Bf.54/2008/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(5)bekezdés I. fordulat) és ezért 2 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az eljárás során lefoglalt 0,75 literes bontatlan Törley pezsgősüveget elkobozta, a sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A nyilvános ülésen a védő az enyhítésre irányuló fellebbezést fenntartotta. Kifejtette, hogy az első fokú bíróság által megállapított tényállás egyszerű. Védence az eljárás során mindenre kiterjedő beismerő vallomást tett. Rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a sértett kijelentései váltották ki azt, hogy a vádlott elkövette a bűncselekményt. Figyelemmel arra, hogy a vádlott élettársi kapcsolatban áll, 4-5 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik, büntetlen előéletű és a bűncselekmény elkövetése után sem került összetűzésbe a törvénnyel, valamint elnézést is kért a sértettől,elsődlegesen a kiszabott büntetés próbaidőre történő felfüggesztését kérte, másodlagosan pedig azt, hogy védence az első fokú bíróság által kiszabott büntetés fele részének letöltése után legyen feltételes szabadságra bocsátható. Az első fokon eljáró ügyész tudomás vette a bíróság döntését. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.25/2007/3-I. számú átiratában az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen kifejtette, hogy álláspontja szerint a bíróság által megállapított tényállás megalapozott, a minősítés is megfelel a törvényi előírásoknak. Rámutatott arra, hogy a büntetés kiszabása az adott ügyben a legnehezebb feladata volt a megyei bíróságnak. Álláspontja szerint a speciál-prevenció szempontjából még egy megrovás is elegendő lenne a vádlottnak, azonban a generál-prevenció szem előtt tartásával a bíróság által alkalmazott, különös részi minimumban meghatározott végrehajtandó szabadságvesztés nem eltúlzott. Erre figyelemmel az első fokú bíróság döntésének a helybenhagyását kérte. A Győri Ítélőtábla a védelmi fellebbezést megalapozottnak találta. Az ítélőtábla a fellebbezésekre való tekintettel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülvizsgálta. Megállapította, hogy az első fokú bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le az eljárást. Az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítékokat beszerezte, egyenként és összességükben is értékelte. A bíróság mindezek alapján megalapozott tényállást állapított meg, valamint a törvényben előírt indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a minősítés is törvényes. A büntetés kiszabása körében az első fokú bíróság kifejtette, hogy külön enyhítőként nem értékeli az eshetőleges szándékkal történő elkövetést, mivel az életveszély okozására irányuló testi sértés egyenes szándékkal elkövetettként az emberölés bűntettének kísérletét valósítja meg a már kialakult bírói gyakorlat szerint. Ez az okfejtés csupán a következő pontosítással tartható. Amennyiben az összes tárgyi és alanyi oldalon jelentkező körülmény egybevetéséből ölési szándékra kell következtetni, nem lehet alappal arra hivatkozni, hogy életveszély okozására irányul az elkövető szándéka, azaz csupán életveszélyt okozó testi sértést kíván megvalósítani. A kiindulási pont tehát továbbra is annak eldöntése, hogy alapvetően testi épség, avagy élet elleni támadásról van-e szó, melyhez az összes lényeges elemet értékelni kell, ezen belül bír relevanciával a szándék egyenes vagy eshetőleges volta, az tehát fogalmilag nem kizárt, hogy egyenes szándékot állapítson meg a bíróság adott esetben az életveszélyt okozó testi sértés esetében, bár ennek előfordulása meglehetősen ritka. Ezzel a kiegészítéssel a bűnösségi körülmények feltárása megfelelő. A büntetés kiszabása során a bíróságnak azt kellett szem előtt tartania, hogy a Btk. 37.§-ában megfogalmazott büntetési célok megvalósuljanak, vagyis, hogy az alkalmazott joghátrány a társadalom védelme érdekében megelőzze, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetésnek tehát egyrészt alkalmasnak kell lennie arra, hogy az elkövetőt olyan irányba befolyásolja, hogy újabb, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását ne valósítsa meg, vagyis tartózkodjon az újabb bűnelkövetéstől és lényegében ugyanilyen hatást kell kiváltania az ítéletről tudomást szerző más személyek vonatkozásában is. A büntetés kiszabásakor figyelemmel kell lenni a cselekmény társadalomra veszélyességére, a megvalósított törvényi tényállásra, az elkövetett bűncselekményre. Az adott ügyben a vádlott életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletét valósította meg, melyet a törvényalkotó 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával rendel büntetni. Ebből a szempontból tehát a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által alkalmazott 2 évi börtönbüntetés és 2 év közügyektől eltiltás a büntetéssel szemben támasztott követelménynek megfelelne. Az elkövetővel szemben alkalmazott joghátránynak azonban igazodnia kell az elkövető társadalomra veszélyességéhez és azt a fennálló súlyosító és enyhítő körülmények figyelembe vételével kell kiszabni. A büntetést tehát nemcsak az elkövetett bűncselekmény nagysága, súlya határozza meg, hanem nagy figyelmet kell fordítani az elkövető személyiségére, bűnösségére, azaz egyéniesíteni kell. A vádlott sem a bűncselekmény elkövetése, sem az elkövetés után eltelt több mint 4 évben nem került összeütközésbe a törvénnyel. Tették megbánta, többször is bocsánatot kért a sértettől. Beismerő vallomásának nagy szerepe volt a tényállás megállapításakor, hiszen a tanúk vallomásai nem teljesen voltak összhangban. A fentiek alapján az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott büntetés megállapításakor az egyéni megelőzés szempontjait fokozottan figyelembe kellett venni. Az ítélőtábla lehetőséget látott arra, hogy a főbüntetés mértékének érintetlenül hagyása mellett mely kifejezésre juttatja a vádlott által elkövetett cselekmény súlyát - a Btk. 89.§

(1)bekezdése alapján a büntetés végrehajtását felfüggessze, melynek viszonylag hosszú, 4 évi időtartama elegendő és szükséges is ahhoz, hogy a törvényben meghatározott büntetési célok megvalósuljanak. A megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezései megfelelnek a törvényi előírásoknak. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.80/2007/19. számú ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzésével a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását a Btk. 89.§

(1)bekezdése alapján 4 évi próbaidőre felfüggesztette, egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Győr,

1. október hó
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: A fenti ítélet, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.80/2007/
3. számú ítéletének meg nem változtatott része
4. október
5. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
6. október hó
7. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: kiadó: