Kfv.I.35.164/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Abonyi Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a Lukácsné dr. Hernádi Anikó jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróságon 9.K.27.601/2007. számon indított és ugyanezen bíróság 2008. január 29-én kelt 9.K.27.601/2007/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 9.K.27.601/2007/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi társaság által üzemeltetett és G.F. gépkocsivezető által vezetett járműszerelvényt 2007. június 27-én 22 óra 30 perckor a Hegyeshalmi határátkelőhelynél ellenőrzés alá vonták. A gépjármű vezetője bemutatta 2007. június 8-tól 21. napjáig a nevére kiállított szabadságos igazolást, továbbá 2007. június 22. napjától használt menetíró korongokat. Az ellenőrzés megállapította, hogy a gépjárművezető a 2007. június 22-től 24. napig tartó időtartamra vonatkozó menetíró-lapot a megengedettnél tovább használta. Ezért az elkövetett szabálysértés miatt az elsőfokú hatóság a felperest határozatával 400.000 Ft közigazgatási bírsággal sújtotta. A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 4278/2007. számú határozatával az indokolás kisebb módosításával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes azzal egészítette ki az elsőfokú határozat indokolását, miszerint a felperes a 2007. június 22. napján behelyezett adatrögzítő-lapot a 24 óra időtartamot meghaladóan június 24-ig használta. Ezzel az adatrögzítő lap nem volt alkalmas arra, hogy a megszakítás nélküli folyamatos vezetőidő, illetőleg napi, heti pihenőidő ellenőrzéséhez szükséges adatok leolvashatók legyenek. Az alperes határozatának alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozásokat az elsőfokú határozathoz képest kiegészítette. A felperes keresetében nem vitatta a menetíró korong kicserélésének elmaradását, de arra hivatkozott, hogy a gépkocsivezető 2007. június 23. és 24. napján hétvége lévén pihenőidejét töltötte, amikor a kamionok nem is közlekedhetnek. Álláspontja szerint az alperes jogszabályi hivatkozása téves volt, a gépjárművezető minden szükséges okmányt felmutatott, ezért nem az 57/2007. (III.31.) Kormányrendelet 3. táblázat 4. sorszámú rendelkezése, hanem az 5. § 4. táblázat 3. sorszám szerinti 100.000 Ft összegű bírság lett volna kiszabható. Az alperes kérte a kereset határozatában foglaltakat. elutasítását és fenntartotta a A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.601/2007/7. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a jogalkotó elkülöníti a vezetési időre, a megszakításra és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések megsértését a menetíró készülék és tachográf korong használatára vonatkozó előírások megszegésétől, és ahhoz eltérő szankciót fűz. A perbeli ellenőrzés során megállapították, hogy a gépkocsivezető a menetíró korongot a megengedettnél tovább használta. Ez az ellenőrzés a jegyzőkönyv által is helyesen rögzítetten az 1998. évi I. törvény (Kkt.) 20. § /1/ bekezdés
- d)pontján alapult, ehhez pedig egyértelműen a Kr. 5. § szerinti 4. táblázat 3. pontja szerinti 100.000 Ft mértékű közigazgatási bírság, mint szankció alkalmazható. Tévedett tehát az alperes akkor, amikor az ellenőrzési céltól is eltérő jogsértést állapított meg. A felperes ugyanis nem a menetidőre vonatkozó előírásokat szegte meg, így a Kr. 4. § 3. táblázat 4. sorszám alatt rögzített 400.000 Ft bírság fizetése jogszabálysértő volt. Az elsőfokú bíróság ezért a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az új eljárásra előírta, hogy a hatóságnak az ítéletben kifejtett szabálysértés miatti bírságot kell alkalmaznia. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Az alperes felülvizsgálati kérelmében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a gépjárművezető az elkövetett szabálysértéssel lehetetlenné tette a hatóságnak a vezetés és pihenőidő megfelelő ellenőrzését. A gépkocsivezetőnek nem állt olyan szabályosan használt adatrögzítő-lap a rendelkezésre, amely alapján megfelelően ellenőrizni lehetett a heti vezetés és pihenőidő betartását. A felperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is. A nem vitás tényállás szerint a gépjárművezető 2007. június 22-én 22 óra 50 perckor kezdte meg a fuvarfeladatát, amikor új adatrögzítő-lapot helyezett a menetíró készülékébe. Ezt az adatrögzítő-lapot tachográf korongot, 2007. június 23-án 22 óra 50 percig lehetett volna használni. A gépjárművezető azonban elmulasztotta az adatrögzítő-lap kicserélését, azt csak másnap június 24-én reggel tette meg, így az adatrögzítő-lapot a megadott határidőn túl használta. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a gépjárművezető magatartása hogyan minősíthető a hatályos jogszabályok szerint. Az ellenőrzésről felvett helyszíni jegyzőkönyv rögzíti a gépjárművezető által elkövetett szabálysértés: „a megengedettnél tovább használta a menetíró korongot". A 2007. április 11-től az Európai Parlament és Tanács 561/2006. EK rendeletével módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékről szóló tanács 3821/85/EGK rendeletének 15 Cikk /2/ bekezdése alapján a járművezetőknek mindennap használniuk kell az adatrögzítő-lapot amikor járművet vezetnek, attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik. Egyetlen adatrögzítő-lap sem használható azon az időtartamon túl, amelyre azt szánták. A /7/ bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján, ha a járművezető menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, akkor az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére be kell tudni mutatni többek között az adott héten és az azt megelőző 15 napon belül használt adatrögzítőlapokat. A /7/ bekezdés
- c)pontja alapján az arra felhatalmazott ellenőrzést végző személy az adatrögzítő lapok, az adatrögzítő berendezés, vagy a járművezetői kártya által rögzített kijelzett, vagy kinyomtatott adatok elemzésével ellenőrizheti az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést. Illetve ha ezek nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum ellenőrzésével, amely egy előírás be nem tartását bizonyítja. A Legfelsőbb Bíróság e jogszabályi rendelkezések alapján egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettekkel, mely szerint a felperes gépjárművezetője az ellenőrzéséhez szükséges valamennyi okmányt, adatot rendelkezésre bocsátott, azonban az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályokat az előzőekben hivatkozott jogszabályi előírások ellenére megszegte, azaz a gépjárművezető a módosított EGK rendelet 15 Cikk /2/ bekezdésének azon előírását szegte meg, amely szerint az adatrögzítő lap az előírt időtartamon belül használható. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007. (III.31.) Kormányrendelet 5. § /1/ bekezdés 4. táblázat 3. pontja alapján - mely rendelkezés a jogszabályi hivatkozást az előzőeknek megfelelően a 3821/85/EGK Tanácsi Rendelet 13-16. Cikkére alapította, hogy az elkövetett szabálysértésért kiszabható bírság összege 100.000 Ft lett volna. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. Budapest, 2009. április 2. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró