Kfv.I.35.308/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Gellér Balázs József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bus Szilvia jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Somogy Megyei Bíróságon 5.K.22.142/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- április 15-én kelt 5.K.22.142/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 5.K.22.142/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes .... -én ....-i rendeltetéssel kiléptetésre jelentett be a Vám- és Pénzügyőrség ....-i Vámhivatalánál /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ különböző kozmetikai cikkeket. Az okmányok vizsgálata során az eljáró pénzügyőr kockázatelemzést végzett, tételes ellenőrző vizsgálatot rendelt el, amelynek során megállapította, hogy az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, a tanács 1383/2003/EK rendelet /a továbbiakban: EK r./
- cikkének /1/ bekezdése szerinti helyzetben lévő - általa meghatározott -, kiléptetni kért áruk feltehetően szellemi tulajdonjogot sértenek. Gyanúra adott okot az ... sorszámú számla, amely márkanevet, cikkszámot, csomagolási mennyiséget, valamint típust, megjelölést nem tartalmazott, továbbá, hogy a kamionban a kozmetikumokat raklaponként fekete fóliával tekerték körbe, és a számla szerinti értékük alacsony volt. A termékek tételes átvizsgálása során megállapítást nyert, hogy az ... stift termékek eredeti címkéjét felülragasztották. Az elsőfokú hatóság a védjegy jogosultak képviseleti cégeit értesítette a termékekről, majd a
- augusztus
- napján kelt 1049/
- számú határozatával a kiléptetésre bejelentett, a határozatban felsorolt kozmetikai cikkek kiléptetésére vonatkozó felperesi indítványt elutasította, és egyúttal az áruk közvetlen vámfelügyelet alá vételét az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004.(XII.26.)Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ 4.§-ának /2/ bekezdése alkalmazásával ... napjával elrendelte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt 2676/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet /a továbbiakban: Közösségi Vámkódex/ végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93 EGK rendelet /Vhr./ módosítására kiadott a Bizottság
- december 18-i 1875/2006/EK rendeletének 793.a cikk /1/ bekezdése alapján járt el az elsőfokú hatóság, mint kiléptető vámhivatal. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény 50.§-ának /1/ bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettség teljesítése során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a jogsértés gyanúja fennáll, megállapítását indokolta, ezért megalapozottan döntött a vámfelügyelet alá vételről. A vámfelügyelet elrendelésének időpontjában pedig nem volt, és nem lehetett tudomása arról, hogy a jogtulajdonosok milyen eljárást kérnek, illetve kérnek-e egyáltalán intézkedést. A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság eljárási jogszabálysértést követett el, mert az irat-betekintési jogát nem gyakorolhatta, továbbá, mert a kiviteli vámeljárást a Buda-térségi Fővámhivatalban kezdeményezte, e Fővámhivatal mindent rendben talált, így „a kiléptetést nem végző vámhivatal eljárása jogszabálysértő cselekmény gyanújának hiányában jogszabálysértő". Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint sérült a felperes irat-betekintési joga, mivel az iratoknak a fellebbezés folytán történt felterjesztését követően az elsőfokú hatóság nem reagált a felperes ezen irányú kérelmére, és arról sem tájékoztatta, hogy kérésének milyen okból nem tud eleget tenni. A vámhatóság időközben a közvetlen felügyeletet a kiléptetni kért áruk vonatkozásában feloldotta, így az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással az, hogy a felperes a védjegy-jogosultak nyilatkozatát nem ismerhette meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú vámhatóság pontosan meghatározta azokat az okokat, amelyek alapján okkal feltételezhette, hogy fennáll annak a gyanúja, miszerint a szállított áruk feltehetően a szellemi tulajdonjogokat sértik. A jogsértés gyanúja fennálltát így jogszabálysértés nélkül állapította meg, és a Korm.r. 4.§-ának /2/ bekezdése alapján a vámfelügyelet alá vételről megalapozottan döntött. Az elsőfokú bíróság rögzítette még, hogy „nem merült fel kétség az áruk eredetiségével kapcsolatban, de ez az ügy eldöntése szempontjából nem is volt releváns". A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte, a 1049/14-
- számú határozat hatályon kívül helyezésével együtt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban Pp./ 213.§-ának /1/ bekezdését, mivel az eljárásjogi jogszabálysértésre alapított kifogását nem bírálta el, a Pp. 221.§-át, mert az ítélet rendelkező része nem koherens az indokolással. Az EK r.
- cikk /1/ bekezdésével ellentétes továbbá az a megállapítása, hogy az áru eredetisége az ügy szempontjából nem releváns. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Közösségi Vámkódex megkülönbözteti /
- cikk
- pont/ a beléptető és behozatali, illetve a kiléptető és kiviteli vámhivatalt. Az alperes határozatában helytálló jogszabályhelyre hivatkozással indokolta meg, hogy az ügyben a ... kiléptető vámhivatal jogszerűen járt el. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kiléptető vámhivatal eljárását minősítve utasította el a felperes keresetét teljes körűen. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 213.§-ának /1/ bekezdését nem sértette meg, valamennyi kereseti kérelemről döntött, azonban ítélete indokolásában a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem részletezte a kiviteli vámhatóság eljárásának jogszerűségét. Az ügy érdemi elbírálására az ítélet indokolásának e hiányossága azonban nem hatott ki, és az ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozta meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a hatóság az általa indokoltan meghatározott, alapos gyanú alapján jogszerűen intézkedett. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely szerint a megalapozott gyanú alapján a hatóság, az általa foganatosított intézkedéseket nem tehette volna meg. A közigazgatási eljárásnak nem volt a tárgya a határozatokkal érintett áruk eredetisége, arra vonatkozóan a hatóság döntést nem hozott. Az elsőfokú bíróságnak ezért az áruk eredetiségével kapcsolatos azon megállapítása, hogy az az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, a per mikénti elbírálására nem hatott ki. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ítélet olyan kérdésben nem tartalmaz döntést, amely a közigazgatási eljárásnak nem képezte a tárgyát. Az elsőfokú bíróság az EK r. és a Korm.r. alkalmazott jogszabályhelyeinek megsértése nélkül hozta meg határozatát, a felperes ellentétes álláspontja téves. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. E döntés alapján tehát az elsőfokú hatóság 1049/
- számú határozata is változatlan tartalommal hatályos. A felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
- június
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró