MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.342/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Somogy Megyei Bíróság B.675/2004/
- számú, illetőleg a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.172/2007/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében - hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.300 háromszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (nyolcezer- A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Somogy Megyei Bíróság a
- április
- napján kihirdetett B.675/2004/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kereskedéssel elkövetett jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntettében. Ezért őt 6 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 6 évi eltiltásra ítélte. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott Bf.II.172/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot - az I. rendű terhelt tekintetében - annyiban változtatta meg, hogy bűncselekményét társtettesként elkövetettként, őt pedig bűnszervezetben elkövetőként minősítette; továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú ítéletet - az I. rendű terhelt tekintetében - helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás, I. rendű terhelt magatartására vonatkozó részének lényege a következő. A tényállás személyi része Az I. rendű terhelt rendszeres kábítószer-fogyasztónak mondható, azonban kábítószerfüggőnek nem tekinthető; kóros elmeállapotban nem szenved. Az I. rendű terheltet a Malmői Városi Bíróság B.752-
- számú, illetve a Skane és Bleiginge Fellebbviteli Bíróság B.1153-
- számú ítéleteivel súlyos visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt 7 évi börtönbüntetésre, valamint Svédországból 15 évre történő kiutasításra ítélte. A Fővárosi Bíróság
- június
- napján meghozott és - a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bkf.779/2005/
- számú végzése folytán -
- július
- napján jogerős határozatával megállapította, hogy a svédországi ítéletekkel megállapított bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 7 évi börtönbüntetésként kell végrehajtani. Az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetését
- január
- napjától
- szeptember
- napjáig Svédországban töltötte, majd pedig a végrehajtás átvétele folytán Magyarországon tölti. A történeti tényállás bevezető és záró része
- szeptember végén, október elején az I. rendű terhelt felvetette a II. rendű és III. rendű terheltnek, hogy Hollandiából drogot kellene szállítani Magyarországra. Egyben közölte velük, hogy ennek ellenében fejenként és alkalmanként 200-300 ezer Ft-ot fognak kapni. A II. rendű és III. rendű terhelt a megbízást elfogadta. A II. rendű és III. rendű terhelt az általuk behozott kábítószert minden esetben Magyarországon átadta az I. rendű terheltnek. A kábítószer további sorsa ismeretlen, nyilvánvaló, hogy azt az I. rendű terhelt továbbértékesítette. Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján · a kanabis és a kokain kábítószer [1/1968.(V.12.) BM-EÜM rend., 142/2004.(IV.29.) Korm. rend.]; · delta-9-THC pedig pszichotróp anyag [4/1980.(VI.24.) rend., 141/
- (IV.29.) Korm. rend.]. EÜM-BM Tényállás
- pontja
- október eleje és közepe között a II. rendű és III. rendű terhelt - a II. rendű terhelt nevelőapjának gépkocsijával Hollandiába ment, ahol mintegy 2-3 kg kábítószert átvettek és a gépkocsiba rejtették. Visszafelé a gépkocsiban velük jött az I. rendű terhelt, aki azonban a határt már vonaton utazva lépte át. A kábítószert a II. és III. rendű terhelt hozta be Magyarországra. A legkevesebb 2 kg marihuána 20 gramm (a csekély mennyiség felső határának 2000 %-val megegyező) delta-9-THC-t tartalmazott. Tényállás
- pontja
- október végén a II. rendű és a III. rendű terhelt - az I. rendű terhelt unokahúgának gépkocsijával - Hollandiába ment, ahol kb. 2 kg marihuánát átvettek, és a gépkocsiba rejtve Magyarországra behozták. A legkevesebb 2 kg marihuána 20 gramm (a csekély mennyiség felső határának 2000 %-ával megegyező) delta-9-THC-t tartalmazott. Tényállás
- pontja
- november
- napján a II. rendű és a III. rendű terhelt - a II. rendű terhelt nevelőapjának gépkocsijával -Hollandiába ment, ahol 4-4,5 kg marihuánát átvettek, és pár nap múlva a gépkocsiba rejtve Magyarországra behozták. A legkevesebb 4 kg marihuána 40 gramm (a jelentős mennyiség alsó határának 2000 %-ával megegyező) delta-9-THC-t tartalmazott. Tényállás
- pontja
- december
- napján a II. rendű és a III. rendű terhelt - a II. rendű terhelt nevelőapjának gépkocsijával - Hollandiába ment, ahol 1-1,5 kg marihuánát átvettek, és pár nap múlva a gépkocsiba rejtve Magyarországra behozták. A legkevesebb 1 kg marihuána 10 gramm (a jelentős mennyiség alsó határának 50 %-ával megegyező) delta-9-THC-t tartalmazott. Tényállás
- pontja
- január
- napján a II. rendű terhelt - nevelőapja gépkocsijával - Hollandiába ment; ahol felvette az I. rendű terheltet, majd együtt találkoztak drogkereskedő személyekkel, akikkel drogok szállításáról tárgyaltak. A II. rendű terhelt Hollandiában 4 kg marihuánát átvett, és pár nap múlva a gépkocsiba rejtve Magyarországra behozott. A 4 kg marihuána 40 gramm (a jelentős mennyiség alsó határának 200 %-ával megegyező) delta-9-THC-t tartalmazott. Tényállás
- pontja
- január
- napján a II. rendű és III. rendű terhelt - a II. rendű terhelt nevelőapjának gépkocsijával - Hollandiába ment, ahol másnap nagy mennyiségű kábítószert átvettek, azt átcsomagolták és a gépkocsiba rejtették. Az átvett kábítószert a III. rendű terhelt a megelőzően az I. rendű terhelt által, a behozandó kábítószer ellenértékeként átadott kb. 25.000 euróból fizette ki.
- január
- napján a rábafüzesi határátkelő helyen, vámvizsgálat során lefoglaltak tőlük 46 csomag 5363,29 gramm marihuánát, 1 csomag 192,52 gramm hasisgyantát és 492,46 gramm kokaint. A lefoglalt marihuána és hasisgyanta együttesen 74,36 delta-9 THC-t tartalmazott, amely a jelentős mennyiség alsó határát meghaladja, annak 371 %-a. A lefoglalt kokain tiszta hatóanyag tartalma 161,46 gramm volt, ami a jelentős mennyiség alsó határának 403 %-a.
- január
- napján az I. rendű terhelt Malmőbe utazott egy ismerősével azzal, hogy másnap kábítószert kell átvennie és továbbítania. A svéd hatóságok azonban leleplezték és őrizetbe vették.
- július
- napján a I. rendű terhelt lakásán lefoglalt anyag maximum 0,81 gramm delta-9-THC-t tartalmazott, ami csekély mennyiség. Az irányadó tényálláshoz tartozó, az elsőfokú ítélet indokolásának más részében lévő ténymegállapítás; elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés utolsó mondata: A terheltek a Hollandiából Magyarországra történő kábítószer szállítást szervezetten, egymás tevékenységét elősegítve, azt kiegészítve bonyolították le. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a terheltek 6 alkalommal, alkalmanként a jelentős mennyiséget is jóval meghaladó mennyiségű kábítószert hoztak be Magyarországra. Nem volt megállapítható, hogy a terheltek a szállításon túlmenően az elosztásban is részt vettek volna. Ugyanakkor a terheltek az ilyen mennyiségű kábítószer rendszeres behozatala alapján tisztában voltak azzal, hogy a szállításuk a kábítószernek az elosztóhoz való eljutása, továbbforgalmazása végett történik. Így cselekményük kereskedéssel - s mint ilyen nem folytatólagosan - elkövetett. Az elsőfokú bíróság az I. rendű terhelt esetében - a konkrét tartalmú szakértői vélemények alapján - azt állapította meg, hogy nem kábítószerfüggő. Ehhez képest az I. rendű terhelt cselekményét a Btk. 282/A. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő kereskedéssel, jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kábítószerrel visszaélésnek minősítette. A másodfokú bíróság szerint az I. rendű terhelt bűnösségére vont jogi következtetés helyes; cselekményének jogi minősítése viszont részben téves. Az I. rendű terhelt és két társa azonos elkövetési magatartást, kereskedést végzett. Egymással szorosan együttműködve kábítószert hoztak forgalomba. A II. rendű és a III. rendű terhelt végezte a külföldi megvásárlást, csomagolást, Magyarországra szállítást, míg a továbbértékesítés feladata az I. rendű terheltre hárult. Ehhez képest pedig az azonos elkövetési magatartással ugyanazon törvényi tényállást megvalósító I. rendű és II. rendű terhelt bűncselekménye a Btk. 20. §
(2)bekezdése alapján társtettesként elkövetettnek minősül. A másodfokú bíróság az I. rendű terhelt esetében a - Btk.
- §
- pontja szerinti - bűnszervezetben elkövetést is megállapította. Kifejtette, hogy az elkövetésben a - törvényi feltételnek eleget tevő - 3 terhelten kívül bizonyosan többen is részvettek. A 4 hónapon át zajló, 6 elkülönült részre bontható cselekménysorozat ténye túlmutat az alkalmi elkövetésen, az ennél hosszabb időre és tartós együttműködés céljából szerveződött. Önmagában a feladatmegosztás szintén tervszerű, összehangolt működést feltételez. Az a körülmény pedig, hogy - az 1/
- BJE I. pontja értelmében természetes egységről van szó, nem akadálya annak, hogy az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése, mint törvényi feltétel megállapítható legyen. E tekintetben ugyanis az egyes részcselekményeket külön-külön kell vizsgálni. Ehhez képest pedig még a III. rendű terhelt egyes - a tényállás
- és
- pontja szerinti - részcselekményei esetében is megállapítható, hogy a büntetési tétel felső határa 5 évnél súlyosabb. Ehhez képest az I. rendű terhelt a Btk.
- §
(4)bekezdés d) pontja alapján feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása és a jogi minősítés miatt, valamint eljárásjogi okra hivatkozva. Az indítvány szerint a vád nem törvényes, mert nem tartalmazza az elkövetés helyét, idejét, a kábítószerek fajtáját, súlyát. Sérült a védekezéshez fűződő jog, ugyanis az I. rendű terhelttel szemben miután a svéd bíróság általi elítélése végrehajtásának átvétele végett hazaszállították - úgy kezdődött az elsőfokú bíróság eljárása, hogy előtte vele sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség nem foglalkozott, nem volt kihallgatása, szembesítése, iratismertetése. Az indítvány szerint az I. rendű terheltnek nem volt köze a társai magatartásához. Kifogásolta, hogy a különböző, ellentmondó vallomásokat tett, magát mentő II. rendű terhelt szavahihetőségét az eljárt bíróság nem vonta kétségbe, egyoldalúan a terhelő vallomását fogadta el. A III. rendű terhelt egyetlen - az I. rendű terheltet tisztázó - vallomását pedig nem értékelte. Az indítvány szerint az I. rendű terhelt kábítószer-függősége kérdésében a bíróság határozata iratellenes, mert figyelmen kívül hagyta a kórházi kezelés anyagát; valamint azt a körülményt, hogy a svéd bíróság és az annak ítéletét honosító magyar bíróság megállapította a kábítószer-függőségét, amit adott tényként kellett volna kezelni. Az indítvány szerint az eljárt bíróság törvénysértően minősítette cselekményét kereskedésnek. A tényállás ugyanis csak átadást tartalmaz, értékesítést nem. Szintén törvénysértő a bűnszervezetben elkövetés megállapítása, mivel arra való utalást sem a vád, sem az elsőfokú ítélet nem tartalmaz. Ehhez képest pedig a feltételesből kizárás is törvénysértő, melynek eredménye, hogy a svéd ítélettel kiszabott büntetéssel történt összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra. Ez pedig ellentétben áll a nemzetközi egyezményekkel, melyek szerint a végrehajtás átvétele nem járhat hátrányos következménnyel. A Legfőbb Ügyészség BF.1184/2009. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Kizárt a felülvizsgálat a kábítószer-függőségre hivatkozó, valamint a cselekmények elkövetését vitató kifogások kapcsán. A vád eleget tett a benyújtásakori törvényi követelményeknek, az I. rendű terhelttel szemben eredetileg távollétében tartandó eljárás pedig, a hazaszállítását követően az általános eljárási szabályok szerint, azok betartásával folyt. A Legfőbb Ügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetés és a feltételes szabadságból való kizárás is törvényes. Az összbüntetési ítéletre vonatkozó kifogások pedig nem képezik felülvizsgálat tárgyát. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen az I. rendű terhelt és védője felszólalásában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A védő elsődlegesen - törvényes vád hiánya miatt - a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését; másodlagosan az I. rendű terhelt - bűncselekmény hiányában való felmentését; harmadlagosan - törvénysértő minősítés miatt - a cselekmény kereskedés helyett kábítószerfüggő személy általi elkövetésként való minősítését, ehhez képest a büntetés enyhítését, a bűnszervezetben elkövetés megállapításának, a feltételes szabadságból kizárásra vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta. Az ügyész a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta és azzal egyező tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság ugyanezen ügyben a Legfőbb Ügyészség által - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással - az I. rendű terhelt vonatkozásában benyújtott felülvizsgálati indítványt elbíráló,
- szeptember
- napján meghozott Bfv.I.875/2008/
- számú végzésével a megtámadott első- és másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság e határozatában vizsgálta a vád törvényességének kérdését és akként foglalt állást, hogy az ügyben a Be.
- §
(1)bekezdés I. pontjának c) alpontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem állapítható meg. Következésképpen az indítvány e részében valójában ismételt. Az ugyanis a korábban más jogosult által előterjesztett indítvánnyal azonos és olyan okból kifogásolta a megtámadott határozatot, mely a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalbóli felülvizsgálat tárgya. Ehhez képest pedig a korábbi, Legfőbb Ügyészség általi indítványt elbíráló határozat folytán - jelen ügyben - a törvényes vád kérdése az újabb indítványban kifogás tárgyává nem tehető. Mindemellett a törvényes vád hiányára vonatkozó jelen felülvizsgálati indítvány szerint - kifogások valóságalapja is hiányzik. A Somogy Megyei Főügyészség 2003. szeptember 18. napján benyújtott B.1370/2003/6-I. számú vádirata mindenben megfelel a törvényes vád alanyi és tárgyi meghatározottsága követelményének, ekként a Be. 2. §
(2)bekezdése szerinti rendelkezésnek. Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét megállapította és a felrótt bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. Az irányadó tényállás alapján egyértelmű következtetés vonható arra, hogy az I. rendű terhelt a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét kereskedési magatartással megvalósította. A tényállásból kitűnően az I. rendű terhelt által kitervelt bűncselekményt a II. rendű és a III. rendű terhelt az I. rendű terhelttel együttműködve vitte végbe. Az I. rendű terhelt a társai által külföldön megszerzett kábítószert tőlük, a Magyarországra történt behozatal után, továbbértékesítés végett átvette. Egyes esetekben az I. rendű terhelt kifejezetten részt is vett a kábítószer megszerzésének lebonyolításában (tényállás
- pontja), a megszerzett kábítószer behozatal végett történő szállításában (tényállás
- pontja). Az 1/
- BJE IV. pontja alapján a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. Ennek értelmében a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre. Amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek. Ehhez képest kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [1/
- BJE indokolás IV/1-
- pontja] A Btké.
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján a kábítószer - tiszta hatóanyag szerinti - mennyisége · a tényállás 1.,
- és
- pontja esetében a csekély mennyiség felső határát meghaladó, de a jelentős mennyiség alsó határát nem meghaladó; · a tényállás 3.,
- és
- pontja esetében a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó. Mindezek alapján - az 1/
- BJE
- pontja értelmében - az egyazon (a Btk. 282/A. § szerinti) törvényi tényállás alá eső elkövetések tárgyát képező kábítószer összmennyisége folytán az I. rendű terhelt magatartása a Btk. 282/A. §
(3)bekezdésébe ütközik. Az irányadó tényállás alapján az is kétségtelen, hogy a bűncselekmény tervszerű, az egyes feladatok szerint összehangolt, többszöri megvalósítását a három terhelt közösen határozta el, szervezte meg, míg az ekkénti elkövetésben a terheltek mellett más személyek is részt vettek. Ehhez képest pedig helyénvaló a bűncselekmény - a Btk.
- §
- pontja szerinti bűnszervezetben történt elkövetésének megállapítása is. E körben megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pécsi Ítélőtábla helyesen fejtette ki, hogy az azonos törvényi tényállás alá eső elkövetési magatartások - az 1/
- BJE I. pontja értelmében való - természetes egységbe tartozása nem akadálya a bűnszervezetben elkövetés megállapításának. Jelen ügyben a tényállás egyes pontjai szerinti elkövetési magatartások önmagukban is 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendők. Ha pedig a kábítószerrel visszaélés egyazon törvényi tényállás alá eső több elkövetésének valamelyike a mennyiség alapján 5 évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő, viszont az elkövetések természetes egységbe olvadnak és az összmennyiség folytán a cselekmény már 5 évet elérő, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, akkor - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén szintén megállapítható a bűnszervezetben elkövetés. Ellenkező esetben ugyanis a természetes egységbe tartozó egyes cselekmények a bűnszervezetben elkövetés egyéb törvényi feltételeit megalapozó - elkövetése kapna önálló s egyben a bűnszervezetben elkövetést kizáró büntetőjogi megítélést. Ilyenkor ugyanis a konspiráló elkövető, illetve elkövetők szándéka nyilvánvalóan kiterjed a Btk.
- §
- pontja szerinti, az 5 évet elérő, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére is. A Btk.
- §
- pontjának „bűncselekmények" szövegrésze ekként értelmezendő, ami összhangban áll a 4/
- BJE I. pontjával, valamint a Btk.
- §
(1)bekezdésével, amely nem több, hanem egy, 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetére rendelkezik. Ha pedig - mint jelen ügyben - a minősítés törvényes és az annak alapján kiszabott büntetés önmagában is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Btk. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti okból sincs törvényi lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. Mindez értelemszerűen azt is jelenti, hogy az eljárt bíróság - a Btk. 47. §
(4)bekezdés d) pontja alapján - helyesen rendelkezett az I. rendű terhelt feltételes szabadság lehetőségéből való kizárásáról. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §-a
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés mértékének vitatására sem. Ehhez képest nincs helye felülvizsgálatnak az indítványnak a bűncselekmény I. rendű terhelt általi elkövetését vitató, továbbá elkövetéskori kábítószer-függőségére hivatkozó kifogásai, valamint az eljárt bíróság mérlegelésének helyességét sérelmező és a bizonyítékok eltérő értékelését célzó kifogásai kapcsán. Az indítványnak az összbüntetésbe foglaló határozatra vonatkozó kifogása kapcsán pedig azért nincs helye felülvizsgálatnak, mert az ilyen határozat a Be. 257. §
(1)bekezdése értelmében nem ügydöntő. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be.
- §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul, azzal hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH