← Magyarország

Kfv.37067/2009/3 – Kúria

Kfv.IV.37.067/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Fejér Megyei Főügyészség felperesnek a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal /8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1./ alperes ellen építésügyi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Simonovits Csaba ügyvéd /2400 Dunaújváros, Építők u. 1./ által képviselt beavatkozó beavatkozott - a Fejér Megyei Bíróság

  1. november
  2. napján kelt 8.K.21.860/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által
  4. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 8.K.21.860/2008/
  5. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 26.000 /huszonhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó jogelődje 2004-ben építési engedély iránti kérelmet nyújtott be a Város Jegyzőjéhez az x hrsz. alatti ingatlanon gázmotoros fűtőerőmű megépítése céljából, aki a
  6. június
  7. napján kelt 15.585-5/
  8. számú határozatával az építési engedélyt megadta, majd ezen építési engedély határozatát
  9. június
  10. napjával jogerősítette, és ez alapján az építtető az építkezést ugyanezen a napon megkezdte. Több társadalmi szervezet fellebbezést nyújtott be a jegyzőhöz, aki a fellebbezéseket - arra hivatkozva, hogy a fellebbező társadalmi szervezetek nem minősülnek ügyfélnek - elutasította. Az elutasító határozatok törvényességi vizsgálata érdekében a társadalmi szervezetek a felpereshez fordultak. A felperes a törvényességi kérelmek vizsgálata alapján óvásokat nyújtott be a Város Jegyzőjéhez, a társadalmi szervezetek fellebbezését elutasító határozatok hatályon kívül helyezése iránt. A Város Jegyzője ezen ügyészi óvásokkal nem értett egyet, azokat a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalhoz felterjesztette. A közigazgatási hivatal az ügyészi óvásoknak helyt adott, és kötelezte a Város Jegyzőjét, hogy az adott építési ügy iratanyagát - a fellebbezések elbírálása érdekében - terjessze fel a közigazgatási hivatalhoz. A fellebbezések elintézésének végeredményeként a közigazgatási hivatal a
  11. október
  12. napján kelt 03/3116-12/
  13. számú határozatával a Város Jegyzőjének 15.585-5/
  14. számú határozatát megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, mely határozatot a Kft.
  15. október 19-én vette kézhez. A Város Jegyzője az új eljárást a közigazgatási hivatal többszöri felszólítása ellenére sem folytatta le, miközben az építkezés folytatódott. A közigazgatási hivatal a
  16. december 13-án kelt 03/3116-21/
  17. számú határozatával az építkezést leállította, majd az új eljárás lefolytatására kijelölte Sz. Város Jegyzőjét. Az építkezés ezt követően is folyamatosan tartott. A kijelölés alapján eljáró Sz. Város Jegyzője a
  18. május 24-én kelt 60.648-30/
  19. számú határozatával az alperesi beavatkozó jogelődjét részére a fűtőerőmű engedély nélkül megépített épületrészeire a fennmaradási, és a még csak tervdokumentációban lévő részeire a továbbépítési engedélyt megadta és határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A határozat ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal az azonnali végrehajthatóvá nyilvánítást jóváhagyta. Ezen határozatnak az azonnali végrehajtás jóváhagyó része ellen a felperes óvást nyújtott be, mellyel a közigazgatási hivatal nem értett egyet, így felterjesztette az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz (OLÉH). Az OLÉH az ügyészi óvást alaposnak találta, és annak helyt adott. Sz. Város Jegyzője a
  20. november 18-án hozott 60.648/50/
  21. számú határozatával a Kft-t 98.676.000 Ft építésügyi bírság megfizetésére kötelezte, amely határozatot az építtető fellebbezése folytán eljárt Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal a
  22. április
  23. napján kelt 03/2-32/
  24. számú határozatával helybenhagyott. Az építésügyi bírságot kiszabó határozatban az építmény készültségi foka az építés kezdetétől a fennmaradási és továbbépítési engedély
  25. május 24-i kiadási időpontjáig megvalósított tényleges építési munkák alapján került megállapításra. Az alperes jogelődje a közigazgatási hivatal 03/2-32/
  26. számú határozata ellen keresetet nyújtott be a Fejér Megyei Bírósághoz, amely a
  27. április
  28. napján hozott, K.20.650/2007/
  29. számú ítéletében úgy foglalt állást, hogy az alperes jogelődje
  30. június
  31. és
  32. október
  33. között jogerős építési engedéllyel rendelkezett, így legfeljebb a
  34. október
  35. -
  36. május
  37. napja közötti időszakban merülhet fel a jogerős engedély nélküli építkezés, és így erre tekintettel kell a készültségi fokot és az építésügyi bírságot figyelembe venni. A közigazgatási hivatal a Fejér Megyei Bíróság K.20.650/2007/
  38. számú ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kfv.II.39.216/2007/
  39. számú ítéletében a Fejér Megyei Bíróság K.20.650/2007/
  40. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit pedig hatályon kívül helyezte, és a Sinesco Kft. - mint felperes - keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolási részében úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási szerv az építésügyi bírság kiszabásakor jogszerűen járt el, amikor a készültségi fokot a fennmaradási engedély megadásakor fennálló állapot alapján, az építkezés megkezdésétől állapította meg. A fent ismertetett közigazgatási eljárás alatt az alperesi beavatkozó kérelmére a Város Jegyzője újra eljárt a fűtőerőmű építési ügyében, és a
  41. június 9-én kelt 15.016-3/
  42. számú határozatával fennmaradási engedélyt adott. A
  43. június
  44. napján hozott 15.016/4/
  45. számú határozatával az alperesi beavatkozóval szemben - Sz. Város Jegyzőjével azonosan - 98.676.000 Ft építésügyi bírságot szabott ki. A határozat ellen az alperesi beavatkozó fellebbezést nyújtott be. A kijelölés alapján eljáró Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal a
  46. december
  47. napján hozott 03/1787-10/
  48. számú határozatával az építésügyi bírságot kiszabó határozatot helybenhagyta. Az alperesi beavatkozó ezen jogerős határozat ellen szintén keresetet nyújtott be a Fejér Megyei Bírósághoz. A Fejér Megyei Bíróság
  49. május
  50. napján kelt K.20.365/2007/
  51. számú ítéletével a közigazgatási hivatal 03/1787-10/
  52. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Fejér Megyei Bíróság ítéletében a közigazgatási határozatok jogereje kérdésében ugyanolyan álláspontot foglalt el, mint a korábban már említett K.20.650/2007/
  53. számú ítéletében. A Fejér Megyei Bíróság K.20.650/2007/
  54. számú ítéletének meghozatalát követően a Kft. - illetőleg jogutódja, az alperesi beavatkozó - Sz. Város Jegyzőjénél olyan nyilatkozatot tett, hogy a 60.648/30/
  55. számú fennmaradási és továbbépítési engedély határozattal nem kíván élni, mivel az alperesi beavatkozó az adott építkezéssel kapcsolatban a Város Jegyzőjéhez benyújtotta egy újabb, kisebb teljesítménnyel működő fűtőerőmű fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmét, amelyre vonatkozó engedélyt a Város Jegyzője megadta. Ezen nyilatkozat alapján Sz. Város Jegyzője a
  56. július
  57. napján meghozott 61.180/3/
  58. számú határozatával a 60.648/30/
  59. számú határozatát visszavonta, és az ügyben indított építésügyi bírsággal kapcsolatos - a Fejér Megyei Bíróság K.20.650/2007/
  60. számú ítélete szerinti - új eljárást megszüntette. A Fejér Megyei Bíróság K.20.365/2007/
  61. számú ítéletében foglaltak alapján a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémben,
  62. augusztus
  63. napján kelt 23/323-15/
  64. számú határozatával hatályon kívül helyezte a Város Jegyzőjének 15.0164/
  65. számú, 98.676.000 Ft építésügyi bírságot kiszabó határozatát, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, azzal, hogy a Fejér Megyei Bíróság K.20.365/2007/
  66. számú ítéletében foglaltakat kell betartania, és aszerint kell eljárnia. A Város Jegyzője a
  67. június
  68. napján kelt 15.016-3/
  69. számú határozatával az alperesi beavatkozó részére az ingatlanon megépített fűtőerőmű elkészült szerkezeteire fennmaradási engedélyt adott. A Város Jegyzője a
  70. június
  71. napján kelt 15.016-4/
  72. számú határozatában szabta ki az alperesi beavatkozó terhére a 98.676.000 Ft építésügyi bírságot, az előbb említett határozatban megadott fennmaradási engedély alapján. Az alperesi beavatkozó
  73. június
  74. napját követően fennmaradási engedélyt többé nem kért. Az új eljárás során a Város Jegyzője a
  75. december
  76. napján kelt 16.910/
  77. számú határozatában az alperesi beavatkozó részére 45.262.000 Ft építésügyi bírság megfizetését írta elő. Ezen határozatának indokolási részében hivatkozott a jegyző arra, hogy az alperesi beavatkozó jogelődje
  78. június 23-án kapott építési engedélyt, mely
  79. június 30-án jogerőre emelkedett. A másodfokú közigazgatási szerv az építési engedélyt
  80. október 7én kelt határozatával megsemmisítette, melyet az építtető
  81. október 19-én vett át, tehát ezen határozatról ekkor szerzett tudomást. A Város Jegyzője a 16.910/
  82. számú határozatában megállapította, hogy az építkezés
  83. július
  84. és
  85. október
  86. között jogszerűen folyt, ebben az időszakban elkészült szerkezetre ezért nem szabható ki az építési bírság. A Város Jegyzője ezt követően a
  87. január
  88. napján kelt 40552/
  89. számú határozatával a
  90. december 28-án kelt 16.910/
  91. számú határozatát saját hatáskörben visszavonta; ugyanakkor az alperesi beavatkozó által épített ingatlanon építési engedély nélkül épülő fűtőerőműre tekintettel, 29.675.000 Ft építésügyi bírság megfizetésére kötelezte az alperesi beavatkozót. Ezen határozatában a jegyző hivatkozott a Fejér Megyei Bíróság
  92. május 8-án kelt K.20.365/2007/
  93. számú ítéletében foglaltakra, és arra, hogy az építésügyi bírságot úgy kell kiszabni, hogy vizsgálni kell ; az alperesi beavatkozó az építkezés során rendelkezett-e jogerős építési engedéllyel, és ha igen, mely időszakban. Megállapította a Város Jegyzője, hogy az építkezés
  94. július
  95. és
  96. október
  97. között jogszerűen folyt, tehát ebben az időszakban elkészült szerkezetekre nem szabható ki az építésügyi bírság. Az csak a
  98. október
  99. és
  100. május 24-i időszak közötti építési tevékenységre szabható ki, mert ekkor minősül engedély nélkülinek az építkezés. Ezért az ezen időpontokban elért készültségi fokot, és az épület értékét értékelve állapította meg a 29.675.000 Ft építésügyi bírságot, a 4055-2/
  101. számú határozatában. A felperes a jegyző határozata ellen a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló
  102. évi V. törvény /a továbbiakban: Ütv./
  103. § /1/ bekezdése alapján óvást jelentett be, mert a jegyző által alkalmazott, és jogerős építési engedéllyel rendelkező időszaknak minősített okfejtést törvénysértőnek tartotta. Az óvásban kifejtette, hogy a jegyző által
  104. június
  105. napján meghozott 15.585-5/
  106. számú határozat soha nem emelkedett jogerőre, tekintettel arra, hogy fellebbezési határidőn belül társadalmi szervezetek fellebbezéssel éltek, mely fellebbezések elbírálása során az építési engedélyt megadó határozat megsemmisítésre került. A felperes rámutatott, hogy a Fejér Megyei Bíróság ítéletében foglalt azon megállapítás, mely szerint
  107. június 30-tól
  108. október 19-ig az alperesi beavatkozó jogelődje jogerős építési engedély birtokában építkezett, jogszabálysértő. Ezt egyébként a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján hozott Kfv.II.39.216/2007/
  109. számú ítéletében meg is állapította, és ennek megfelelően a Fejér Megyei Bíróság K.20.650/2007/
  110. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte. Az alperes a
  111. július 31-én kelt 23/1843-1/
  112. határozatával az ügyészi óvást nem fogadta el. számú A felperes
  113. szeptember
  114. napján keresetet nyújtott be az alperes 23/1843-1/
  115. számú határozatának felülvizsgálata iránt. Kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát helyezze hatályon kívül, és ítéletében mondja ki, hogy az alperes az óvást az ügyészi indítványnak megfelelően köteles elbírálni, annak helyt adni és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésével a jegyzőt arra utasítani, hogy hozzon az ügyészi óvásnak - és a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletének megfelelő új határozatot. Az alperesi beavatkozó kérte a felperes kereseti kérelmének elutasítását arra hivatkozással, hogy a Kft. jogutódja - az alperesi beavatkozó - egy újabb és kisebb teljesítményű fűtőerőműre kért fennmaradási engedélyt, amelyre már egy teljesen új eljárásban került sor. Ezen új eljárásban hozott építésügyi bírságot kiszabó határozat felülvizsgálata körében pedig egy ezt megelőző, de teljesen más eljárásban hozott legfelsőbb bírósági ítéletet figyelembe venni nem lehet. Előadta, ha nincs fennmaradási engedély, akkor nem szabható ki építésügyi bírság sem. Tekintettel arra, hogy az alperesi beavatkozó új fennmaradási engedélyt kért, az alperesi jogutód az építésügyi bírságot csak ezen új engedélyt figyelembe véve szabhatja ki jogszerűen. Az eljárt megyei bíróság ítéletével az alperes jogszabálysértő közigazgatási határozatát a Pp.
  116. § /1/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte. A bíróság megállapította, hogy a 15.585-5/
  117. számú építési engedélyt adó határozat jogerőre nem emelkedett, az akkor még hatályos és alkalmazandó államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
  118. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ alapján. Tekintettel arra, hogy az építési engedélyt megadó határozatok ellen a társadalmi szervezetek fellebbezéssel éltek, a jegyző ezen határozatát a közigazgatási hivatal megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, mely új eljárás lefolytatásra nem került. A bíróság megállapította azt is, hogy a jegyzői határozat
  119. június
  120. napjával történő jogerősítése jogszabályellenes volt, mert az a fellebbezésekre tekintettel, az Áe.
  121. § /1/ bekezdése alapján nem válhatott jogerőssé. A közigazgatási szerv elsőfokú határozata ugyanis jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést a törvény kizárja. Jelen esetben azonban nem ez történt, mert az elsőfokú közigazgatási határozattal szemben társadalmi szervezetek a fellebbezési határidőn belül fellebbezést terjesztettek elő. A bíróság - a felperessel egyezően - tényként állapította meg, hogy az alperes, illetve jogelődje az általa megvalósítandó létesítményre jogerős építési engedéllyel soha nem rendelkezett, így arra - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  122. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv./
  123. § /1/ bekezdése és
  124. § /1/ bekezdése alapján - fennmaradási engedélyt kellett kérni. A Város Jegyzője
  125. június 9-én kelt 15.016-3/
  126. számú határozatában - az akkor hatályos, fent idézett jogszabályhelyben foglaltaknak megfelelően az alperesi beavatkozó részére fennmaradási engedélyt adott; az Étv.
  127. § /1/ bekezdése alapján pedig - ugyanebben az időben - a Város Jegyzője a 15.016-4/
  128. számú határozatában 98.676.000 Ft építésügyi bírságot szabott ki. A határozatban megállapított építésügyi bírság összege megegyezett az Sz. Város Jegyzője által kiszabott építésügyi bírságösszeggel, ennek megfelelően megállapítható, hogy
  129. június
  130. napján a létesítmény ugyanolyan készültségi fokú és értékű volt, mint amikor a bírságot Sz. Város Jegyzője kiszabta. Ezen - a Város Jegyzője által
  131. június
  132. napján kelt 15.0163/
  133. számú - határozatban megadott fennmaradási engedélyt követően az alperesi beavatkozó újabb fennmaradási engedélyt nem kért; ennek megfelelően a bíróság megállapította, hogy az alperes és az alperesi beavatkozó hivatkozása, hogy egy kisebb teljesítményű létesítményre kérték a fennmaradási engedélyt, és ezért az építésügyi bírság is kisebb értékben került kiszabásra, nem helytálló. Amennyiben az alperesi beavatkozó az állításának megfelelően valóban egy kisebb teljesítményű létesítményre kért volna fennmaradási engedélyt, akkor a Város Jegyzője új eljárása során nem csak a Fejér Megyei Bíróság már többször említett, K.20.365/2007/
  134. számú ítéletében előírtak alapján járt volna el, hanem - ezt is figyelembe véve - a kisebb mértékű hőerőmű készültségi fokát is meg kellett volna állapítania, azonban a határozatokban erre nem került sor. A megyei bíróság szerint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.216/2007/
  135. számú ítéletében tett azon megállapítást, hogy az alperesi beavatkozó jogelődje jogerős építési engedéllyel nem rendelkezett, kötelező volt figyelembe venni; függetlenül attól, hogy az alperesi beavatkozó és jogelődje hányszor, és hány helyen kért az általa megvalósítandó létesítményre fennmaradási engedélyt. Tekintettel arra, hogy az alperesi beavatkozó jogerős építési engedéllyel soha nem rendelkezett, az eljárt megyei bíróság szerint jogszerűtlen volt a Város Jegyzőjének 4055-2/
  136. számú határozata azon megállapítása, hogy az alperesi beavatkozó
  137. október
  138. és
  139. május
  140. közötti időszak közötti építési tevékenysége minősül csak engedély nélküli építkezésnek, ennek megfelelően az sem volt jogszerű megállapítás a Város Jegyzőjének 4055-2/
  141. számú határozatában, hogy az alperesi beavatkozó
  142. július
  143. és
  144. október
  145. között az építkezést jogszerűen folytatta. A bíróság megállapította, hogy az alperesnek az ügyészi óvást annak tartalma szerint kellett volna elbírálnia, helytadó határozat hozatalával. A bíróság ítéletével szemben az alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt helyezze hatályon kívül és a felperes keresetét utasítsa el, valamint a felperest marasztalja az alperesi beavatkozó első- és másodfokú perköltségében. Az alperesi beavatkozó álláspontja szerint a bíróság a Ket.
