A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.140/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi november hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.105/2009/
- számú ítéletét a bűnjelek vonatkozásában akként változtatja meg, hogy a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányságon 122/2008.bü. számon kezelt kettő darab vérgyanús szennyeződés lefoglalását megszünteti és megsemmisíteni rendeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság a rendelkező részben írt,
- május
- napján kelt ítéletével a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt beszámította, a sértett polgári jogi igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította, rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és a tényállás, valamint a bűnösségi körülmények kisebb körű kiegészítése mellett az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta. A vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. A vádlott terhére bejelentett fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§
(1)bekezdése alapján felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy a megyei bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállást részletesen felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára - az alábbiakkal egészíti ki. A vádlottat a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa KB.I.2/2009/
- számú,
- július
- napján kelt ítéletével garázdaság bűntette miatt 60.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Az ítélet
- oldalának első bekezdését a másodfokú bíróság a tényállás részének tekinti. A fenti kiegészítéssel és pontosítással a tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően a vádlott beismerő vallomása, valamint az azt alátámasztó tanú vallomások, illetve orvosszakértői vélemény alapján állapította meg. A vádlott az eljárás során végig részletesen elismerte, hogy az ittas állapotban lévő sértett bántalmazására milyen előzmények után, milyen módon került sor. Abban a kérdésben, hogy a vádlott hány alkalommal rúgta meg a sértettet, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen számot adott. E körben nem a vádlott vallomását, hanem az orvosszakértői vélemény megállapításait, illetve a tanúvallomásokat fogadta el a tényállás megállapításának alapjául. Az így megállapított - egyébként sem a vád, sem a védelem által nem támadott tényállás a bizonyítékok törvényes mérlegelésén alapul. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és az elkövetett cselekményt is az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást az életveszélyes eredmény vonatkozásában a vádlotti szándék formájáról. A másodfokú bíróság álláspontja szerint kellő körültekintés mellett elvárható lett volna a vádlottól annak előre látása, hogy a sértett a közepest meghaladó erejű rúgástól életveszélyes állapot kialakulásához is vezethető sérülést szenvedhet. Az életveszélyes eredmény vonatkozásában tehát a gondatlanság enyhébb foka, hanyagság állapítható meg. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel, és azokat súlyuknak megfelelően értékelte. Ezt csupán annyiban szükséges kiegészíteni, további súlyosító körülményként kell értékelni a vádlott terhére azt, hogy a bekövetkezett sérülés kapcsán a sértett lépét eltávolították, így maradandó fogyatékosság alakult ki nála, munkaképesség-csökkenése 15%-os. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés-büntetés arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával, és a vádlott személyében felismerhető társadalomra veszélyességgel. A büntetés kiszabásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a vádlott rendfenntartó szerepet töltött be a rendezvényen, ott biztonsági őrként alkalmazták. Aki ilyen feladatot vállal, fel kell készülnie arra, hogy olyan eseményeket előzzön meg, amelybe ő maga ezen az estén került. A rendezők azért alkalmaznak biztonsági embereket, hogy az esetlegesen ittas, a rendezvényeken nem megfelelően viselkedő vendégeket a kulturáltan szórakozó közönség köréből kellő diszkrécióval eltávolítsák. A vádlott éppen ezt a feladatát nem tudta ellátni. A kétségtelenül ittas, és őt provokáló sértettet rendkívül durva módon, életveszélyes sérülést okozva bántalmazta, ahelyett, hogy őt a rendezvényről kellő határozottsággal, de mindenféle bántalmazás nélkül eltávolította volna. A vádlott előéletének értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy korábbi büntetése ugyancsak személy elleni erőszakos magatartás miatt kiszabott pénzbüntetés, és a vele szemben első fokon nem jogerősen befejezett bírósági eljárás tárgya is egy szórakozóhelyen történt verekedés volt. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés még ilyen körülmények mellett is kellően súlyos, ezért annak súlyosítására a másodfokú bíróság nem látott indokot. Az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor még törvényesen határozott a biológiai anyagmaradványokat hordozó bűnjelek iratok mellékleteként történő kezelésének elrendeléséről. A 2009. augusztus 13. napjától hatályos Be.155.§
(9)bekezdése értelmében, ha a dolog lefoglalására nem az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében kerül sor, és a lefoglalt dolgot szakértő már megvizsgálta, újabb szakértő kirendelését az arra jogosultak nem kérték, további szakértői vizsgálatot a bíróság sem tart indokoltnak, a lefoglalást meg kell szüntetni. Az említett szabályozás folytán a másodfokú bíróság a biológiai anyagmaradványok lefoglalásának megszüntetéséről és a Be.155.§
(8)bekezdése alapján - mint értéktelen dolgok - megsemmisítésükről rendelkezett. A fentiek szerint a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnjelekre vonatkozó rendelkezés tekintetében a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- november
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.105/2009/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.140/2009/
- számú ítéletében írt változtatásokkal
- november
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke