← Magyarország

Kfv.39117/2008/6 – Kúria

Kfv.I.39.117/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Bódis Zoltán ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Farkas Ervin jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály alperes ellen illeték ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 2.K.26.925/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. december 10-én kelt 2.K.26.925/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 2.K.26.925/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. és II.r. felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek külön - külön 10.000 /azaz tízezer/ 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi az I.r. és II.r. felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak felhívásra külön-külön 10.000 /azaz tízezer/ - 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. és a II.r. felperes a ... . napján kelt, és illetékkiszabásra ... -én bejelentett adásvételi szerződéssel 1/2 1/2 arányban megvásárolta a... külterület .... hrsz-ú ingatlan 4600/647186-od tulajdonrészét. A Pest Megyei Illetékhivatal a
  6. szeptember
  7. napján kelt 317.210-01-
  8. és 317.210-02-
  9. számú fizetési meghagyásaiban a felperesek terhére 10%-os illetékkulcs alkalmazásával ... Ft ... Ft vagyonszerzési illetéket szabott ki. A felperesek az illetékekről szóló
  10. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontjára alapítottan az illeték törlése iránt kérelmet terjesztettek elő. Mellékletként nyilatkozatukat, őstermelői igazolványuk másolatát, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által .... -én kiadott regisztrációs igazolásukat nyújtották be. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
  11. május
  12. napján kelt 631.548/2/
  13. és 605.438/
  14. számú határozataiban a felperesek kérelmét elutasította. Az azonos tartalmú indokolások szerint az illeték megállapítása szempontjából a szerződés megkötésekori állapot az irányadó, és a vagyonszerzők a vétel időpontjában nem rendelkeztek regisztrációs igazolással, így a kérelmük nem teljesíthető. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  15. július 11-én kelt 3302596466 és 3302596411 számú határozataiban az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperesek keresetükben a határozatok hatályon kívül helyezését kérték annak megállapításával, hogy vagyonszerzésük illetékmentes. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontját, 18.§-ának /1/ bekezdését, 26.§ának /1/ bekezdés p/ pontját helyesen értelmezte, ugyanis csak a regisztrációs igazolással már a vagyonszerzéskor rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföld vásárlása lehet illetékmentes, és csak akkor, ha a törvényi feltételek teljesítését vállalja. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontja téves értelmezésével hozta meg ítéletét. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni /Itv. 1.§/. Az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése /18.§ /1/ bekezdés/. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét az Itv. 19.§-ának /1/ bekezdése - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%-ban határozza meg. Az Itv. szabályoz illetékmentességet, és illeték kedvezményeket, részletesen meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes avagy kedvezményezett a vagyonszerzés. A felperesek az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontjára alapították vagyonszerzésük illetékmentességét, amely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. E jogszabályhely kifejezett rendelkezése alapján a regisztrációs igazolással rendelkező magánszemély termőföldvásárlása illetékmentes. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperesek e törvényi feltételnek nem feleltek meg, ugyanis regisztrációs igazolással a termőföld megvásárlásakor nem rendelkeztek. Az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontja konkrétan meghatározza azt az időpontot /„termőföldvásárlás"/, amikor a regisztrációs igazolással való rendelkezés törvényi feltételnek teljesítettnek kell lennie az illetékmentességhez. Ezért a felpereseknek a más időtartamra /a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig/ való hivatkozása téves. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az első- és másodfokú adóhatóság a felperesek kérelmeiről külön külön határozatban döntött, az I.r. illetve a II.r. felperes a saját vagyonszerzésére meghozott határozatok bíróság általi felülvizsgálatát kérte, ezért a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felpereseket, a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján külön - külön kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Legfelsőbb Bíróság az Itv. 50.§-ának /1/ bekezdése, költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  17. április
  18. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.