Gf.40431/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése és 146.§

(1)bekezdése alapján. Előadta, a taggyűlés megnyitása után nem került sor a tagokat megillető szavazati jog mértékének meghatározására, a határozathozatal során pedig a leadott szavazatok és az „ellenszavazatok" számának megállapítására. Sérelmezte továbbá, a jegyzőkönyv nem a taggyűlésen, nem azzal párhuzamosan készült, annak ellenére, jegyzőkönyvvezetőt választottak. Állította, a határozatok ezért a jegyzőkönyv szükséges tartalmát meghatározó 2006. évi IV. törvény (Gt.) 146.§

(1)bekezdésébe ütköznek. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította a határozatok nem jogsértőek, a jegyzőkönyv a Gt. 146.§

(1)bekezdésének megfelelően készült, esetleges hiányosságai nem eredményezhetik a határozatok érvénytelenségét. A jegyzőkönyv csupán rögzíti a meghozott határozatokat, a taggyűlésen elhangzottakat, az abban foglaltak a határozatok érvényességére nem hatnak ki. Felperes a taggyűlésen jelen volt, tudomása kellett hogy legyen a szavazatok tartalmáról. A határozatok meghozatalánál nemleges szavazat nem volt, a Gt. említett rendelkezése pedig nem követeli meg a szavazástól tartózkodó személyeknél a szavazatszámok feltüntetését. A Gt. továbbá nem zárja ki a taggyűlési jegyzőkönyv utólagos elkészítésének, és a kijavításának, kiegészítésének lehetőségét sem. A per során csatolta a

1. április 1-jei megismételt taggyűlésről készült,
2. április 23-án kiegészített jegyzőkönyvet, amelyben feltüntetésre került az egyes tagokat megillető szavazati jog mértéke - egyebekben a hatályos létesítő okirattal azonos mértékben -, s az egyes tagokat megillető szavazatok számát az igen szavazatot leadó, és a szavazástól tartózkodó tagok nevéhez is odaírták. (A kiegészítéseket a jegyzőkönyv aláírói jegyezték ellen.) A jegyzőkönyv benyújtását követően felperes a keresetét továbbra is fenntartotta, hangsúlyozva, a kiegészítés nem fogadható el, a jegyzőkönyvnek ugyanis a taggyűlésen történteket kell tartalmaznia, a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott, a Gt-nek a jegyzőkönyv tartalmi elemeire vonatkozó szabályai olyan garanciális szabályok, amelyek kihatnak az alaki érvénytelenség által magára a határozatok tartalmi érvénytelenségére. Az elsőfokú bíróság
3. április 24-én kelt 11.G.40.598/2008/
4. számú ítéletével az alperes
5. április 1-jén meghozott 1., 2., és 3/2008.(IV.1.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte alperest 42.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, a Gt. 146.§

(1)bekezdésében foglaltakból az következik, a jegyzőkönyvet az ügyvezetőnek a taggyűléssel egyidejűleg kell elkészítenie, mivel a törvény nem állapít meg a teljesítésre külön határidőt. A Gt-nek a jegyzőkönyv tartalmára, különösen a szavazati jog mértékére és a leadott szavazatok számára vonatkozó rendelkezései olyan garanciális szabályok, amelyek mindenképp betartandók, azok megszegése a jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozatok jogsértő voltát eredményezi. Az alperes taggyűlési jegyzőkönyve hiányos, sérti a Gt. 146.§

(1)bekezdésének rendelkezését, tekintve, nem tartalmazza a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, és a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát. Rámutatott, „önmagából a jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt határozat megszületett-e". A jegyzőkönyv utólagos kijavításával, kiegészítésével a jogsértés nem orvosolható. Az ítélettel szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a jegyzőkönyv a kijavítása előtt is megfelelt a Gt. 146.§

(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek. A kijavítása előtti tartalmából is megállapítható a leadott szavazatok és ellenszavazatok száma, valamint a szavazástól tartózkodók személye. A jegyzőkönyv ezáltal az elsőfokú bíróság által garanciális szabálynak tartott feltételnek is megfelel, sőt azzal, hogy az igenlő szavazatokat leadó tagokat személy szerint is feltüntette, még inkább egyértelművé tette a határozathozatal mikéntjét. Utalt arra, nem lehetett vitás a megjelent tagok szavazati jogának mértéke, azt a társasági szerződés és a tagjegyzék hitelt érdemlően tartalmazta, az hiteles cégadatokon alapul. Kifogásolta, az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyv ki nem javíthatóságát állapította meg annak ellenére, még bírósági határozat kijavítása sem kizárt. A kiegészítés nem a taggyűlésen tett nyilatkozatok tartalmával volt kapcsolatos, hanem olyan tényre vonatkozott, ami a hiteles cégnyilvántartás adataiból bármikor megállapítható, így a jegyzőkönyv kiegészítésével senkinek a joga nem sérült, a kiegészítés pedig megfelel a valóságnak. Kiemelte, ahhoz, hogy a taggyűlés tartalmazza a tagokat megillető szavazati jog mértékét, nem szükséges, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok a taggyűlésen elhangozzanak. Mindezek alapján vitatta, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvből ne lehetne megállapítani, a határozatok milyen szavazati aránnyal születtek. Azt hangsúlyozta, a taggyűlési határozat érvényes meghozatalához nem a jegyzőkönyv elkészítése, hanem a taggyűlés szabályszerű megtartása, és megfelelő számú leadott igen szavazat szükséges. Sem felperes, sem az elsőfokú bíróság nem hivatkozott olyan jogszabályhelyre, aminek alapján megállapítható lenne a határozatok Gt. vagy más jogszabályba, illetve alapszabályba ütköző volta, a taggyűlésen megjelent tagok szavazati joga feltüntetésének jegyzőkönyvbeni hiánya pedig nem felülvizsgálati ok. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Változatlanul állította, a taggyűlési határozatok jogsértőek, a jegyzőkönyv nem a taggyűléssel párhuzamosan készült, a tagokat megillető szavazati jog, az általa korábban a 2007. április 2-i törzstőke-emelésről és szerződésmódosításról hozott taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt folyamatban volt perre figyelemmel a perbeli határozatok meghozatalakor nem volt „köztudomású" tényként kezelhető. A Gt. 146.§ /l/ bekezdése garanciális okokból a szavazati jog mértékét és a leadott szavazatok számát feltétlenül és pontosan rögzítendő adatként határozza meg. Ezen jogszabályi rendelkezésből az is egyértelmű, a jegyzőkönyv kiegészítése sem történhet meg, nem minősül jogszerűnek, ha abban el nem hangzott adatok, illetve tények kerülnek utóbb rögzítésre. A nem minden tag jelenlétében elkészített jegyzőkönyv kiegészítés jogszabálysértő, érvénytelen. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. A gazdasági társaságok szervezetére, működésére, a társasági határozatok felülvizsgálatára nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény /Gt./ tartalmaz rendelkezést. A 19.§

(1)-

(2)bekezdése, 20.§

(1)és

(6)bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése határozatait főszabályként taggyűlésen, a tagok szavazatai egyszerű többségével hozza meg. A 146.§

(1)bekezdése értelmében a tagok személyes jelenléte mellett megtartott taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. E jogszabályi hely azt is kimondja, a jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A

(2)bekezdés szerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - taggyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A jegyzőkönyv szerepe, rendeltetése tehát az, hogy megállapíthatók legyenek a taggyűlésen lezajlott események, a meghozott határozat tartalma, a határozathozatal módja, érvényessége. A 45.§

(1)bekezdése úgy rendelkezik, a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A Gt. tehát a társaságok jogsértő, illetőleg a társasági szerződés rendelkezéseit sértő határozatokkal szemben biztosít jogorvoslatot, nem pedig a jegyzőkönyv esetleges jogsértő vezetésével szemben. Ebből következően a jegyzőkönyv nem taggyűléssel egyidejű elkészítése, esetleges szabálytalan vezetése önmagában a társasági határozatot nem teszi érvénytelenné, és annak sincs jogszabályi akadálya, utóbb a jegyzőkönyv a társaság taggyűlés időpontjában fennálló tényhelyzetének megfelelő adatokkal kiegészítésre kerüljön. Az adott ügyben felperes a jegyzőkönyv hiányosságára (a szavazatok mértéke, a leadott szavazatok mértéke) alapította keresetét. Olyan tényelőadást felperes sem tett, hogy a határozathozatal során a szavazatokat tévesen számolták volna össze, hogy valamely tag nem az őt megillető szavazati aránnyal (mértékkel) került volna számításba vételre, s ennek folytán a megfelelő szavazatszám (szavazatarány) hiányában lennének érvénytelenek a határozatok. A jegyzőkönyvben rögzítettek alapján pedig egyebekben az egyes határozatokra leadott szavazatok, igen szavazatok és tartózkodó szavazatok mértéke az alperes határozathozatalkor hatályos létesítő okiratában foglaltakkal összevetve egyértelműen megállapítható volt. A

1. április 1-jei megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a taggyűlésen valamennyi tag jelen volt - ennek ellenkezőjét felperes sem állította -, ezáltal valamennyi - 2010 - szavazat képviseltnek tekintendő, ebből következően pedig az egyhangúsághoz nem kötött határozatokat a tagok felperes szavazástól tartózkodása mellett is érvényesen meghozhatták. A jegyzőkönyv pontosan rögzíti a leadott igen szavazatok számát (1485, 1985), abból továbbá egyértelműen megállapítható, beazonosítható a határozatot hozó, a határozatokra igennel szavazó tagok személye is, így a
2. április 2-án elfogadott, a perbeli határozatok meghozatala időpontjában a társaság működésére irányadó, hatályos, módosított társasági szerződés ismeretében nem lehetett kétséges a határozatot meghozó tagok által leadott egyes szavazatok száma, így az sem, hogy a határozatok a leadott igen szavazatokkal érvényesen meghozottnak minősülnek. A kifejtettek szerint pedig önmagában a jegyzőkönyv feltárt hibája, hiányossága a határozathozatal érvényességére nem volt kihatással, a határozatok érvénytelenségét nem eredményezte. Téves és megalapozatlan ezért az elsőfokú bíróság támadott határozatokat hatályon kívül helyező határozata. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján megváltoztatta, a keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3)bekezdése és

(5)bekezdése, valamint 4/A. §

(1)bekezdése alkalmazásával megállapított áfát is magában foglaló 26.000 forint ügyvédi munkadíjból és 24.000 forint lerótt másodfokú eljárási illetékből álló első- és másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. november
2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró . Felker László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző