Pf.20214/2009/8 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.214/2009/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla az Udvari Zsolt ügyvezető által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Gudicsné dr. Bukli Anna ügyvéd (7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca
2. fszt.2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen küldöttgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
3. április
4. napján kelt 16.P.20.067/2009/
5. számú ítélete ellen az alperes által
6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes
7. november 5-én kamarai elnökválasztó küldöttgyűlést tartott. A küldöttgyűlésen a felperest U.Zs. ügyvezető képviselte. A küldöttgyűlésen 31 küldöttből 31 jelent meg. A titkos szavazással lebonyolított elnökválasztás során 30 szavazat érkezett, a felperes képviselője a szavazatát nem tudta leadni, mert elkésett. A beérkezett szavazatok közül egy érvénytelen volt, 15 szavazat dr. Sz.F-né, 14 szavazat Cs.Gy. jelölt megválasztását támogatta. A küldöttközgyűlés dr. Sz.F-nét a 23/2008.(11.05.) számú határozattal az alperes elnökévé nyilvánította. A határozat szerint „az alperes küldöttgyűlése tudomásul veszi, hogy a választási bizottság beszámolója szerint elnöknek dr. Sz.F-nét (15 szavazattal)" választotta. Dr. Sz.F-né egyébként a jelölő bizottság és a szavazat számláló bizottság elnöke is volt. A választást követően a felperes
8. november 8-án az alperes választási bizottságához fordult, mert álláspontja szerint a szavazatszedés során szabálytalanság történt, ezen túlmenően pedig arra hivatkozott, hogy 50 % + 1 szavazat kellett volna az elnök megválasztásához, az elnököt azonban csak 15 szavazattal tekintették megválasztottnak, ezért a választás nem törvényes. A választási bizottság a felperes kifogását elutasította és a választás eredményét szabályszerűnek és véglegesnek minősítette. A választási bizottság tagja volt dr. Sz.F-né is. Ezt követően benyújtott keresetében a felperes az alperes
9. november
10. napján megtartott küldöttgyűlésének az elnök megválasztására vonatkozó 23/2008.(11.05.) számú határozata bírósági felülvizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint törvénysértő volt a szavazás rendje, továbbá a jogszabályban előírt egyszerű többség a jelenlévők számából adódóan minimálisan 16 fő, ennyi támogató szavazat esetén lehetett volna az elnököt megválasztottnak tekinteni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a keresetlevelet felperesként U.Zs. magánszemély terjesztette elő, aki személyében nem tagja az alperesi agrárkamarának, hanem csak az általa képviselt felperes. Kifogásolta, hogy a pert megelőzően a felperes nem az ellenőrző bizottsághoz, hanem a választási bizottsághoz tett bejelentést. Érdemben is a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint mind a szavazás lebonyolítása, mind pedig az elnök megválasztása a kamara szabályzatának, illetőleg gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelt. Dr. Sz.F-né az érvényes szavazatok 50 %-át + 1 szavazatot megkapta, figyelemmel arra, hogy volt egy érvénytelen szavazat is a felperes képviselője által le nem adott szavazaton kívül. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes küldöttgyűlésének 23/2008.(11.05.) számú határozatát megsemmisítette. Megállapította, hogy a küldöttgyűlési határozat meghozatalakor az alperesi agrárkamara tagja nem U.Zs., hanem az általa képviselt felperes volt, a peradatok alapján azonban egyértelmű, hogy U.Zs. mind a
11. november
12. napján megtartott küldöttgyűlésen, mind pedig ezt követően, a bejelentés megtételekor, nem mint magánszemély, hanem mint az általa képviselt gazdálkodó szerv képviselője, tehát mint a kamara tagjának képviselője járt el, függetlenül attól, hogy beadványain ez külön feltüntetésre nem került. Alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását is, hogy a kereset elutasításának indokául szolgálhat az a tény is, hogy a felperes a választási bizottsághoz küldte meg a választással kapcsolatos kifogását, annak ellenére, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény a perindítást megelőzően az ellenőrző bizottsághoz való bejelentést ír elő. A felperes határidőn belül benyújtotta a beadványát, azt azonban az alperes nem tartalma szerint értékelte és nem a jogszabályban előírt testületi szerve járt el, ez azonban nem róható a felperes terhére. Érdemben alaposnak találta a felperes keresetét az alperes elnökének megválasztására vonatkozó részében. Az elnök megválasztása nem felel meg sem a gazdasági kamarákról szóló törvény, sem pedig az alperes alapszabálya rendelkezéseinek, ezért a határozatot megsemmisítette. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezése és a per megszűntetése, másodlagosan az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. A felperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen a fellebbezés hivatalból való elutasítását kérte, mert az alperes küldöttgyűlése
13. május 28-án hozott határozatával nem támogatta a fellebbezés benyújtását, így álláspontja szerint a beadott fellebbezés nem jogosulttól származik. Érdemben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes következtetést levonva, az irányadó eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelelő helyes érdemi döntést hozott. A felperes fellebbezési ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes részéről nincs érvényes fellebbezés, mert a fellebbezés benyújtását a
14. május 28-án megtartott küldöttgyűlésen a küldöttek egyszerű többsége nem támogatta. A másodfokú bíróságnak ezért elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy helye van-e a fellebbezés hivatalból történő elutasításának. Az alperest az elsőfokú eljárásban is jogi képviselő képviselte, akinek a meghatalmazása a per vitelére szól, amely a Pp.70.§-ának