  146. § /2/ és /3/ bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával helyezte hatályon kívül az alperes ügyészi óvást elutasító határozatát. Az alperesi beavatkozó - indokolása során - hivatkozott az EBH
  148. számú jogesetre, amely szerint a bíróságnak az igény jogerősen elbírált voltát hivatalból kell figyelembe vennie. Emellett utalt a BH
  150. számú eseti döntésben kifejtettekre is, melyet - álláspontja szerint - a Fejér Megyei Bíróság figyelmen kívül hagyott. Az eseti döntés szerint az azonos építkezés kapcsán korábban hozott felülvizsgálati ítélet nem lehet alap a később meghozott közigazgatási határozat visszavonására. Az alperesi beavatkozó álláspontját abban összegezte, hogy a Fejér Megyei Bíróság a hivatkozott ítéletében jogellenesen adott helyt az ügyészi óvásnak, és helyezte hatályon kívül az alperes óvást elutasító határozatát, és kötelezte őt új eljárásra. A felperes és az alperes a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban észrevételt vagy ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperesi beavatkozó által a jogerős ítélet törvénysértésének alapjaként megjelölt Ket.
  151. § /2/ bekezdése szerint, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak. A Ket.
  152. § /3/ bekezdése szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A Legfelsőbb Bíróság - az eljárt megyei bírósággal egyezően megállapította, hogy a perbeli építményrészre a felperes és jogelődje jogerős és végrehajtható építési engedéllyel soha nem rendelkezett. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.II.39.216/2007/
  153. számú végzésének indokolásában is rámutatott, a 15.585-5/
  154. számú elsőfokú építési engedélyt megadó határozat sem jogerőssé, sem végrehajthatóvá nem válhatott, ráadásul azt az alperes 03/311612/
  155. számú határozatával meg is semmisítette; a felperes tehát az építkezés folyamán jogerős és végrehajtható építési engedéllyel nem rendelkezett. Ilyen engedély a későbbi - megismételt, illetve újrakezdett - eljárásokban sem keletkezett. Az eljárás során keletkezett iratokból egyértelműen megállapítható, hogy ezzel a ténnyel (a jogerős és végrehajtható építési engedély hiányával) az alperesi beavatkozó és jogelődje is tisztában volt, hiszen mind a Város Jegyzőjétől, mind Sz. Város Jegyzőjétől mindig is fennmaradási engedélyt kért. Téves tehát az alperesi beavatkozónak a Ket.
  156. § /2/, illetve /3/ bekezdésével összefüggő hivatkozása, hiszen a felülvizsgálati kérelem elbírálása során is azt az alapvető kérdést kellett eldönteni, hogy az általa megépített építményrészre rendelkezett-e valamikor is jogerős és végrehajtható építési engedéllyel. Az engedély jogerős jellegéről éppen a Legfelsőbb Bíróság említett végzésében foglalt állást, ez pedig az ügy alapvető érdemi kérdésében való döntéshozatalnak tekintendő. Ez a döntés (vagyis hogy az adott építményre nem volt jogerős építési engedély) mind az eljáró hatóságokat, mind pedig a később eljárt megyei bíróságot kötötte. A fellebbezés folytán soha jogerőre nem emelkedett elsőfokú építési engedély alapján megépített építményrész az Étv. irányadó rendelkezései (48-
  157. §-ai) alapján fennmaradási engedélyezési eljárás alá esik, és ezzel kapcsolatban építésügyi bírság kiszabása kötelező. Helytálló volt tehát - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eljárt megyei bíróság ítélete akkor, amikor az ügyész óvását elutasító alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp.
  158. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozót a Pp.
  159. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
  160. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
  161. október
  162. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Patyi András sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.