Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.475/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Varga László ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Nagy Tamás Norbert ügyvéd által képviselt I. rendű, dr. Szabó László János ügyvéd által képviselt II. rendű és dr. Pászti-Nagy András ügyvéd által képviselt III. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június 9-én kelt 7.G.41.417/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű alperesnek fejenként 300.000 (Háromszázezer) forint jogorvoslati perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. ... cégjegyzékszámon bejegyzett III. rendű alperes
- május 27-én kelt társasági szerződése szerint a társaság 115 millió forint törzstőkével rendelkezett; mely az I. rendű alperes 17.250.000 forintos, valamint a felperes 97.750.000 forintos pénzbetétjéből állt. Az üzletrész átruházását a társasági szerződés 12.
- pontjában szabályozták - többek között - akként, hogy az átruházási szándék bejelentése esetén a társaság tagjait, a társaságot, a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az illető üzletrész vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben az elővásárlásra jogosultak ezen jogukkal tag esetén a bejelentéstől számított 15 napon belül - a társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül - írásbeli nyilatkozattal nem élnek, az üzletrész a társasággal tagsági viszonyban nem álló, kívülálló személyre is csak adásvétel jogcímén, és csak a társaság beleegyezésével - amit azonban az köteles megadni, ha a kívülálló személy legalább 100.000 forintot elérő vételárért vásárolja meg az üzletrészt - ruházható át. Az I. rendű alperes a 15 %-os üzletrésze értékesítéséről 2007 szeptemberében a felperessel tárgyalást folytatott, mely nem vezetett eredményre;
- szeptember 21-én az üzletrészét 12 millió forint értéken a II. rendű alperesi társaságba apportálta; azt a társaság aznap tartott taggyűlésén elfogadta, és ezen nem pénzbeli szolgáltatással a törzstőkéjét felemelte. A tőkeemelés változásként a cégnyilvántartásban átvezetésre került, a bejegyzés
- december 5-én kelt, a közzétételre
- január 3-án került sor a Cégközlönyben. Az I. rendű alperes
- szeptember 24-én kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy a vételi ajánlata nem volt elfogadható, az üzletrészét apport útján értékesítette. A II. rendű alperes a
- október 29-én kelt levelében - a vonatkozó iratok egyidejű megküldésével - az I. rendű alperesi üzletrész apportálásáról a III. rendű alperest tájékoztatta. A III. rendű alperes
- november 28-án - a felperes és a II. rendű alperes részvételével - taggyűlést tartott, többek között a tagváltozásról is határozatot hozott, és a mindkét tag által aláírt, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés alapján
- december 6-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő; a változásokat
- november 28-i hatállyal a cégnyilvántartásba az illetékes cégbíróság bejegyezte. A felperes az elsőfokú bírósághoz
- szeptember 25-én beérkezett kereseti kérelmet terjesztett elő; a per során pontosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és a II. rendű alperes közötti
- szeptember 21-i apportálás színlelt jogügylet volt, ténylegesen adásvételi szerződést leplezett, mely vele szemben hatálytalan; elővásárlási joga jogszerű gyakorlása okán 12 millió forintos ellenérték alapulvételével kérte a perbeli üzletrészre közte és az I. rendű alperes között adásvételi szerződés létrehozását, kérte továbbá a cégbíróság megkeresését az apportálás törlésére, valamint a megszerzett üzletrészre tulajdonjoga bejegyzésére. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy az apportálás érvényesen nem jött létre, a
- évi IV. tv. (Gt.)
- §-ába ütközik, így a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint semmis. Jogszabályba ütközés hiánya esetére annak megállapítását kérte, hogy a megállapodás a társasági szerződésbe ütközött, tekintve, hogy kizárták az üzletrész apportálással történő értékesítését, illetve azt a társaság hozzájárulásához kötötték, az I. rendű alperes nem kérte a III. rendű alperes hozzájárulását, így a Ptk. 215. §
(1)és
(3)bekezdéseire is figyelemmel az apportálás érvényesen nem jöhetett létre. Kérte a cégbíróság megkeresését az eredeti állapot helyreállítása és az apportálás törlése iránt. A III. rendű alperest mindkét kereseti kérelem vonatkozásában tűrésre kérte kötelezni. Az I. és a II. rendű alperesek az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltakra, a per megszüntetését kérték, hivatkozva arra, hogy a
- szeptember 21-i szerződéskötés időpontjától számított, a Gt.
- §
(2)bekezdésében szabályozott egyéves jogvesztő anyagi jogi határidőn túl érkezett a kereset. Érdemben az elsődleges kereseti kérelem elutasítását arra hivatkozással kérték, hogy a jogügylet nem színlelt, apportálás esetén az elővásárlási jog gyakorlása fogalmilag kizárt. Utaltak arra is, hogy az elővásárlási jog egyébként is elenyészett, mivel a Gt. 123. §
(3)bekezdése szerinti határidőn belül azt a felperes nem gyakorolta. Az I. rendű alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes az eladóhoz a Ptk. 373. §
(2)bekezdése szerinti, vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot egyébként sem tett. A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában a per megszüntetését a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- h)és
- g)pontjában foglaltakra figyelemmel kérték; hivatkozva arra, hogy a kereset a tartalma szerint a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányul, így a per megindítására a Ctv. 65. §
(2)bekezdése szerinti 30 napon belül volt lehetőség, mely eltelt. Emellett ilyen pert kizárólag az indíthat, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a felperes pedig nem tartozik ebbe a körbe. Érdemben a másodlagos kereseti kérelem elutasítását arra hivatkozással kérték, hogy a Gt. 123. §
(3)bekezdése szerint a társaságnak 30 nap állt rendelkezésére a beleegyező nyilatkozat kiadására. Tekintve, hogy
- október 29-én értesült az apportálásról és 30 napon belül nem nyilatkozott, így a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Emellett azért is alaptalan a kérelme, mert a társasági szerződésbe foglalt kötelező jóváhagyás okán a beleegyezés hiányára nem hivatkozhat. Az I. rendű alperes utalt arra is, hogy a perbeli üzletrész időközben végrehajtás alá került, a felperesnek a végrehajtási jog jogosultját perbe kellene vonnia. A III. rendű alperes a kereseti kérelemben foglaltak teljesítését nem ellenezte, elismerésére tekintettel pervesztessége esetére kérte a perköltség alóli mentesítését, pernyertessége esetére perköltség igényt nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság
- június 9-én kelt 7.G.41.417/2008/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 700.000 forint, a II. rendű alperesnek 780.000 forint perköltséget. Az elsődleges kereseti kérelem körében előterjesztett pergátló kifogást az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta; álláspontja szerint a becsatolt taggyűlési jegyzőkönyv a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kétségmentesen igazolta, hogy a szerződés megkötésére az I. és a II. rendű alperes között 2007. szeptember 21-én került sor, a Gt. 125. §
(2)bekezdésében írt határidő jogvesztő, anyagi jogi, mely a keresetlevél
- szeptember 25-i iktatásakor már eltelt. Nem osztotta az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában előterjesztett pergátló kifogásokat; a felperes másodlagos kereseti kérelme nem esik a Ctv.
- §
(1)bekezdésében szabályozott körbe - a petitum és az annak alapjául szolgáló tényállás között nincs ellentmondás, így nem alkalmazható a Pp. 3. §
(2)bekezdése -, a végzés bíróság előtti megtámadására a felperes egyébként sem lenne jogosult, mert az ránézve rendelkezést nem tartalmazott, továbbá a keresetlevélben nincs olyan jogszabálysértésre hivatkozás, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság utalt arra, szerződés érvénytelenségére irányuló kereset benyújtása esetén csak a szerződést kötő felek perbenállása kötelező, így alaptalanul hivatkozott az I. rendű alperes arra, hogy az üzletrészre más jogcímen igényt érvényesítő, végrehajtást kérő perbenállására lenne szükség. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelemben foglaltakat érdemben vizsgálta, és annak alaptalanságára vont következtetést. Álláspontja szerint a Gt.
- §-a nem tartalmaz olyan kötelező rendelkezést, amelybe az I. és a II. rendű alperes közötti apportálás beleütközne, a társasági szerződés tartalmára vonatkozó szabályozást írt elő, amely a társasági szerződés körében kialakult jogvita elbírálása során alkalmazható. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az apportálás a III. rendű alperes társasági szerződésébe ütközött; a tagok kizárták annak a lehetőségét, hogy a III. rendű alperesi társaságban meglévő üzletrészüket harmadik személy részére adásvétel jogcímén kívül, más jogcímen értékesítsék, és az adásvétellel történő értékesítést is a taggyűlés jóváhagyásához kötötték. Az apportálással az I. rendű alperes üzletrésze a társasági szerződés szerint nem volt értékesíthető, így a jogügylet a társasági szerződésbe ütközött, azonban ehhez sem a Gt., sem a Ptk. a szerződés semmisségének jogkövetkezményét nem fűzi. A Ptk.
- §-ára alapított kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, a III. rendű alperes
- október 29-én tudomást szerzett az apportálásról, az erre vonatkozó iratokat megkapta, a II. rendű alperest az üzletrész új tulajdonosaként elfogadta, a változások bejegyzése iránt intézkedett, utóbbival az apportáláshoz hozzájárult, így az I. és a II. rendű alperesek közötti szerződés
- szeptember
- napjára visszamenő hatállyal érvényesen létrejött. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, másodlagos kereseti kérelmének történő helytadást kért. Jogesetekre hivatkozással fejtette ki azon jogi álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság tévesen figyelmen kívül hagyta, a jogszabályba ütköző szerződés semmis, azt a bíróságnak hivatalból kell észlelnie és gondoskodnia az eredeti állapot helyreállításáról. Mivel a III. rendű alperes társasági szerződésének 12.
- pontjában kizárták, hogy kívülálló személyre adásvételen kívüli jogcímen át lehessen ruházni üzletrészt, a társasági szerződés be nem tartásával kötött jogügylet a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján semmis, ahhoz a taggyűlés hozzájárulása sem adható meg. Álláspontja szerint tévesen vont következtetést az elsőfokú bíróság arra is, hogy a III. rendű alperes hozzájárult az apportálási ügylethez. A Gt. 141. §
(1)bekezdés f) pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az üzletrész kívülálló személyekre történő átruházása esetén a beleegyezés megadása, a taggyűlés a tagok összességéből áll, a taggyűlésre a tagokat a Gt. 144. §
(2)bekezdése szerint a napirend közlésével kell meghívni. A per adatai szerint a III. rendű alperes taggyűlése az apportáláshoz történő hozzájárulást nem tűzte soha a napirendjére, abban nem döntött, az I. és II. rendű alperesek a hozzájáruló nyilatkozat megadására a III. rendű alperes taggyűlését nem hívták fel. A III. rendű alperes ügyvezetője a Ctv. 33. §
(2)bekezdése szerinti kötelezettségének megfelelően járt el, amikor a változás bejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz előterjesztette, e körben utalt arra is, hogy az I. és II. rendű alperesek a tagváltozást jogszabálysértő módon az ügyvezetőnek nyolc napon belül nem is jelentették be. A III. rendű alperes ügyvezetője - aki egyben a felperes többségi tulajdonosa - nem tudta a III. rendű alperes tagjának jogait gyakorolni, mert a taggyűlés nem volt összehívva. A felperes képviseletére ... ügyvezető volt jogosult, a felperes mint tag jogait tehát kizárólag ő, vagy az általa meghatalmazott személy tudta volna gyakorolni, az apportálási jogügylet kapcsán azonban meghatalmazás nem született. A III. rendű alperes ügyvezetője a taggyűlés kizárólagos hatáskörét nem vonhatja el, a taggyűlés nevében sem direkt, sem ráutaló magatartással nem tehet nyilatkozatot. Mindezekre figyelemmel, ha az apportálás mégsem lenne semmis, az, taggyűlési hozzájárulás hiányában, érvényesen nem jött létre, figyelemmel a Gt. 126. §
(1)bekezdésében, a társasági szerződés 12.
- pontjában, valamint a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes másodlagos kereseti kérelme - figyelemmel arra is, hogy az apportálási jogügyletet külön okiratba nem foglalták - ténylegesen a II. rendű alperes 2007. szeptember 21-i társasági szerződésmódosítását támadja, ezen per megindítására a Ctv. 70. §-án keresztül irányadó Ctv. 69. §
(1)bekezdése a közzétételtől számított hat hónapos jogvesztő határidőt ír elő, melyet a felperes elmulasztott, így a kereset érdemi elbírálására nincs mód. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A III. rendű alperes változatlanul nem ellenezte a kereset teljesítését, utalva arra, hogy a jogvita elbírálása a törvényes működését érinti. A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati eljárás során az elsőfokú bíróság elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában elfoglalt jogi álláspontja megalapozottságát - fellebbezés hiányában - nem vizsgálta, a határozat ebben a körben a Pp. 228. §
(3)bekezdése szerint jogerőre emelkedett. Nem osztotta a Fővárosi Ítélőtábla a II. rendű alperes jogorvoslati eljárás során előadott, a per megszüntetésének szükségességére alapított védekezését; a másodlagos kereseti kérelem előterjesztése nem minősül a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 70. §
(1)bekezdése szerinti perindításnak. A felperes a jogorvoslati eljárás során is kifejezetten akként nyilatkozott, hogy nem a II. rendű alperes
- szeptember 21én kelt társasági szerződésmódosítása, hanem az azt megelőzően létrejött, az I. és II. rendű alperes közötti, a perbeli üzletrész apportálására vonatkozó szerződés érvénytelenségének - ezen belül a semmisségének - a megállapítását kéri, nem támadja a társasági szerződésmódosítást, e körben döntéshozatalt nem kér. Erre figyelemmel a kereseti kérelemhez kötöttség elvét sértené a bíróság (BDT 2007.1543), ha a felperes fenti nyilatkozata ellenére a jogvitára a Ctv.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat tekintené irányadónak, így a perindítási határidő elmulasztására, a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- h)pontján keresztül a Pp. 157. §
- a)pontja szerinti permegszüntetési ok fennállására a II. rendű alperes alappal nem hivatkozhat. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezése alapján érdemben vizsgálta a másodlagos kereseti kérelem megalapozottságát, az azt elutasító ítéleti döntés helytállóságát. A felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást a másodlagos kereseti kérelem elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és az alábbi, eltérő indokok szerint érdemben helyesen vont következtetést arra, hogy a kereset elutasításának van helye. A jogvita elbírálása során az elsőfokú bíróság helytállóan a III. rendű alperes 2005. május 27-én kelt társasági szerződésében foglaltakat vette figyelembe, mely az 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) rendelkezésein alapult; nincs peradat arra vonatkozóan, hogy a vitatott apportálást megelőzően a társaság a 2006. évi IV. tv. (Gt.) hatálya alá helyezkedett volna. A régi Gt. 137. §
(1)bekezdése szerint a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A 137. §
(2)bekezdése szerint az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható. A III. rendű alperes hatályos társasági szerződésének 12.1. pontja a régi Gt. 137. §
(2)bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján kizárta a társasággal tagsági viszonyban nem álló, kívülálló személy részére az üzletrész adásvételen kívüli, más jogcímen történő átruházását, emellett az adásvételt is feltételhez, a társaság beleegyezéséhez kötötte. Az üzletrész adásvételtől eltérő jogcímen kívülállóra történő átruházásának az előfeltétele az lett volna, hogy a társasági szerződés e vonatkozásban, az üzletrész átruházását megelőzően módosításra kerüljön, mely nem történt meg, így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az apportálás nem felelt meg a III. rendű alperes társasági szerződésében foglaltaknak. Az apportálással történő üzletrész átruházás társasági szerződésbe foglalt tilalma okán fogalmilag kizárt a társaság ahhoz történő hozzájárulása, így azt az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §-ában foglaltak figyelembevételével tévesen vizsgálta, és helytelenül vont következtetést a hozzájárulás megadására, utóbbiként tévesen értékelve azt a körülményt, hogy a III. rendű alperes ügyvezetője az apportálás okán bekövetkezett tagváltozás cégnyilvántartási átvezetése iránt intézkedett. Bár a fent kifejtettek szerint az apportálás nem felelt meg a III. rendű alperes társasági szerződésében foglaltaknak, és a jogügylethez a III. rendű alperes sem adhatott hozzájárulást, a felperes másodlagos kereseti kérelme mégsem foghat helyt. Az apportáláskor hatályos
- évi IV. tv. (Gt.)
- §
(1)bekezdése szerint az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A 127. §
(2)bekezdése szerint az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni. A 127. §
(3)bekezdése szerint az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. A társasági tagsághoz fűződő vagyoni hányadot, jogokat és kötelezettségeket megtestesítő üzletrész tulajdonjoga a Gt.
- §-a által szabályozott apportkénti szolgáltatásával, apportálással is átruházható; az apportőr a társaság tulajdonába adhatja egy másik korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészét. Az üzletrész átruházási szerződés megkötésére - így apportálás esetére is - előírt kötelező írásbeli alakiságnak a II. rendű alperes
- szeptember 21-i taggyűlési jegyzőkönyve megfelel; az okiratból kitűnik az apportőr I. rendű alperes üzletrész átruházására vonatkozó és a II. rendű alperes apportot elfogadó szerződési nyilatkozata, a szerződéskötésre irányadó akarategyezőségük fennállása. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a fenti kölcsönös ügyletkötési akarat ténylegesen a
- szeptember 21-i taggyűlési jegyzőkönyvbe rögzített - az apportálás elfogadásával megvalósuló tőkeemelés körében hozott - ... számú, ... számú és ... számú taggyűlési határozatban jelenik meg, melyek alapján, a határozathozatallal egyidejűleg a II. rendű alperes társasági szerződésének cégjegyzékadattal összefüggő módosítására került sor. A keresetben kifogásolt szerződéskötés csak a Gt. által szabályozott tőkeemelés komplex folyamatának szükségképpeni és nem önálló részeként értelmezhető, így a jogügylet nem választható el a tőkeemelést tartalmazó taggyűlési határozatoktól, a társasági szerződésmódosítástól. A felperes a fent kifejtettek szerint a II. rendű alperes társasági szerződésmódosítását nem érintő döntéshozatalt kért, a másodlagos kereseti kérelemében megnevezett ügyletkötés azonban önmagában nem értelmezhető, önálló érvényessége nem vizsgálható, a kereseti kérelem ezen alapvető hiányossága annak elutasítására kell, hogy vezessen. Mindezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - a fent kifejtettek szerinti eltérő indokok alapján - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az I. és a II. rendű alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján megállapított, a 2. §
(2)bekezdése szerint mérsékelt összegű, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- november
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró