Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.78/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- július
- napján kihirdetett 2.Bf.243/2008/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: A vádlottat az ellene 1 rb gondatlanságból elkövetett hamis vád vétségének (Btk. 234.§) vádja alól felmenti. A felmerült 4.280 (négyezer-kettőszáznyolcvan) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Megállapítja, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletének száma helyesen: 2.Bf.243/2008/
- Indokolás: A Veszprémi Városi Bíróság a
- március
- napján kihirdetett 9.B.183/2008/
- számú ítéletébena vádlottat 1 rb. gondatlanságból elkövetett hamis vád vétségének vádja alól felmentette és megállapította, hogy az addig felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és joghátrány alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A kijelölés folytán másodfokon eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- július
- napján kihirdetett 2.Bf.243/2008/
- számú ítéletével az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 234.§ -ba ütköző gondatlanságból elkövetett hamis vád vétségében, emiatt megrovásban részesítette. Kötelezte 4.280.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője a vádlott bűnösségének megállapítása miatt, felmentésért jelentettek be fellebbezést a harmadfokú bírósághoz. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.221/2008/1-I. számú átiratában, és képviselője az ítélőtábla nyilvános ülésén a másodfokú ítélet a tényállásában fellehető, emiatt szándékos bűncselekmény elkövetésének megállapítására okot adó iratellenesség kiküszöbölését indítványozta. Eszerint az iratok tartalma alapján az ítélet
- oldalán írt első bekezdés utolsó mondatát és a bizonyítékok értékelése köréből azt a rá vonatkozó megjegyzést: „ a vádlott a feljelentés megtételekor tisztában volt azzal, hogy T1 tanú csak
- május 30-ig töltötte be az ügyvezetői tisztséget, a vádlott ezt a körülményt elismerte és észlelte-„ az ítélőtábla a tényállásból és az indokolásból mellőzze. Helyette állapítsa meg, hogy a vádlott figyelmét a feljelentés megtételekor elkerülte, hogy T1 tanú már nem tölti be az ügyvezetői tisztséget. A vádhatóság álláspontja szerint a vádlottat gondatlanság terheli abban, hogy a feljelentésben azt állította T1 tanúról - akinek ügyvezetői megbízatása a módosított társasági szerződés alapján átvezetett cégbejegyzési adatok szerint
- május 12-től
- május 30-ig állt fenn -, hogy a kft ügyvezetője, s e minőségében nem teljesítette a felszámolás elrendelését követő adminisztratív kötelességeit. Ez az állítás adminisztratív csődbüntettel való hamis vádolás volt, amelyet kft.esetében a csődtörvény alapján csak a gazdálkodó szervezet ügyvezetője követhetne el. Az első fokú bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja a Btk.
- § és
- §-ában írtaknak és ezek háttérjogszabályainak nem felel meg. Egyetértett a megrovás alkalmazásával, de a joghátrányhoz tartozó indokolás kiegészítését indítványozta azzal, hogy T1 tanú magánjogilag jogellenes, ám büntetőjogilag nem üldözött magatartásánál a vádlott cselekményének - vagyis a büntetőjogilag tilalmazott eszköz igénybevételének -, jóval kisebb a társadalomra veszélyessége. A másodfokú ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó és egyéb rendelkezéseit törvényesnek tartva a fenti korrekciókkal annak helybenhagyását indítványozta. A vádlott védője fellebbezésének indokaként az ítélőtábla nyilvános ülésén az írásban benyújtottakkal egyezően hangsúlyozta, hogy a vádlott feljelentésében nem állított hamis tényeket, mikor azt közölte a nyomozó hatósággal, hogy T1 tanú a felszámoláshoz szükséges iratokat nem adta át, és megakadályozta a felszámolási eljárás lefolytatását, emiatt az adminisztratív csődbűntett elkövetésével gyanúsítható. A másodfokú bíróság a védő érvelése szerint megalapozatlan tényállásból, a büntetőjog szabályainak megsértésével állapította meg védence bűnösségét a váddal egyezően, erre figyelemmel a másodfokú ítélet megváltoztatását és az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott a harmadfokú eljárás nyilvános ülésén csatlakozott védőjéhez és a bűncselekmény alóli felmentését kérte. Kiemelte, hogy a feljelentésen kívül nem tudja milyen más törvényes eszközt vehetett volna igénybe ahhoz, hogy felszámolóként a jelentős adóssággal terhelt cég ügyvezetőjét az iratok átadására rászorítsa. A vádlott és védő fellebbezése alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján Komárom-Esztegom Megyei Bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése szerint az első-és másodfokú bírósági eljárásokkal együtt bírálta felül és ennek során megállapította, hogy büntetőeljárási szabálysértést az eljárt bíróságok nem vétettek. Az ellentétes első és másodfokú döntések miatt megnyílt harmadfokú eljárásban az ügy érdemi felülvizsgálatának eljárásjogi akadálya nem volt. Az első fokú bíróság az ügyet felderítette, és a másodfokú bíróság határozatát változtatás nélkül erre a tényállásra alapította. Az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüket teljesítették. A Be.
- § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően a harmadfokú felülbírálat során is irányadó, a másodfokú ítélet alapjául szolgáló tényállást az ítélőtábla az iratok tartalma alapján és magából az első fokú ítélet indokolásából a Be. 388.§ /2/ bekezdésének alkalmazásával a tényállás
- oldal első bekezdésének utolsó mondatát annyiban egészítette ki, hogy „a cégjegyzékben változás bejegyzésként szerepelt / nyomozati iratok melléklete
- lap / T1 tanú képviseleti jogosultsága és annak időtartama
- május 12-től,
- május 30-ig. E bejegyzést a cégbíróság a felszámolási eljárás jogerős befejezésekor
- április
- napjától kezdődő hatállyal törölte." Az ítélőtábla a fentieknek megfelelően a tényállás
- oldal első bekezdésének utolsó mondatát pontosította, mert bizonyíték hiányában a vádlott tényleges helyzetnek megfelelő tudattartalmára nem lehet megalapozottan következtetni, tényként csak azt lehet a tényállásban rögzíteni, hogy „ a vádlott a feljelentés időpontjában észlelhette az iratokból ezeket az adatokat." A vád tárgyává tett bűncselekmény vádja alól az első fokú bíróság bűncselekmény hiányában azért mentette fel a vádlottat, mert az ítéletben kifejtett jogi álláspontja szerint T1 tanú a kft. meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosaként ügyvezetői jogosultság hiányában is rendelkezhetett a társaság vagyonával, ennélfogva jogszerűen tett ellene büntető feljelentést adminisztratív csődbüntettet elkövetése miatt. A másodfokú bíróság ellentétes álláspontja szerint a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta és valótlanul állította, hogy T1 tanú a felszámolás alatt álló cég ügyvezetője, holott az adminisztratív csődbüntett elkövetőjeként nem lehet olyan személy felelősségét megállapítani, aki nem ügyvezetője a gazdasági társaságnak, hanem tulajdonosa, ekként a vádlott kellő gondosság nélkül közölt a feljelentésében hamis adatot. Mindezen jogi érvelésekkel az ítélőtábla nem értett egyet. A vádlott
- július
- napján kelt, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályához eljuttatott feljelentésében azt közölte, hogy a ... Kft. felszámolását a bíróság elrendelte. T1 tanú a felszámolási eljárás lefolytatását megakadályozta, mert a nála lévő iratokat kétszeri felszólítás ellenére nem adta át, cselekménye az adminisztratív csődbüntett, és számviteli fegyelem megsértésének megállapítására alkalmas, és e miatt kérte vele szemben a büntetőeljárás megindítását. A döntése során a megyei bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a vádlott a feljelentés megtételekor kellő gondosságot tanúsított-e abban a kérdésben, hogy T1 tanú ügyvezetői tisztsége ténylegesen fennállt-e, ebből következően a feljelentésben írt bűncselekmény megvalósult-e. A cégtörvény 39-§-ának /1/ bekezdése szerint a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselő képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A jelen ügyben T1 tanú helyett más ügyvezetőt a cégjegyzékben nem tüntettek fel, ezért a vádlott a feljelentés tartalmában nem állította hamisan, hogy T1 tanú a felszámolással megszűnt cég ügyvezetője. Az ügyvezető személyében bekövetkezett minden változás a társaság külső viszonyaiban a cégnyilvántartásba történő bejegyzésétől függően hatályos, az ügyvezetői tisztséget betöltő személy megbizatásának ezt megelőző megszűnése csak befelé, a társaság és a tagok viszonyában bír jelentőséggel, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető kötelezettsége marad a cég képviselete a jegyzékből való törléséig. A ... kft. cégnyilvántartási adatai szerint a felszámolás elrendeléséről hozott végzésben írt felszámolás kezdő időpontjáig a céget változatlanul T1 tanú képviselte, ügyvezetői tisztségét a cégbíróság hivatalból a felszámolás elrendelésének jogerőre emelkedésétől,
