← Magyarország

Kfv.37555/2008/4 – Kúria

Kfv.III.37.555/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Mészáros Attila ügyvéd által képviselt A.Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felperesnek a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal - mint a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen közlekedési igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 14.K.20.624/2008/
  3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.20.624/2008/
  5. számú ítéletét - az alperes
  6. február
  7. napján kelt 466/
  8. számú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes tevékenysége a
  9. november
  10. napján kiállított cégkivonat szerint főtevékenységként gépjármű kereskedelemre, egyebekben gépjármű javításra is kiterjedt. Nevezett kérelmet terjesztett elő az alperes elsőfokú szervéhez próbarendszám
  11. január
  12. napjától kezdődően egy évi használatra kiadása iránt. Kérte egyúttal a személyszállítási és vontatási tilalom alóli felmentését. Az illetékes jegyző a próbarendszám használatát engedélyezte, a személyszállítás időbeli korláta alól a felmentést megadta, de a vontatási és a teherszállítási tilalom alól nem adott felmentést, mert a felperes tevékenységi köre járműgyártásra és tesztelésre nem terjedt ki. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a javítás megfelelősége csak teszteléssel állapítható meg. Az alperes
  13. február
  14. napján 466/
  15. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a felmentési kérelme egészében foglaltak teljesítését kérte, az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és nevezett új eljárásra kötelezése útján. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint felmentés akkor adható, ha a tesztelés a jármű vontatási és teherszállítási jellemzőinek megismerésére irányul. A felperes azonban azt kívánja tesztelni, hogy a pótkocsi követi-e a vonójármű nyomtávját a javítás után, ami nem tekinthető a vontatási jellemzők megismerésére irányuló tevékenységnek. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Előadta, hogy az eljáró hatóságok és bíróság sem adott kérelme részleges elutasítására megfelelő magyarázatot, e körben bizonyítás sem folyt, így sérült a Polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  17. §-ának /1/ és /3/ bekezdése. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000./XI.30./ BM rendelet /a továbbiakban: R./
  18. §-ának /1/ bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a járműjavítónak, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. Az R.
  19. § /1/ bekezdése egyebek mellett arról szól, hogy a P betűjelű rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A jogszabály idézett rendelkezéseiből megállapítható, hogy a járműjavítással is foglalkozó felperes részére kiadható P betűjelű ideiglenes rendszámtábla. Az R.
  20. § /1/ bekezdésének második mondata szerint a korlátozás alól az engedélyező közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat. Az R.
  21. § /2/ bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az indokolt esetek, amikor a korlátozás alól felmentés adható. E szerint a vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármű ezen jellemzőinek megismerésére irányul. Az idézett jogszabály a tesztelés fogalmával kapcsolatosan egyéb előírásokat nem tartalmaz. Ilyen előírások meglétére sem az alperesi szervek, sem ítélete meghozatala során a bíróság nem hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében azt adta elő, hogy a felperes tevékenységi körébe nem tartozik jármű egyedi gyártása, összeszerelése, ezért e vontatási jellemzők megismerésére irányuló tesztelés számára indokolatlan. Hivatkozott arra is - állítását semmivel alá nem támasztva -, hogy a korábbi gyakorlat helytelen jogértelmezésen alapult. Ehhez képest az idézett jogszabály a járműjavítónak is lehetővé teszi kérelemre a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadását, és a vontatási tilalom alóli felmentés sem tartalmaz olyan korlátozást, ami szerint a tesztelés lehetősége a járműjavítóra ne terjedne ki. Tévedett ennél fogva a megyei bíróság, amikor elfogadva az alperes előadását keresetet elutasító döntést hozott anélkül, hogy az alperest állításai alátámasztására a Pp.
  22. §-ába foglaltak alapján felhívta volna. Minthogy a Legfelsőbb Bíróság azt az alperesi érvet, hogy korábban helytelen volt a hasonló, illetve azonos ügyben kialakult gyakorlat, a jelenlegi pedig helyes, semmivel nem találta alátámasztottnak, a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  23. § /4/ bekezdésének alkalmazásával a másodfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a felperest a vontatási tilalom alól az R.
  24. § /2/ bekezdése alapján fel kell menteni. A pervesztes alperes a Pp.
  25. §-a értelmében köteles a felperes Pp.
  26. §-a szerint felszámítható megyei bírósági és felülvizsgálati eljárási perköltségének megfizetésére. Az illetékre vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló
  27. évi XCIII. törvény
  28. §-án alapszik. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  29. §-a és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008./XII.23./ Korm. rendelet
  30. § /2/ bekezdésének g/ pontja és a
  31. §-a alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
  32. október
  33. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.