FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.079/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes oldalán a Dr. Szabó Mária Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Mária ügyvéd által képviselt és az alperes oldalán a jogtanácsos által képviselt Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) beavatkozott a Fővárosi Bíróság
- december
- napján kelt 13.K.32.333/2008/
- számú ítélete ellen a felperesi beavatkozó
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.177/11/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó a
- április 9-én postára adott iratában, a
- március 27-én tudomására jutott jogsértés miatt jogorvoslati eljárást kezdeményezett azzal, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött
- március 29-én, vállalkozási szerződést az általa alapított, 100%-os tulajdonában álló … Kft.vel, a helyrajzi szám szerint meghatározott önkormányzati és részben önkormányzati tulajdonú ingatlanainak
- évben történő kezelésére. A kezdeményezésre eljáró alperes a D.177/11/
- számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a Kbt. 240. §
(1)bekezdés b) pontját, ezért 1.500.000 forint bírsággal sújtotta. Állást foglalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65. §-ának
(1)bekezdése, és a Kbt.
- §a alapján arról, hogy a kezdeményezés nem késett el, sem a szubjektív sem az objektív határidő nem telt le, ezért a kezdeményezés alapján a beszerzői magatartást vizsgálta, megállapította, hogy a felperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata, a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt a felperes terjesztett elő keresetet, azért mert a kezdeményezés elkésett. A Legfelsőbb Bíróság 4/
- évi Polgári Jogegységi határozatával (a továbbiakban: Pje.) megerősített álláspontja szerint a Kbt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott határidő anyagi jogi határidő, ez okból a kezdeményezésnek a benyújtására nyitva álló utolsó napon az alpereshez meg kellett volna érkeznie. A mulasztás jogvesztéssel jár. Másodlagos kereseti kérelme a határozat megváltoztatására irányult, több okból vitatta, hogy közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A kezdeményezés elkésettségének vizsgálata során három alapvetést tett. Egyfelől a Kbt. 323. §
(2)bekezdéséből nem következik, hogy a beadványnak a határidő utolsó napján meg kell érkeznie az alpereshez. Másodsorban a kezdeményezés célját tekintve nem tekinthető a törvényben felhatalmazott szervezetek igényérvényesítési eszközének. Végül a Kbt. 317. §-ának
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 65. §
(4)bekezdése szerint a beadvány postai úton való előterjesztése esetén, az előterjesztés időpontja a postára adás napja. A kezdeményezés előterjesztése, a Kbt. 323. §
(2)bekezdésében előírt határidőn belül postai úton megtörtént, ez okból nem késett el. Osztotta az alperesnek a közbeszerzés jogtalan mellőzéséről kialakított határozati álláspontját. Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt a felperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. A felperes kereseti indokaival egyező érveléssel, és a Pje., valamint a KGD
- számú jogeset alapján kifogásolta az ítéletnek a kezdeményezés határidejére, az anyagi és eljárási határidők elhatárolására adott, szerinte téves jogértelmezését. Az elsőfokú bíróságnak a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét megállapító döntését is kifogásolta. Költséget igényelt. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperesi beavatkozó perköltségben marasztalását kérte. A felperes külön észrevételt nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos. A másodfokú bíróság elsődlegesen a Kbt.
- §
(2)bekezdése, illetőleg a 323. §
(2)bekezdése szerinti határidő jogi természetét vizsgálta annak érdekében, hogy megállapítsa az alperesi beavatkozó az eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív 15 napos határidőt megtartotta-e, helye lehet-e ezért a kezdeményezés érdemi vizsgálatának. Nem volt vitatott a tudomásra jutás, és a kezdeményező irat postára adásának, illetve a hatósághoz érkezésének időpontja. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően azt állapította meg, hogy a kezdeményező irat elkésett. A Pje. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Pp. 105. §
(4)bekezdésben foglaltak alkalmazását zárja ki a keresetlevél vagy kérelem benyújtására nyitva álló határidő megtartottságának vizsgálatából. A bírósági eljárást kezdeményező irat jogi megítélésére tartalmaz előírást. Jelen perben alkalmazása a Pp. 330-
- §-ok eltérő rendelkezései miatt, illetve az okból sem kötelező, mert a jogorvoslati eljárást kezdeményező irat jogi helyzetét kellett megítélni. Ez utóbbihoz azonban a Pje. indokolása - amelyben a Legfelsőbb Bíróság az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében az egyes jogágakban a határidő számítására vonatkozó rendelkezéseket elemezte és a maguk rendszerében értelmezte - segítséget ad. Figyelembe vette a másodfokú bíróság a felperesi beavatkozó által hivatkozott eseti döntést is, amelyben a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási perben, adóvisszaigénylési kérelem tárgyában hozott határozat felülvizsgálata során vette figyelembe megfelelően a Pje. rendelkezéseit az igényérvényesítésre vonatkozó speciális szabály alkalmazása során. Határidőket anyagi és eljárásjogi jogszabályok egyaránt tartalmaznak. A Kbt. speciális anyagi és eljárásjogi normák összessége. Nem ad egzakt meghatározást adott határidő anyagi, vagy eljárásjogi jellegére nézve. A jogi jelleget adó tulajdonság megítélésére az adhat alapot, hogy a határidő anyagi jogviszony keretében, alanyi jogosultsághoz kapcsolódik-e, illetve az eljárás kezdeményezését célzó irat hol helyezkedik el az igényérvényesítés folyamatában. Amennyiben egy már folyamatban lévő jogérvényesítésről van szó, az egyes eljárási cselekmények eljárásjogi határidőhöz kötve végezhetők. Ellenben, ha a kezdeményező irat benyújtása az igényérvényesítés első lépése, az erre biztosított határidő anyagi jogi jellegű. A Kbt.
- § szerint az alperes eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. A kezdeményezés a
- § szerint a hivatalbóli eljárás egyik fajtája. Ez azonban a kezdeményezés megítélését az igényérvényesítés szempontjából nem teszi különbözővé a kérelemtől, mert a kérelem, illetve kezdeményezés benyújtása, mint a jogorvoslati eljárás megindítását célzó cselekmény között a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint nincs különbség. A Kbt. alanyi jogként fogalmazza meg a törvényben felsorolt Kérelem benyújtására/kezdeményezésre jogosultak részére azt, hogy a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás tudomásra jutása esetén az alperes eljárását kezdeményezzék. Ez a jogérvényesítés első lépése, amely következtében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a kérelem/kezdeményezés beérkezését követő napon megindítja. Ez teremti meg az eljárás lehetőségét, és ezt követően beszélhetünk olyan cselekményekről, amelyek a Kbt. speciális, illetve a Ket. általános szabályai szerinti eljárásjogi cselekmények, rájuk már eljárásjogi határidők vonatkoznak. A kérelem/kezdeményezés előterjesztése nyitja meg az igényérvényesítés útját, tehát az arra szabott határidő anyagi jogi jellegű. A kezdeményezés előterjesztésére nyitva álló határidőre a Kbt.
- §
(2)bekezdése a Kbt. 323. §
(2)-
(3)bekezdését rendeli alkalmazni eltérésekkel. A kérelem és a kezdeményezés határidejének szabályozásában a szubjektív határidő számításának szabályait illetően azonban eltérés nincs, a törvény csak az objektív határidő időtartamára nézve ad hosszabb időt a kezdeményezésre. A Kbt. 323. §
(2)bekezdése szerint a határidők - tehát a szubjektív és objektív határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Amennyiben a kérelmező/kezdeményező a szubjektív határidőt nem tartotta meg, a kérelem/kezdeményezés elkésett, ez jogvesztéssel jár, tehát fel sem merülhet az objektív határidőn belüli ismételt előterjesztés lehetősége. A Kbt. 323. §
(1)bekezdése szerint a kérelmet/kezdeményezést a jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül kell benyújtani, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb ennek beérkezését követő munkanapon indítja meg a Kbt. 325. §
(1)bekezdése értelmében. A határidő anyagi jogi természetéből egyenesen következik, hogy a kérelem benyújtása nyitva álló időt - postai úton történő előterjesztés esetén is - úgy kell értelmezni, hogy az igény érvényesítésére szolgáló beadványnak a Kbt. 327. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 323. §
(2)bekezdésében megállapított szubjektív határidőn belül meg kell érkeznie az alpereshez, ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Mindezek alapján a 15 napon belül postára adott, de ezen határidőn belül a Döntőbizottsághoz meg nem érkezett kezdeményezés nem tekinthető a jogorvoslati határidőn belül benyújtottnak. Nem volt helye ezért az alperesi beavatkozó kezdeményezése folytán a kezdeményezés érdemi vizsgálatának. Szükségtelen volt ez okból az alperes határozatának érdemi vizsgálata, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés másodlagos érveit és így az első fokú ítéletnek a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésére vonatkozó megállapításait érdemben nem vizsgálhatta, ily módon érdemben nem foglalhatott állást arról, hogy a felperes az alperesi határozatában terhére rótt Kbt. rendelkezéseket megsértette-e vagy sem. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes határozatát a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az alperesnek a kezdeményezésről annak figyelembevételével kell döntenie, hogy azt az alperesi beavatkozó a szubjektív határidőt elmulasztva terjesztette elő. A másodfokú bíróság pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Pp. 79. §
(1)bekezdése továbbá a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a perköltség megfizetésre a sikeresen fellebbező felperesi beavatkozó javára. A felperes eljárásával összefüggésben költség nem volt. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §a értelmében az állam viseli. Budapest,
- november
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,