedélyt nem kaptak. A felperes keresetében eredetileg annak megállapítását kérte, hogy az I-II. rendű alperesek ráépítés címén az ingatlan 175/1000 tulajdoni hányadát szerezték meg. Kérte továbbá az így létrejött közös tulajdon akként történő megszűntetését, hogy a felperes tulajdoni hányadát az I-II. rendű alperesek váltsák magukhoz 12.787.000 forint ellenérték megfizetésének kötelezettségével. Kérte kötelezni az alpereseket többlethasználati díj megfizetésére is. A per során a keresetét módosította és az I-II. rendű alpereseket csak az ingatlan kiürítésére és használati díj megfizetésére kérte kötelezni. A használati díj iránti követelését a haszonélvező III. rendű alperes a felperesre engedményezte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy az ingatlant 30 napon belül adják kiürítve a felperes birtokába. Kötelezte továbbá őket 1.327.500 forint lejárt használati díj, valamint a jövőre nézve havi 20.700 forint használati díj és 180.000 forint perköltség megfizetésére. A III. rendű alperest, valamint a IV. rendű alperest, mint az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultját tűrésre kötelezte, a marasztaláson felüli használati díjat érintő részében pedig a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában arra utalt, hogy az I-II. rendű alperesek által kezdeményezett perben a F Városi Bíróság által meghozott jogerős ítélet szerint az I-II. rendű alperesek az ingatlanon tulajdonjogot az építkezésük kapcsán nem szereztek, az ingatlant szívességi jogcímen használták, amit a felperes
- márciusában megvont. Ettől kezdődően nincs érvényes jogcímük a birtoklásra és használatra, ezért a birtokot kötelesek a felperesnek visszaadni és kötelesek az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott mértékű - bérnek megfelelő - használati díjat fizetni. A keresetet a
- márciusa előtti időre érvényesített használati díj tekintetében utasította el. Az ítélet részbeni megváltoztatása érdekében az I-II. rendű alperesek fellebbeztek. Kérték az általuk fizetendő használati díjat az ítélet szerinti összeg 10 %-ára mérsékelni arra hivatkozással, hogy az ezt meghaladó marasztalás esetén a felperes jogalap nélkül gazdagodna arra figyelemmel, hogy az általuk használt lakrészt ők alakították ki. Kérték az őket terhelő perköltség összegének mérséklését is. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a III. és IV. rendű alperesek a fellebbezésre nem nyilatkoztak. A fellebbezés a keresetre vonatkozó részében alaptalan, a költségek viselésére vonatkozó részében alapos. A Pp.229.§-ának
(1)bekezdése értelmében az I-II. rendű alperesek nem tehetik vitássá azt a más perben jogerős ítélettel elbírált jogot, amely szerint a perbeli ingatlanon ráépítés címén nem illeti meg őket tulajdonjog. Az ingatlan birtoklására és használatára a szívességi használat megvonására tekintettel nincs érvényes jogcímük, ezért kötelesek a birtokbaadásra a Ptk.193.§-ának
(1)bekezdése alapján. Az 1993.évi LXXVIII. törvény 20.§-ának
(1)bekezdése alapján a lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. Ennek - az igazságügyi szakértő által megállapított - összegnek a mérséklésére a fellebbezésben hivatkozott okból nincs lehetőség. Tévesnek találta azonban a másodfokú bíróság a perköltség és a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. A pernyertesség és a pervesztesség arányainak meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a felperes tulajdonjog megállapítása és közös tulajdon megszűntetése iránt is terjesztett elő keresetet, amelyet a későbbi keresetmódosításkor már nem tartott fenn. Ezen 12.787.000 forint tárgyi értékű keresetek tekintetében a felperes perlekedését a perköltség viselése szempontjából sikertelennek kell tekinteni. Ezt figyelembe véve a felperes lényegesen nagyobb arányban lett pervesztes, mint az I-II. rendű alperesek, ezért őket a Pp.81.§-ának
(1)bekezdése szerint nem lehet perköltségben marasztalni annak ellenére sem, hogy a szakértői díjakat a felperes előlegezte. Az I-II. rendű alpereseket az elsőfokú bíróság a P.21.973/2008/
- számú végzésével személyes költségmentességben részesítette, ezért a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére kötelezésük is téves, figyelemmel a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet 13.§-ának
(1)bekezdésére. Téves a felperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegének meghatározása is. Az illeték-feljegyzési jogban részesült felperes tulajdonjogi keresetei folytán 767.250 forint illetéket kellett feljegyezni az 1990.évi XCIII. törvény (It.) 42.§-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján. Ezektől a keresetektől a felperes az első tárgyalást követően lényegében elállt azzal, hogy a keresetét megváltoztatta. A Pp.78.§-ának
(1)bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése és az It.58.§-ának
(2)bekezdése alapján a 767.250 forint illeték 30 %-a, azaz 230.200 forint mérsékelt összegű eljárási illeték terheli a felperest. A kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a keresetre vonatkozó fellebbezett részében helybenhagyta a Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján, a perköltség viselésére vonatkozó fellebbezett részében pedig megváltoztatta azt. A le nem rótt illeték viselésére vonatkozó rendelkezések megváltoztatása a Pp.253.§-ának
(3)bekezdésén alapul. A fellebbezés túlnyomó részében sikertelen volt, ezért az I-II. rendű alpereseknek költség nem jár, a felperesnek - fellebbezési ellenkérelem előterjesztése és egyéb perbeli cselekmény hiányában - költsége nem merült fel, ezért a másodfokú eljárás költségeinek viseléséről rendelkezni nem kellett. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 14.§-a alapján. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. P é c s ,
- november
- dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró, dr. Kutasi Tünde s.k. bíró