Kfv.I.35.373/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szegedi Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tarnai István jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 9.K.20.869/2007/9. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a alperesnek 25.000 /

az huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra 94.100 /

az kilencvennégyezer-egyszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél .... évekre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Megállapításai alapján a

1. június
2. napján kelt 3218227973 számú határozatával ... . évre a felperes javára ... Ft adókülönbözetet, .... évre a terhére ... Ft adókülönbözetet, összesen a terhére ... Ft adóhiányt állapított meg, amely összegnek a megfizetésére kötelezte a felperest járulékaival: adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt.

elsőfokú hatóság .... év vonatkozásában adókülönbözetet eredményező megállapítást nem tett. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. szeptember 21. napján kelt 3724756570 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes által átadott iratok, szerződések, továbbá a revízió rendelkezésére álló hivatali nyilvántartások, bevallások és a hivatalból megkért adatszolgáltatások alapján

elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adóalapját becsléssel állapította meg, és a fedezet nélküli kiadások összegét - mint forráshiányt -

összevont adóalap részeként, egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette. A felperes keresetében

első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, és

annak eredményeként megállapított adóterheket.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint

adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján

Art. 109.§-ának /1/ bekezdése szerint helytállóan alkalmazott becslést.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként pedig

t állapította, hogy

adóalaptól való eltérést a felperes hitelt érdemlően nem igazolta. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint

ítélet sérti

Art. 109.§-ának /1/, /3/ bekezdését.

A felperes megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat, amelyeket álláspontja szerint bizonyított is.

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget biztosít

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban,

úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a /Pp. 324.§ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el.

elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte. Meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy

alperes határozatában a becslés alkalmazott módszerének megfelelősségét bizonyította.

adó alapjának valószínűsítését jogszerűen végezte, a felperes

onban a becsült adóalaptól való eltérést hitelt érdemlően nem igazolta. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhatja, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján -

elsőfokú ítélettel és

adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során - a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

elsőfokú bíróság ítéletében a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint részletesen, alaposan megindokolta a felülvizsgálni kért határozatok keresettel támadott egyes részeinek jogszerűségét, minden egyes keresetrészre vonatkozóan részletezte jogi álláspontját. A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
2. július
3. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró