← Magyarország

Bf.45/2009/12 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.45/2009/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
  2. évi szeptember hó
  3. napján megtartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntette kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  4. február hó
  5. napján kelt 6.B.318/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja, elrendeli a vádlott kényszergyógyítását. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által a
  7. június hó
  8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 25.263.- /Huszonötezer-kettőszázhatvanhárom/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. INDOKOLÁS: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
  9. február
  10. napján kelt 6.B.318/2008/
  11. szám alatti ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166.§

(1)bekezdés), 1 rb. emberölés előkészületének bűntettében (Btk. 166.§
(1)bekezdés és
(3)bekezdés), továbbá 1 rb. rongálás bűntettében (Btk. 324.§
(1)bekezdés
(3)bekezdés a) pont). Ezért a bíróság halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelezte a vádlottat sértett 2 javára 780.305,- Ft polgári jogi igény, továbbá az állam javára 4.680,Ft mérsékelt illeték megfizetésére. Egyúttal rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a Komárom-Esztergom Főügyészség a vádlott terhére, a fő- és mellékbüntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője a vádlott javára, az élet elleni cselekmények (
  1. és
  2. vádpont) vonatkozásában a vádlott felmentése, a rongálás tekintetében pedig enyhítés miatt jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség BF.196/2008/7-I. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság atekintetben nem tett eleget az ügyfelderítési kötelezettségének, hogy a vádlott kényszergyógyítása elrendelésének indokoltságára nem vett fel bizonyítást. E körben a bizonyítás kiegészítését indítványozta. Az ítélet csak a bizonyítékokat értékelő részben rögzíti tényként, hogy a vádlott valamennyi bűncselekményt ittas állapotban követte el, ez pedig tényállásnak tekintendő, azt abban a részben szükséges rögzíteni. A tényállásban szereplő
  3. oldal első bekezdésének és az
  4. oldal harmadik bekezdésének tényállási részből történő mellőzését indítványozta, mivel azok a jogi indokolás körébe tartoznának. Továbbá az ítélet indokolásában a
  5. oldalon tett megfogalmazás helyesbítését akként indítványozta, hogy az ítélőtábla mellőzze a „… legalábbis belenyugodott abba" fordulatot. A büntetéskiszabás körében súlyosító körülményként indítványozta értékelni, hogy a terhelt a súlyos testi sértés miatt kiszabott szabadságvesztés feltételes szabadságának leteltét követően rövid idő elteltével hajtotta végre jelen eljárásban elbírált cselekményeit. A különös részi büntetési tétel minimumának közelében meghatározott fegyházbüntetés tartalmát indokolatlanul enyhének tartotta, ezért az ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben hosszabb tartalmú fő- és mellékbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak. A fellebbviteli főügyészség képviselője a fellebbezési tárgyaláson - a másodfokú eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemény alapján - a kényszergyógyítás elrendelését is indítványozta. A vádlott védője a fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú eljárás során megtartott perbeszédében foglaltakat tartotta fenn. A védői álláspont szerint sértett 1 sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a vádlott elismerte, hogy a sértettet a virágágyásba dobta, ebből és a kő felemeléséből nem lehet kétséget kizáróan következtetni a vádlott emberölési szándékára. Utalt arra, hogy a vádlott erős testalkatú, amennyiben valóban meg akarta volna ölni a sértettet, akkor a sértett segítségére siető - kettő - ember lefogásával is végre tudta volna hajtani a cselekményét. Ez azonban nem történt meg, így emberölési célzat hiányában a bűncselekmény kísérlete a terhére nem állapítható meg. sértett 3 ellen megállapított emberölés előkészületének bűntette vonatkozásában pedig kiemelte, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló célzat azért nem állapítható meg, mert a vádlott ugyan benzinnel locsolta le a sértettet, és rágyújtásra vonatkozó kijelentést tett, azonban a gyufát nem vette elő, és a helyiségből is eltávozott. Cselekménye az emberölés előkészületétől távol állt, ezért mindkét élet elleni bűncselekmény vádja alól a vádlott felmentését indítványozta. sértett 2 sérelmére elkövetett rongálás kapcsán hangsúlyozta, hogy a vádlott beismerte a sértett ágyán lévő ruháinak felgyújtását, azonban a tüzet azonnal eloltották, amiről a sértettel együtt meggyőződtek. A tűz terjedése valamilyen oknál fogva mégis bekövetkezett. A kárenyhítési kötelezettségét a vádlott vállalta, a sértett megbocsátott neki. E körben a büntetés enyhítését kérte. A vádlott a fellebbezési tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy emberölési szándéka egyik sértett sérelmére sem volt. Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezések alapján a Be. 348.§
(1)bekezdésének megfelelően teljes terjedelemben a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a KomáromEsztergom Megyei Bíróság ítéletét, és ennek eredményeképp a részfelmentést és enyhítést, valamint a fő- és mellékbüntetések súlyosítását nem tartotta indokoltnak. A felülvizsgálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a tényállás megállapításához szükséges mértékben a törvényi előírásoknak megfelelően lefolytatta. A történeti tényállást a vádlott - több vádpontban tett - ténybeli beismerésén túl a vizsgálati jelentésekre, a kihallgatott tanúk részletes vallomásaira, a szakértői véleményben foglaltakra alapította. Az eljárása során azonban a vádlott alkoholista életvezetésére utaló nyilatkozatok ellenére nem vizsgálta, hogy megállapítható-e a vádlott alkohol-függősége. Ezért az ítélőtábla - helyt adva az ügyészség átiratban foglalt indítványának - a Be. 353.§
(1)bekezdése alapján a vádlott alkoholfüggőségének kérdésében az igazságügyi pszichiáter szakértői vélemény kiegészítésével bizonyítás felvételét rendelte el. A másodfokú eljárásban beszerzett igazságügyi orvos szakértői lelet és vélemény (Bf.
  1. sorszám) alapján az elsőfokú ítélet
  2. oldalán írt történeti tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlott alkohol-függőségben szenved, betegségének testi és szervi idegrendszeri tünetei kimutathatóak. Kényszergyógyításának orvosi javallatai fennállnak. Ezt meghaladóan az ítélőtábla- helyt adva az ügyészségi átiratban foglalt indítványnak - a jogi indokolásban szerepeltetett és onnan mellőzendő résszel (
  3. oldal harmadik bekezdés) is kiegészítette a tényállást azzal, hogy a vádlott a terhére rótt valamennyi bűncselekményt ittas állapotban követte el. A tényállásból az ítélőtábla mellőzte a
  4. oldal első bekezdésében írt, és a jogi indokolás körébe tartozó azon megállapítást, „ha a ... házaspár nem lép közbe, és sikerül a vádlottnak terméskővel sértett 1-et fejbe dobnia, a sértett halála következett volna be". Továbbá az
  5. oldal harmadik bekezdését „amennyiben a vádlottnak sikerül sértett 3 benzinnel lelocsolt ruházatát meggyújtani, és az lángra lobban, a sértett halála is bekövetkezhetett volna". Ezekkel a kiegészítésekkel és helyesbítéssel a megyei bíróság ítélete teljes mértékig megalapozottá vált, így alapját képezhette a Be. 352.§
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatának is. A megyei bíróság a tényállás alapján helyesen vont következtetést vádlott bűnösségére, helytálló a cselekmények megnevezése, a jogi minősítések is törvényesek, az ítélet erre vonatkozó jogi indokai - kisebb pontosítással - helytállóak, azokkal az ítélőtábla egyetért. Az elsőfokú bíróság indokát adta annak, hogy az
  1. és a
  2. tényállási pontok szerinti, sértett 1, illetve sértett 3 sérelmére elkövetett élet elleni cselekmények milyen okból minősülnek emberölés kísérlete bűntettének, illetve emberölés előkészülete bűntettének. A következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően rögzítette a megyei bíróság, hogy az önhibájából eredő alkoholos befolyásoltság alatt álló vádlott cselekményét úgy kell tekinteni, mintha a beszámítási képessége teljes birtokában követte volna el, vagyis az alanyi oldalt teljesnek kell tekinteni. A bűnössége megállapításához helytállóan végezte el a tárgyi oldal vizsgálatát. Az
  3. tényállási pontban tett megállapításaiból, így a vádlott javára fennálló, a vádlott és a sértett fizikuma közötti különbségből, az elkövetéshez szánt eszköz jellegéből, a kő méreteiből, továbbá a célzott testtájékból, mint objektív adatokból helyesen vont a vádlott tudattartamára következtetést, és törvényesen minősítette a vádlott cselekményét emberölés bűntette kísérletének. Az ítélőtábla - egyetértve a főügyészségi átirattal - e tényállási pont bűnösségi konstrukciójára vonatkozó indokolásból (
  4. oldal első bekezdés) mellőzi a „vagy legalább is belenyugodott abba." mondatot, mivel a tárgyi oldalból a vádlott egyenes ölési szándékára levont következtetésnek a mellőzött rész tartalmilag ellentmondana. Az előkészületi cselekmény kapcsán ugyancsak helytállóan fejtette ki a megyei bíróság, hogy a vádlott sértett 3 ruháinak benzinnel történt lelocsolásával az élet (ráadásul a helyiségben tartózkodó több személy életének) kioltásának lehetőségét teremtette meg. Tettének megkezdését a jelenlévők akadályozták meg. Amennyiben a fenyegető kijelentéseinek megfelelően az égést gyorsító benzinnel átitatott sértetti ruházatot a nála lévő gyufával begyújtja, és az lángra kap, akár a sértett halála is bekövetkezhetett volna. A büntetéskiszabás körében az elsőfokú bíróság a bűnösségi tényezőket megfelelően feltárta, azonban a súlyosító körülmények sorát az ítélőtábla - helyt adva a főügyészségi átiratnak azzal egészíti ki, hogy a vádlott a jelen eljárásban elbírált cselekményeit a korábban, súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés feltételes szabadságának leteltét követően, rövid idő elteltével hajtotta végre. A vádlottal szemben alkalmazott fő- és mellékbüntetés arányos a bűncselekmények konkrét tárgyi súlyával és a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokával, valamint az elsőfokú ítéletben felsorolt, és a másodfokú eljárásban kiegészített bűnösségi körülményekkel. Tekintettel arra, hogy az eljárás tárgya élet elleni bűncselekmények kísérlete és a törvényben külön is nevesített előkészülete, a törvényi minimum közelében kiszabott büntetésnél kisebb mértékű joghátrány alkalmazására nincs törvényes lehetőség, de a büntetés lényeges súlyosítása sem indokolt. Az elsőfokon alkalmazott szankció szükséges és elegendő a büntetési célok eléréséhez. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeképp a vádlott alkohol-függősége okán a Btk. 75.§-a alapján elrendelte terhelt kényszergyógyítását, e körben a Be. 372.§
(1)bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét megváltoztatta. Az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit pedig a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helyes indokainál fogva helyben hagyta. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után
  1. június
  2. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 99.§
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította. A másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával, úti költségével és a szakértő vélemény beszerzésével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megállapítására és viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén alapul. Győr,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Kovács Tamás sk.. Miklós Mária sk.. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Z á r a d é k: Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.318/2008/
  3. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. őr,
  4. szeptember
  5. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.