Szegedi Ítélőtábla Bf.I.285/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- november
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Békés Megyei Bíróság
- június
- napján kihirdetett 12.B.337/2008/
- számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: A vádlott büntetését 40 (negyven) napi közérdekű munkára enyhíti. A közügyektől eltiltás kiszabását mellőzi. A közérdekű munkát fizikai munkakörben kell letölteni. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe fogházban letöltendő szabadságvesztés lép. Egy napi közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 7.500.- (hétezer-ötszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat vesztegetés bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Úgy rendelkezett, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A Békés Megyei Bíróságon Bj.I/51/
- tételszám alatt nyilvántartott
- és
- sorszám alatti, kézzel írt levelek lefoglalását megszüntette, és az iratokhoz csatolásukat rendelte el. Kötelezte a vádlottat 120.900.- forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be a vádlott felmentésért, védője enyhítésért. A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott fellebbezésére tekintettel a védő a fellebbezését elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért - pénzbüntetés kiszabása érdekében - tartotta fenn, és az enyhítésért bejelentett fellebbezéshez a vádlott is csatlakozott. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.252/
- számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta és bűnösségi körülményt észrevételezett. Az ügyész a fellebbezési nyilvános ülésen indítványozta az első fokú ítélet tényállásának helyesbítését az
- sz. névnek írt levél tartalmára vonatkozó részében. Az ítélőtábla az enyhítésre irányuló fellebbezéseket ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülbírálva az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem észlelt, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira figyelemmel az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A vádlott által a (büntetés-végrehajtási intézet megnevezése) parancsnokának,
- sz. név büntetés-végrehajtási ezredesnek írt levélben nincs előny felajánlása. A (büntetés-végrehajtási intézet megnevezése) fogvatartási ügyek osztályának vezetője,
- sz. név büntetés-végrehajtási őrnagy a Btk.
- § 1/l. pontja alapján minősül hivatalos személynek. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az a fenti kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A felmentésre irányuló fellebbezések a bizonyítékok mérlegelését támadják. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott különböző tartalmú vallomásaival szemben a tényállást a levelek tartalma alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság kellően megindokolta, hogy a vádlott önmagának is ellentmondó állításai, illetve az ezzel kapcsolatos gyógyszer hatása alatti Bf.I.285/2009/
- állapotára vonatkozó védekezése miért nem fogadható el. Kellő mélységgel értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, köztük a jelen eljárás alapját képező és a vádlott által más hatósági személyeknek is írt levelek tartalmi összefüggéseit. Helytálló indokát adta annak, hogy (szakértő neve) igazságügyi írásszakértő véleményére mely szerint nem vitás, hogy a leveleket a vádlott írta - és a további bizonyítékokra figyelemmel a vádlott védekezése miért nem helytálló. A fentiek alapján megállapított tényállás megalapozott. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nincs lehetőség, ezért az ezeket támadó, a vádlott felmentését célzó vádlotti és védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményének minősítése is törvényes. Itt utal az ítélőtábla arra, hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor
- sz. név büntetés-végrehajtási ezredesnek írt levelet is a bizonyítékok körében értékelte, viszont mivel a tényállásban is szerepeltette mulasztott, amikor ítéletének jogi indokolásában, a minősítés körében ezzel nem foglalkozott. Önmagában ugyanis csupán az anyagi előny juttatására való utalás, amely minden konkrétumot nélkülöz, előny ígéretének nem tekinthető, ezért a hivatali vesztegetés bűntettét nem valósítja meg (BH
- 76.). Az egyértelművé tétel miatt tartotta szükségesnek az ítélőtábla a tényállást helyesbíteni akként, hogy az
- sz. névnek írt levélben nincs előny felajánlása. A kifejtettekből is következik, hogy a vádlott a hivatali vesztegetés bűntettét az elsőfokú bíróság minősítésének megfelelően 1 rendbeliként, csak
- sz. név büntetés-végrehajtási őrnagynak írt levél által valósította meg, mellyel az ítélőtábla az első fokú ítélet jogi indokolását ezennel kiegészítette. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság többségében helyesen vette számba. Az ítélőtábla az enyhítő körülmények köréből a ténybeli beismerő vallomást mellőzte, mivel csak a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, a vádlott pedig a bűnösségét nem ismerte be (BKv.
- II/
- pont). A vádlott terhére megállapított bűncselekmény törvényi büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. E nem nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a vádlott személyi körülményeire, különösen beszámítási képessége korlátozottságára tekintettel az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést túl szigorúnak, viszont a védő által indítványozott pénzbüntetést a visszaeső vádlott esetében túl enyhének találta. Ezért a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés e) pontja szerinti enyhítő rendelkezés alkalmazásával a vádlott büntetését a Btk. 49. §
(1)bekezdése szerinti közérdekű munkára enyhítette. A közérdekű munka tartamát a Btk. 49. §
(4)bekezdése alapján 40 napban határozta meg. A Btk. 49. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett akként, hogy a közérdekű munkát fizikai munkakörben kell letölteni. A munkakötelezettség nem teljesítése esetére a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés felőli rendelkezés pedig a Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdésén alapul. A közérdekű munka mellett az ítélőtábla a közügyektől eltiltás kiszabását a Btk.
- §-a alapján mellőzte. A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerint a Be.
- §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárás során a kirendelt védő jelenléti díjával és irattanulmányozási díjával összesen 7.500.- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
- november
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja, előadó Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.285/2009/
- számú ítélete és a Békés Megyei Bíróság 12.B.337/2008/
- számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- november
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke