← Magyarország

Kfv.37076/2009/5 – Kúria

Kfv.III.37.076/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Chikán Zoltán ügyvéd által képviselt I.-XI.r. felpereseknek a Heves Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Heves Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 13.K.30.141/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen az I-XI.r. felperesek által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Heves Megyei Bíróság 13.K.30.141/2008/
  5. számú ítéletének illetékfizetésre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint keresetiés 36.000./azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesek a T. Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet /a továbbiakban: Mg.Tsz./ tagjai voltak, melynek jogutódja az Ó. Szövetkezet, majd a felszámolás alatt álló T. Mezőgazdasági Szövetkezet lett. A felperesek az Mg.Tsz.-ből ki kívántak válni, majd kérelmüket a Mg.Tsz.
  6. december
  7. napján tartott közgyűlésén tárgyalta. Az időközben elvesztett döntés másolata szerint nevezettek helyrajzi szám rögzítése nélkül a tagok által jól ismert „lóistáló színnel, cselédház és magtár" megjelölésű ingatlant kapták a vagyonból. A kapott területet a felperesek még az évben birtokba vették. A jogutód felszámolója eljárásban arról nyilatkozott a felperesek számára, hogy a jelenleg az Mg.Tsz. földhasználati jogával kivett majorként nyilvántartott 077/5 hrsz-ú ingatlant illetően hozzájárul a felperesek tulajdonjogának bejegyzéséhez. A felperesek a hozzájárulás csatolásával
  8. december
  9. napján kérték az alperes elsőfokú szervétől tulajdonjoguk bejegyzését. Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította. Az alperes
  10. április
  11. napján kelt 30.261/
  12. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat felülvizsgálata iránti keresetükben a felperesek a jogerős határozat megváltoztatásával a tulajdonjoguk bejegyzését kérték az ingatlanra. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesek kérelmükhöz nem csatoltak olyan okiratot, amely alkalmas a bejegyzésre. Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet megváltoztatásával keresetüknek megfelelő döntés hozatalát kérték. Álláspontjuk szerint az eltelt idő és a korábban kialakult körülmények következménye, hogy háborítatlanul gyakorolt jogaikat nem tudták érvényesíteni, mely akadály az általuk csatolt bizonyítékok eredményeként időközben elhárult. Sérelmezték az illetékre vonatkozó rendelkezést is, mert az őket egyenként kötelezte eljárási illeték megfizetésére. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  13. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  14. §-át és az illetékekről szóló
  15. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./
  16. §-át jelölték meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az illetékviselésére vonatkozó rendelkezést leszámítva alaptalan. Az ügy érdemét illetően helyes döntést hozott a megyei bíróság a kereset elutasításával. Az Inytv.
  17. §-ának /6/ bekezdése kimondja, hogy az eljárás megindításához szükséges kérelemhez két eredeti és egy másolati példányon kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. A felpereseknek nem állt rendelkezésükre olyan bejegyzésre alkalmas eredeti okirat, melyet kérelmükhöz csatolhattak volna, nem rendelkeztek többlet-másolattal sem, annak tartalmát csak rekonstruálták. A rekonstrukció folytán létrejövő okirat eredeti okiratnak azonban nem tekinthető. Az Itv.
  18. § /3/ bekezdése továbbá előírja, hogy a tulajdonjog keletkezésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. A felpereseknek ilyen okirat sem állt rendelkezésükre. A felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti igénye tehát ingatlan-nyilvántartási eljárásban az általuk szorgalmazott módon nem teljesíthető. Az illetékfizetéssel kapcsolatos felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan az Itv.
  19. §-ának /2/ bekezdése kimondja, hogy több kötelezett esetén ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a felperesek közös tulajdonuk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérték, mely érvényesített joguk az egy határozattal szemben való fellépésük miatt nem osztható meg. A közigazgatási iratokból érdekeltségük aránya egyébként sem állapítható meg, ezért az egyösszegben fizetendő kereseti illeték felosztása közöttük nem megvalósítható. Tévedett e körben a megyei bíróság, amikor a felpereseket külön-külön kötelezte az ügyben illeték megfizetésére. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  20. § /3/ bekezdése alapján - az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett - hatályában fenntartotta. Az utóbbi kérdést illetően pedig az Itv.
  21. § /4/ bekezdését alkalmazva új határozatot hozott. Az alperes ellenkérelmében a perköltség megállapításának mellőzését kérte, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak annak viselése felöl rendelkeznie nem kellett. A felperesek a kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére egyetemlegesen kötelesek az Itv.
  22. §-ának /2/ bekezdése, valamint
  23. §-ának /3/ bekezdésébe,
  24. § /1/ bekezdésébe, 39-
  25. §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
  26. § szerint alkalmazandó 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  27. § /2/ bekezdése alapján. Budapest,
  28. október
  29. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.