- április 11-i hatállyal törölte. A felszámolás alatt álló cég korábbi ügyvezetőjének ezért T1 tanút kellett tekinteni, annak ellenére hogy a tényleges helyzet szerint a felszámolás elrendelése előtt
- március 12-től május 30-ig állt fenn a társasági szerződésben rögzített vezető tisztségviselői megbízása. A fentiekre tekintettel nem sértett büntető jogszabályt a vádlott azzal, hogy a cégnyilvántartás szerinti ügyvezetővel szemben tett feljelentést a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét terhelő kötelezettségek elmulasztása miatt, az ügyvezető személyét nem felületesen, a saját feltételezése, hanem a cégnyilvántartás alapján közölte. A Btk.
- §-ba ütköző hamis vád vétségét gondatlanságból az követi el, aki mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével valótlan tényállítással, vagy hamis bizonyíték alapján vádol, és gondatlanságból nem tudott ezek valótlanságáról vagy hamisságáról. Az irányadó tényállás alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a vádlott azzal a magatartásával, hogy T1 tanú ellen büntető feljelentést tett, a gondatlanságból elkövetett hamis vád törvényi tényállási elemeit nem valósította meg. A helyesbítéssel a harmadfokú felülbírálat alapjául szolgáló tényállásból téves tehát a vádlott bűnösségére vont következtetés, mivel a vádlott feljelentésének tartalma nem valótlan tényállításokat tartalmazott. A vádlott által a nyomozó hatóság tudomására hozott adatok tényszerűen megfeleltek a valóságnak, mert T1 tanú a felszámolóbiztosnak nem adta át a kért iratokat és nem számolt el az adós gazdálkodó szervezet vagyonával. A csődtörvény
- §-ában előírt záróleltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét a felszámoló biztosként eljáró vádlott felhívása ellenére nem teljesítette, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem vette fel, holott két alkalommal a tértivevény tanúsága szerint a felszólító leveleket átvette. A vádlott, mint felszámolóbiztos ezen túlmenően nem volt köteles ismerni, hogy T1 tanú magatartása konkrétan milyen büntető anyagi jogszabályba ütközik, csak azokat a valóságnak megfelelő tényeket és bizonyítékokat kellett szolgáltatnia, amelyek bűncselekmény elkövetésére utalnak. Az eredményes büntetőeljárás lefolytatásának lehetőségét T1 tanúval szemben egyébként az ítélőtábla nem vizsgálta, mert jelen ügynek az ő büntetőjogi felelőssége nem tárgya. A gondatlanságból elkövetett hamis vád törvényi tényállási elemének hiányában a fentiek szerint a vádlott bűncselekményt nem követett el, az első fokú ítélet bűncselekmény hiányos felmentő rendelkezése - annak emelt vád alól a Be. 331.§ /1/ és /3/ bekezdései alapján felmentette. eltérő indokolása mellett-, törvényes volt. A kifejtettek alapján az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
- § /1/ és /2/ bekezdése alapján megváltoztatta, és a vádlottat az ellene A bűnügyi költség állam általi viselésére vonatkozó rendelkezés a Be.
- § /1/ bekezdésén és a Be.
- § /3/ bekezdésén alapul. Az ítélőtábla a másodfokú ítélet elírás folytán téves számozását a rendelkező rész szerint helyesbítette. Győr,
- évi október hó
- napján Dr. Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja ZÁRADÉK: Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 2.Bf.243/2008/
- számú ítélete a jelen ítéletben írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. G y ő r , 2009 október
- Dr. Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: