← Magyarország

Bf.285/2009/4 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.285/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. november
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Békés Megyei Bíróság
  4. június
  5. napján kihirdetett 12.B.337/2008/
  6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: A vádlott büntetését 40 (negyven) napi közérdekű munkára enyhíti. A közügyektől eltiltás kiszabását mellőzi. A közérdekű munkát fizikai munkakörben kell letölteni. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe fogházban letöltendő szabadságvesztés lép. Egy napi közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 7.500.- (hétezer-ötszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat vesztegetés bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Úgy rendelkezett, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A Békés Megyei Bíróságon Bj.I/51/
  7. tételszám alatt nyilvántartott
  8. és
  9. sorszám alatti, kézzel írt levelek lefoglalását megszüntette, és az iratokhoz csatolásukat rendelte el. Kötelezte a vádlottat 120.900.- forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be a vádlott felmentésért, védője enyhítésért. A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott fellebbezésére tekintettel a védő a fellebbezését elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért - pénzbüntetés kiszabása érdekében - tartotta fenn, és az enyhítésért bejelentett fellebbezéshez a vádlott is csatlakozott. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.252/
  10. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta és bűnösségi körülményt észrevételezett. Az ügyész a fellebbezési nyilvános ülésen indítványozta az első fokú ítélet tényállásának helyesbítését az
  11. sz. névnek írt levél tartalmára vonatkozó részében. Az ítélőtábla az enyhítésre irányuló fellebbezéseket ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
  12. §

(1)bekezdése alapján felülbírálva az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem észlelt, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira figyelemmel az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A vádlott által a (büntetés-végrehajtási intézet megnevezése) parancsnokának,
  1. sz. név büntetés-végrehajtási ezredesnek írt levélben nincs előny felajánlása. A (büntetés-végrehajtási intézet megnevezése) fogvatartási ügyek osztályának vezetője,
  2. sz. név büntetés-végrehajtási őrnagy a Btk.
  3. § 1/l. pontja alapján minősül hivatalos személynek. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az a fenti kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A felmentésre irányuló fellebbezések a bizonyítékok mérlegelését támadják. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott különböző tartalmú vallomásaival szemben a tényállást a levelek tartalma alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság kellően megindokolta, hogy a vádlott önmagának is ellentmondó állításai, illetve az ezzel kapcsolatos gyógyszer hatása alatti Bf.I.285/2009/
  4. állapotára vonatkozó védekezése miért nem fogadható el. Kellő mélységgel értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, köztük a jelen eljárás alapját képező és a vádlott által más hatósági személyeknek is írt levelek tartalmi összefüggéseit. Helytálló indokát adta annak, hogy (szakértő neve) igazságügyi írásszakértő véleményére mely szerint nem vitás, hogy a leveleket a vádlott írta - és a további bizonyítékokra figyelemmel a vádlott védekezése miért nem helytálló. A fentiek alapján megállapított tényállás megalapozott. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nincs lehetőség, ezért az ezeket támadó, a vádlott felmentését célzó vádlotti és védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményének minősítése is törvényes. Itt utal az ítélőtábla arra, hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor
  5. sz. név büntetés-végrehajtási ezredesnek írt levelet is a bizonyítékok körében értékelte, viszont mivel a tényállásban is szerepeltette mulasztott, amikor ítéletének jogi indokolásában, a minősítés körében ezzel nem foglalkozott. Önmagában ugyanis csupán az anyagi előny juttatására való utalás, amely minden konkrétumot nélkülöz, előny ígéretének nem tekinthető, ezért a hivatali vesztegetés bűntettét nem valósítja meg (BH
  6. 76.). Az egyértelművé tétel miatt tartotta szükségesnek az ítélőtábla a tényállást helyesbíteni akként, hogy az
  7. sz. névnek írt levélben nincs előny felajánlása. A kifejtettekből is következik, hogy a vádlott a hivatali vesztegetés bűntettét az elsőfokú bíróság minősítésének megfelelően 1 rendbeliként, csak
  8. sz. név büntetés-végrehajtási őrnagynak írt levél által valósította meg, mellyel az ítélőtábla az első fokú ítélet jogi indokolását ezennel kiegészítette. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság többségében helyesen vette számba. Az ítélőtábla az enyhítő körülmények köréből a ténybeli beismerő vallomást mellőzte, mivel csak a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, a vádlott pedig a bűnösségét nem ismerte be (BKv.
  9. II/
  10. pont). A vádlott terhére megállapított bűncselekmény törvényi büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. E nem nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a vádlott személyi körülményeire, különösen beszámítási képessége korlátozottságára tekintettel az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést túl szigorúnak, viszont a védő által indítványozott pénzbüntetést a visszaeső vádlott esetében túl enyhének találta. Ezért a Btk.
  11. §
(1)és
(2)bekezdés e) pontja szerinti enyhítő rendelkezés alkalmazásával a vádlott büntetését a Btk. 49. §
(1)bekezdése szerinti közérdekű munkára enyhítette. A közérdekű munka tartamát a Btk. 49. §
(4)bekezdése alapján 40 napban határozta meg. A Btk. 49. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett akként, hogy a közérdekű munkát fizikai munkakörben kell letölteni. A munkakötelezettség nem teljesítése esetére a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés felőli rendelkezés pedig a Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdésén alapul. A közérdekű munka mellett az ítélőtábla a közügyektől eltiltás kiszabását a Btk.
  1. §-a alapján mellőzte. A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerint a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárás során a kirendelt védő jelenléti díjával és irattanulmányozási díjával összesen 7.500.- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
  1. november
  2. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja, előadó Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.285/2009/
  3. számú ítélete és a Békés Megyei Bíróság 12.B.337/2008/
  4. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. november
  6. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.