Kf.27282/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdését is, mivel az eljárást megindító hirdetményben nem adták meg a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát. A részvételi felhívásban rögzített általános jellegű indok, miszerint a ……………….. szennyvíztelepnek, ahova a szennyvizet szállítják, ideiglenes működési engedélye 2008. december 31-ig érvényes, nem teremtette meg a gyorsított eljárás alkalmazását. A felperesek keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. A gyorsított eljárásfajta vonatkozásában a Kbt. 258.§-ának

(2)bekezdésére utalással megállapította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-ának

(1)bekezdése szerinti közszolgáltatások sorrendiségét az önkormányzat maga határozza meg, ezért a beszerzés sürgőssége nem igazolható, ha az ajánlatkérő felelőssé tehető a beszerzési eljárás késedelmes kiírásáért. A rendelkezésre álló iratok nem igazolják, hogy kizárólag csatorna építéssel teljesíthető a szennyvízelvezetés, illetve összegyűjtés. A csatornaépítés gyors megvalósítását közbeszerzési jogi szempontból releváns körülmény (pl. környezetvédelmi kötelezés, közegészségügyi indok, stb.) nem indokolja. Osztotta az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját abban, hogy a felperesek semmilyen konkrétumot nem közöltek a pályázatról, így felperesek a beruházás megvalósításának időpontjára, annak szoros elszámolási határidejére, és a közfeladat teljeskörű ellátására csak hivatkoztak, de azzal összefüggésben különös figyelemmel a beruházás sürgősségére, semmilyen hitelt érdemlő bizonyítékot nem csatoltak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, amelyben fenntartották a kereseti kérelemben foglaltakat, annak megfelelően kérték az ítélet megváltoztatását. Álláspontjuk szerint a gyorsított eljárás lefolytatását a beszerzés sürgőssége indokolta, mivel a településeken keletkezett szennyvizet ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre kell szállítani. A kezelőmű hamarosan megszűnik, és a szennyvízkezelésről rövid időn belül más módon kell gondoskodni. A szennyvízkezelést és az elvezetést beruházással kívánták megoldani, melynek elmaradása esetén több terület csatornázási ellátottsága került volna veszélybe. Az alperes jogorvoslati kérelem elbírálásánál figyelmen kívül hagyta a felhívást módosító hirdetményt. Az ügyben olyan adatokat és tényeket közöltek, amelyek egyértelműen bizonyítják a beruházás rendkívüli sürgősségét, és azt, hogy a sürgősség miatt a jogszabály szerinti eljárási határidők nem tarthatók be. A beszerzés sürgőssége igazolható, a beszerzési eljárás kiírása nem volt késedelmes, így az ajánlatkérő nem tehető felelősség a késedelmes kiírásért. A szennyvízkezelő telep működési idejéről és feltételeiről előzetesen tájékozódtak, és kellő időben intézkedtek a szennyvízkezelés megfelelő ellátásáról a közbeszerzési eljárás megindításáról. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozottan kiemelte határozatának indokolását, melyben kifejtette, hogy a felperesek támogatás iránti pályázatot nyújtottak be, és a Kbt. 48.§-ának

(2)és

(3)bekezdése alapján már a benyújtásától kezdve, illetve a benyújtás tervezése esetén is jogosultak megindítani a közbeszerzési eljárást. Ebből következően teljes körűen adott a jogi feltételrendszer ahhoz, hogy a beszerzési igény kielégítését ajánlatkérő megindíthassa már a támogatás iránti igény tervezet benyújtásakor is. Jelen esetben ajánlatkérők nem éltek ezzel a lehetőséggel, csak a pályázatok benyújtása után indítottak gyorsított eljárást. Az alperes teljes egészében egyetért azzal, hogy gyakorlatilag az objektív tényállás a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vonatkozásában ezen időszakban nem változott, illetve a tényezők mindenki előtt ismertek voltak. Az alperes továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem állapítható meg olyan körülmény, amely kizárná, hogy - a hirdetmény közzétételével induló meghívásos és tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának időtartamát is figyelembe véve - az ajánlatkérő a Kbt. 48.§-a szerinti hirdetményes eljárást folytasson le. Ezen két eljárás tekintetében több mint két hónapos időtartammal lehet számolni. Az ajánlatkérők úgy indítottak gyorsított eljárást sürgősségre hivatkozással, hogy nem álltak fenn az eredményes befejezés és megvalósítás feltételei. A felperesek nem módosították sem a hirdetményüket, sem a dokumentációjukat. A felperesek csak azt dokumentálták, hogy miként tervezik a módosítást, de ténylegesen nem történt meg sem a felhívás, sem a dokumentáció módosítása. Jogi szempontból a közzétett felhívás és a kiadott dokumentáció az irányadó, melyre tekintettel a felperesek tervezett módosítása nem adhat jogalapot a jogsértés megállapításától való eltekintésre. A felperesek fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból abban érdemben helyes következtetésre jutott, hogy az alperesi határozat jogszabályt nem sértett, ellenben indokolásában szükségtelenül elemezte az ajánlatkérők felelősségét a beszerzési eljárással összefüggésben, hiszen az alperes nem erre alapozta döntését, ezért a másodfokú bíróság, ezt az ítélet indokolásából mellőzte. A közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróság a felperes által a keresetben megjelölt jogszabálysértés körében kell hogy vizsgálja a határozat törvényességét, a megállapított jogsértésre vonatkozó törvényi tényállás megvalósulását. A tárgyi esetben abban a kérdésben kellett vizsgálódni, hogy a közbeszerzési eljárásban alkalmazható Kbt. 258.§-ának

(2)bekezdése szerinti gyorsított eljárás feltételei fennálltak-e csatornázási ügyben arra tekintettel, hogy a felperesek állítása szerint a jelenleg működő szennyvíztisztás ideiglenes jellegű. A Kbt. 258.§-ának

(1)bekezdése szerint a gyorsított eljárásra a IV. fejezet

1. címének szabályait (
2. §) - a
3. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A

(2)bekezdésében kimondja, hogy az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. §

(1)bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia. A gyorsított eljárás rendkívüli sürgősség esetén alkalmazható, és az indokolja, hogy nem minden esetben van lehetőség a törvény által a közbeszerzési eljárás időtartama tekintetében előírt határidők betartására, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának, ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében fontos, hogy az idő rövidségére történő hivatkozással ne lehessen az eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól kibújni. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények valóban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, azonban az alperes nem az ajánlatkérői mulasztásra, hanem a határidők betarthatóságát vizsgálta összevetve más eljárásfajtához szükséges határidővel. Az egy-két hónapos különbséget nem tekintette lényeges eltérésnek, ezzel szemben a felperesek ellenkező bizonyítékot nem tártak fel, és azt sem támasztották alá bizonyítékkal, hogy a tárgyi beszerzés esetében nem lett volna lehetőség a törvény által a közbeszerzési eljárás időtartama tekintetében előírt határidők betartására, amiatt, hogy a vajszói szennyvíztelep ideiglenes működési engedélyét a hatóság nem hosszabbítja meg. A felhívás és a dokumentáció módosítása az alperes eljárásában nem történt meg, így az a jogsértés tényén nem változtathat. A gyorsított eljárást nem motiválta a beruházás anyagi fedezetének forrása, hiszen pályázat benyújtása esetén az eljárás megindítható ( Kbt. 48.§

(2)bekezdés) csupán erre a körülményre az ajánlattevők figyelmét fel kell hívni a kötendő szerződés teljesítéséből adódó viták elkerülése végett. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek fellebbezése nem járt sikerrel, ezért az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.78.§-ának

(1)és 82.§-ának

(1)bekezdése alapján a felpereseket egyetemlegesen kötelezte, míg személyes illetékmentességük folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi november hó
3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,